- És tudom, hogy nem tennél ilyet! - mosolygott rám.
- Köszi - virultam fel kicsit. - Egyébként honnan tudtad, hogy tudom a titkotokat?
- Egyszerű volt kitalálni. Hirtelen egy testőr lettél, úgy óvtad mindentől is. A folyosókon szúrósabbnál szúrósabb pillantásokat kaptam tőled stb.
- Na igen - nevetgéltem. - Tudod, hogy megbántottad nagyon Tae-t, igaz?
- Borzasztóan sajnálom, de az apám ilyenkor full bedilizik...
- Tudom, hogy működik ez - bólintottam rá. - Végeztünk?
- Még egy dolog, aztán mehetsz, ígérem! - nyújtotta oda a kisujját, amibe az enyém belekarolt. - Neked pedig észre kéne venned, hogy van egy ember, aki úgy odavan érted, mint egy rajongó!
- Csak nem Yeonjun ez az ember? - suttogtam.
- Jó tippelő vagy - kuncogott.
- Én próbáltam vele újra jóban lenni, de ő lekoptatott, nem tudok mit tenni... - vontam meg a vállam.
- Próbáld még egyszer...
- Keressen ő - vágtam a szavába, majd pedig becsaptam magam mögött a raktárajtót, ezáltal Beomgyu-t egyedül hagyva.