Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

🔞w&w🔞

- Lassíts... nem akarok meghalni, legalább is nem ma! - üvöltötte Jackson az ellenszélben, de csak azt érte el, hogy Yibo méginkább a motor testére hasalt és gyorsabban cikázott az autók között. - Yiiik... - elharapódott az üvöltése, ahogy az lefékezett ő pedig a hátának préselődött.
- Ne sikítozz már... olyan vagy néha, mint egy csaj... - vigyorgott Yibo, miközben lehámozta a másikról a bukósisakot.
- Szemtelen... - forgatta a szemeit... - fogsz te még visítozni... - dünnyögte csak úgy maga elé, de a másik megpördült a tengelye körül.
- Hé... - fújta fel az arcát duzzogva. - olyankor sem vagyok lányos...
- El fogunk késni... - dünnyögte vigyorogva Jackson... - ez a szülinap fontos nekem...
- Te basztatsz...
Jackson arcán perverz vigyor jelent meg. Egész közel hajolt Yibohoz és a nyakhajlatába suttogta...
- Hát basználak... - vihogta idiótán. Jutalma nem maradt el, a motoros dzseki könyök protektora a gyomrában landolt, mire köhögve röhögött egyet.
Megszokta szerelme efféle kedvességeit.
A következő dolog az ajtó volt, ami rávágódott a lábára.
Basszameg... szisziszegte fejben.

Yibo odabent elégedetten vigyorogva szabadult meg a testét védő motoros ruhától, egy hosszú pillanatra megbabonázva az ajtóban ácsorgó Jacksont.
A fiú kifejezetten szép volt, bár utálta amikor Jackson ezt megemlítette. Bármi udvarlás szerűt próbált produkálni, lepattant a másikról, bezzeg,ha sexről volt szó semmi gond nem volt.
Csakhogy Jackson, Yibo minden porcikájaba szerelmes volt és kezdett elege lenni. Szerette volna, ha végre nem csak ágybetétnek használják.

- Meddig állsz még ott? - kérdezte Yibo magabiztosan.
Bezsebelt Jacksontól egy lapos pillantást.
- Tudod, el is mehetek... - morogta éllel a hangjában, ami látvágyosan meglepte a másikat. - ... nem muszáj elviselned.
Yibo döbbenten figyelte.
- Nem akarom, hogy elmenj... - suttogta végül.
- Akkor mit is akarsz pontosan? Mert számomra már egyáltalan nem világos. Igazán felvilágosíthatnál, hogy mi a fene felelne meg az elvárásaidnak... - szegezte neki minden, korabban visszafogott kérdését.
Yibo ajkai elnyíltak, majd összezáródtak, válaszolni akart de valahogy nem ment.

Jackson még soha, de soha nem volt rá mérges. Ez volt az egyik dolog amiért jó volt vele lenni, de Yibo nem volt épp a szavak embere. Nem akarta megfogalmazni mit érez, mert az kötöttséget jelentett. Félelem kúszott az ereibe, ahogy az az egy szó, az a bizonyos szó a nyelve hegyére csusszant.
- Én...
Jacks várakozón figyelte.
Aztán félreértette a szótlanságát.
- Elmegyek. - közölte nyersen és megpördülve saját tengelye körül a kilincsért nyúlt.
Yibo úgy érezte természetfeleti sebességgel nyúlt a másik keze után. Nem akarta elengedni. Ezúttal a másikon volt a sor, hogy megdöbbenjen. Végigvezette a tekintetét a csuklóját szorító, élő bilincsen, fel a tulajdonosa gyönyörű, de szomorú tekintetéig.
- Félek. - suttogta alig hallhatóan csókolni való szájával, mire Jackson szíve hevesen kalapálni kezdett. Szabad kezének ujjai a másik tarkójára martak. Hirtelen rántotta magához a magasabbat, hogy megízlelhesse ajkait. Imádott vele csókolózni, de ezúttal más volt. Ígéreteket sűrített a szenvedélyes csatába.
Itt vagyok, itt leszek neked.
Igyekszem a legtöbbet adni neked magamból és megvédelek.
Szeretlek és szeretni foglak, amíg csak dobog a szívem.

Valahogy az ígéretekkel járt, hogy Yibo gyors mancsai már a pólója alatt matattak, végigcirógatva a bordái vonalát. Végigrajzolva hasa kockáit, amitől Jacksont kellemesen rázta a hideg és vágy ébredt benne. Felvette a ritmust, Yibo felsője átrepült a szobán. Az alacsonyabb végignyalt a másik nyakán, itt ott megszívva az érzekeny bőrt, amitől Yibo nyöszörögni kezdett és a karjaiba olvadt. Jackson pontosan érezte, minden alkalommal, hogy mikor adja meg magát a vágynak a másik, minden alkalommal tigrisből doromboló kiscicává változott egy pillanat alatt.
Az ajkai az övét keresték és marcangolni kezdte a ruhadarabjait, mintha csak a vágytól megkergült volna. Jacks megmosolyogta és segített megszabadulni minden felesleges anyagtól... szerelmes csókokkal lepte a másik felsőtestét, aki a hajába kapaszkodva követelt egyre többet, mégis végül ő térdelt le az idősebb elé és Jacksonnak kapaszkodnia kellett a hirtelen rátörő érzéstől, ahogy Yibo édes ajkai közé került a szerszáma.
Az úgy nyalakodott rajta, mintha csak a kedvenc íze lenne a világon. Odaadó lelkességének eredményeképp a másik hasfala hamarosan beleremegett az érzésbe ami elégedett vigyorra késztette a fiatalabbat. Imádta, hogy milyen állapotba tudja varázsolni a másikat.

Jackson a hajába túrt és meghúzta hosszúra hagyott tincseit.
- Ehlég lesz... - karcos hangja méginkább feltüzelte Yibot és a másik szemébe nézve egy hangos cuppanással engedte ki az ajkai közül. Az idősebb lába megremegett, de csak magához rántotta a másikat a falnak lökte, szinte csattant és mohón tapadt a gyönyört okozó ajkakra, miközben ujjait a motoros farka köré fűzte. Yibo a szájába nyögött, ahogy Jacks mozgatni kezdte a kezét, elkenve örömcseppjeit, olyan sikamlóssá varázsolva az egész érzést, hogy a fiatalabb önkéntelenül a másik tenyerébe lökte magát, hajszolva az érzést. Jackson karjaiba kapaszkodva, arcát annak nyakhajlatába fúrva szabályosan megdugta a markát. Halk nyöszörgése könyörgő nyögésekké hangosodott időközben elpattintva a másikban valamit.

Egy pillanat sem kellett a konyhaasztalon találta magát elterülve, felpakolt lábakkal. Felkönyökölt és végignézte, ahogy Jackson lehajolt, végignyalt a hosszán néhányszor, amitől a száját harapdálta. Hátravetett fejjel fogatda magába annak ujjait, amiket a másik azonnal mozgatni kezdett. A farka lüktetett az érzéstől, ahogy az gyorsított a tempón. Jacks nem sokáig játszadozott, beigazította tagját és egyetlen lökéssel elmerült benne.
Yibo ujjai az asztallapba vájtak, karcsú, mégis izmos teste megfeszült, ahogy a másik csípője mozgásba lendült.
- ah én... - nyöszörögte, de ideje sem volt, hogy befejezze, az idősebb a hasfalanak feszülő farkára szorított és lökései tempóját követve mozgatni kezdte a kezét.
Yibo érezte, hogy mindene bizsereg. Testében forró lávaként bugyogott az élvezet, minden mozdulattal közelebb kerülve a felszínhez. Gerince mentén cikázva az alhasába tódulva... reszketett, pillanatok kellettek csupán. A hangos csattogást, a nyögeseik elnyomták ő pedig megfeszült. A háta ívbe feszült és a saját hasára, illetve a másik kezére élvezett.
Jackson elködösült tekintettel bámulta, ahogy a teste megremeg, majd elernyed és megremeg újra... a látványtól és a pulzáló érzéstől, azonnal követte Yibot a gyönyörbe...

Még a zuhany alatt is levegőért kapkodott, miközben a másik reszkető testéről mosta le a nyomokat. Büszke volt, amiért a fiatalabbat ilyen állapotba tudta hozni.
Az dünnyögve dőlt a vállára. Haja csapzottan omlott a vállaira ami Jacksonnak nagyon tetszett.
- Én... - shólalf meg csendesen végül Yibo... - én szeretlek... és nem akarom, hogy még egyszer el akarj hagyni.
- Nem foglak... soha nem foglak elhagyni.

- Kész vagy máár?! - üvöltött be a szobába Jacks harmadszor is...
- Itt vagyok, mehetünk már... - morogta a másik kilépve rejtekéből, ahol addig készült. Talán fél órája végeztek, de Jacks úgy érezte éledezni kezd odalent a látványtól. Szerelme ugy festett, mint aki egy divatlap címoldaláról lépett le.
- El fogunk késni ra_ven93 szülinapjáról... - dünnyögte maga elé, mire a másik értetlenül nézett rá.
- De hát még egy csomó idő... - nem tudta befejezni, Jackson az ajkaira mart... - óh...
Vigyorogva tolta el magától.
- Majd ha hazaértünk... foglalkozunk a komoly nimfomániáddal... most mennünk kell - nevetett miközben kilépett az ajtón maga után húzva a másikat a kezénél fogva...

Idén csak 1 napot késtem 🫣🫣🫣 ez haladás.
Nagyon nagyon Boldog Szülinapot 😁

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro