Saku távozása miatt egyedül maradtam a vörösbort iszogató Jay-jel.
- Hogy vagy? - vetettem neki oda a semmiből.
- Nem a legjobban, azt hiszem - nevetgélt.
- Hé, ez nem vicces - löktem meg picit a vállát.
- Ne érj hozzám, mert tudom, milyen vagyok, ha kissé ittas leszek...
- Mi?
- Ne érj hozzám...ittas állapotban mindenkit le szoktam kapni...
- Akkor tényleg jobb, ha nem csinálom - állapítottam meg.
- Kivéve ha nem akarsz csókot a híres Park Jongseong-tól~ - húzta mosolyra a száját.
- Aromantikus vagyok, tudod jól - forgattam meg a szemeimet.
- Sajnos... - motyogta.
- Tessék? - fordultam hozzá oda.
- Elkeserítő érzés, hogy aromantikus vagy - morogta.
- Már miért lenne az? - nézek furcsán rá.
- Te ezt nem tudod, de...
- De mi, Jay? - kérdeztem aggódva.