Amint a próbának vége lett, írtam is Sunghoon-nak, hogy meséljen majd. Nem igazán akart válaszolni, így inkább Lexi-t zaklattam vele, aki Hoon-nal ellentétben szinte rögtön írt. Még pedig azt, hogy 10 percet kér, amíg elpakolnak, felveszi a kabátját, berámol a táskájába meg ilyenek.
Ez a pár perc iszonyatosan lassan telt el. Az agyam úgy kattogott, mint egy régi óra...annyira szurkoltam drága társamnak, Lucas-nak.
A műben is van egy hasonló pillanat...Lucas nem szeretné felismerni a szerelmet, nem akarja, csak aztán közbeszól az élet...remélem, ilyesmi fog történni Sunghoon-nal is.