Párizs.

Taehyung különleges ember, különleges igényekkel és ezzel totál tisztában van a világ, de ki tudná jobban, mint az aki állandóan vele van, évek óta, csak a világ túl vak, hogy észrevegye azt, ami a szeme előtt történik... vagyis engem.
Valahogy sikerül úgy alakítanunk mindent utazást és minden megérkezést, hogy senki nem figyel rám és ez remekül sikerül Párizsban is.
- Jössz már? - böki oda, tudom, hogy fáradt, mégis vágyom némi kedvességre, ami mostanában nem jelmző rá. Mintha kicsit eltűnt volna minden, ami ő maga volt.
A párizsi útra tekintettem vízválasztóként, ha nem tér vissza az életbe... talán külön válnak útjaink.
Lisa küld felém egy bátorító mosolyt, amit viszonzok, amint leszállunk én autóba ülök, míg ők fotózkodnak egy sort, majd Tae bevágódik mellém.

- Alig várom, a bemutatót... - mosolyog...
- Én is, remélem jól érzed majd magad.
- Érezzük, nekem fontos, hogy itt vagy velem baby... tudod jól...
Mire az autó kigurul a magángép mellől, olyat tesz, amit hetek óta nem, az ölébe húz és a homlokomnak döntve homlokát, bandzsítva néz a szemembe.
- Ugye tudod, hogy szeretlek?
A számba harapok... nem, már rég nem vagyok benne biztos, de ezt mégsem jelenthetem ki.
- Én is szeretlek. - válaszolom inkább, mire gyengéden csókolni kezd. Szinte éhezem a csókjaira, így alaposan kihasználom a helyzetet, míg nem érünk a hotelbe. A hajamba túrva húzta hátra a fejem, hogy a nyakamba haraphasson, nyomot hagyva a bőrömön.
- Tae - csaptam meg a vállát, mire felnevetett... - na, ennek nyoma marad... a ruhám pedig...
- kicseréltettem... - szólalt meg - az új ruhád, olyan mint egy álom... - vigyorgott büszkén
- Köszönöm szerelmem - pusziltam a szájára, ő pedig hátra vetett fejjel csücsörített tovább...
- Nagyon drága ruha... - kacsintott egyet mire tovább puszilgattam, míg nevetni nem kezdett. Rég volt ennyire önfeledt pillanatunk.

A hotel legdrágább szobáját kaptuk, reméltem, hogy Tae egoja is befér majd, mert hatalmasra nőtt újabban. Egy rövid eligazítás után mindenki elhagyta a szobát... a sylist otthagyott egy pár ruhadarabot, amik között ott volt az én ruhám is, de Taehyung lekötötte minden figyelmemet, ahogy felpróbált egy feltehetően iszonyú drága világos... valamit. Röhögve néztem rá...

- Hé baby, tetszik? - kérdezte vigyorogva
- Nem... rohadt csúnya... - nevettem a kanapén ülve.
Abban a pillanatban aprónak éreztem magam, hiszen korábbi arckifejezése eltünt, helyét átvette egy másik... fölényes, már már arrogáns tekintettel lépett elém, a tenyere köré fogta az összefogott hajamat és így kényszerített, hogy ránézzek.
A borzalmas kabát szétnyílt elöl, látni engedve, hogy alatta nem visel semmit. A számba harptam, de késő volt, végig követte a tekintetem és szemtelenül elvigyorodott...
- Ha nem tetszik... vedd le rólam... - morogta a számra hajolva és kicsit sem finomkodva az fogai közé csípte az alsó ajkam.
Feltérdeltem és a földre löktem róla a kabátot, odafigyelve, hogy alaposan végigsimítsam a mellkasát, a vállait majd vissza a hasáig... amin aztán lassan végignyaltam.
Élesen kifújta a levegőt...

A következő pillanatban már előttem térdelt és a vállára húzta a lábamat. Lassan haladva csókolta végig a combom, majd mielőtt érzékenyebb területre ért volna, felegyenesedve a számra tapadt, közben a fenekembe markolva az ölébe húzott, mikor pedig köré fontam a lábaim, felállt és elindult a háló irányába, amit korábban megmutatott neki a londíner.
Egy pillanatra sem vált el az ajkaimtól, nyelveink mennyi, vad táncot jártak, még akkor is, mikor a hátam az ágytakaró anyagához ért, ő pedig rámnehezedett, nekem feszítve a nadrágjában, bizonyosan kényelmetlenül, duzzadó tagját.

A fejem fölé szorította a kezeimet, könnyedén átfogva hatalmas mancsával a két csuklómat, miközben a derekamig feltolta a ruhámat, szabad kezével kettőnk közé nyúlva.
- mennyire kíván a kiscicám? - dorombolta a nyakhajlatomba, amitől csupa libabőr lettem, ujjai pedig az általa vásárolt fekete csipkebugyiba csússzantak.
Felsóhajtottam, ahogy a csiklómra simított.
- nagyon... - nyöszörögtem a csípőmet tekerve... mikor kopogtak.
A párnát a fejemre szorítva sikítottam bele idegesen, miután kisétált a hálóból... tudtam, hpgy egy végeláthatatlan rohanás következik, amiben nekem alig jut majd szerep és bár a rivaldafény soha nem vonzott, az, hogy Taehyunggal legyek, igen.

Mikor kissé lehiggadva kisétáltam, a stylist már azzal foglalkozott, hogy egy passzos bőrhatású gatyát rángatott fel a szerelmemre, ami persze tökéletesen állt rajta...
- Elpirultál... - mosolygott rám a tükörből, mire rányújtottam a nyelvem... - leharapom, mondtam már. - vigyorodott el, majd ellépett a munkáját befejező elől és csak lazán körém fonta a karjait.
- Kiengesztellek, megigérem, de most gyere, felöltöztetlek, oké?
- Te leszel az én stylistom?
- Pontosan. - felemelte a karjaimat, majd áthúzta rajta a ruhát, alaposan ügyelve rá, hogy végigcirógassa az oldalamat, majd a melleimet...
Ahogy ott ácsorogtam előtte egy szál tangában, a szájába harapott és végigperzselt az égető tekintetével... a ruha, amit választott, fekete volt, egyszerű, mégis elegáns és rá vallott. Magasított nyaka tényleg elfedte a rajtam éktelenkedő harapásnyomot, ami megnyugtatott, ahogy az is, mikor szerelmes tekintettel végigmért.

Az autóban már izgatottan vártam a pillanatot, hogy kiszállhassunk, persze, számítottam rá, hogy szokás szerint külön leszünk nagyjából egész este, mégis szerettem az ilyesmit, hiszen Tae arca ilyenkor mindig felragyogott és előkerült az a bizonyos gyermeki öröm, amit ritkán engedett előtérbe.
Az ajtó kinyílt, szokás szerint számítottam rá, hogy majd az egyik testőr kezet nyújt, hogy segítsen kiszállni, de ehelyett Tae állt az ajtóban én pedig zavartan néztem rá.
- Itt az ideje, hogy mindenki lássa, mennyire szeretlek... - mosolygott rám.
Régóta álmodoztam ilyesmiről, a kezem remegett, ahogy az övébe csúsztattam, elegánsan maga mellé húzott és el sem engedve reszkető végtagom intult el a fotósok irányába. Azonban azok szinte elszakítottak tőle. Néhány szemfüles fan lekapott ugyan, de a világnak Kim Taehyung kellett a divatbemutatón, Lisa és Bogum és mindenki más... kivéve én. Egy pillanatra elszorult torokkal néztem rá, a kezét felém nyújtva jelezte, hogy menjek oda, de újabb ismeretlen ismerősök vették körül.

A gazdag, gyönyörű emberek nem vettek rólam tudomást.
- Odabent találkozunk - súgtam oda a háta mögött elhaladva, nem számítottam rá, hogy elkapja a csuklómat és visszaránt magához. Nem ismertem azt, akivel beszélgetésbe elegyedett... hatalmas mancsa bilincsként szorította a kezem és tudtam, hogy többször nem ereszt el.
- Ő itt a párom... - mutatott be életében először idegeneknek, amitől hevesen dörömbölni kezdett a szívem. Többet jelentett bárminél a nyíltsága...

A székek felé tereltek minket, szerelmem bevetődött egy helyre, míg én Bogummal váltottam pár szót a fogadtatásról, mire visszaléptem Tae elé, már nem volt hely, mindenki a közelébe akart ülni.
- Nincs több szék szerelmem, keresek máshol helyet - mosolyogtam rá, mire szemtelenül elvigyorodott... előrébb csúszott a széken, amitől ráfeszült a nadrág, kiemelve minden porcikáját...
- Vagy ülj csak ide... - közölte, de már a kezemért nyúlva az ölébe is húzott.
- Nem hiszem, hogy ezt kéne... - motyogtam, mire a mellette ülő felállt és Tae rámutatott a székre, amin egy kártya állt.
"Monsieur Taehyung Kim +1fő" címen.
De hiába állt fel a potyázó vendég, mikor át akartam ülni, Tae a derekamra szorított és ujjaival az államra fogva maga felé fordított és ott mindenki előtt, szenvedélyesen megcsókolt.
Az újságírók, mintha csak akkor vettek volna észre vadul fotózni kezdtek.

A bemutató lenyűgöző volt a maga módján, Tae utána pedig egy afterpartyra volt hivatalos.
Nem akartam menni. Rossz érzésem volt és Tae már közel sem volt józan, mikor elindultunk. A jetlag, a nem alvás és a pörgés már elhatalmasodott rajta. Időnként vadul a számba mart, nevetve húzott maga után, a jókedve átragadt rám, de valahogy mégis nyomasztott.
Pláne, mikor az első, fehér porral megpakolt tálcát elénk tolták és a szerelmem úgy hajolt a kokainra, mintha világ életében ezt csinálta volna, majd mosolyogva felém fordult.
- Ma... megváltjuk a világot mi ketten...
Elvettem tőle a feltekert bankót.
- Ígérd meg, hogy nem fogom megbánni...
- Ígérem... - vigyorodott el szélesen és csillogó szemekkel nézte végig, ahogy életemben először kokait juttattam a szervezetembe. Bizsergett mindenem az izgatottságtól, ahogy Felhúzott és a táncparkett felé indult.
A bizsergés jóleső zsibbadássá vált, amikor táncolni kezdtünk és a fenekembe markolva ringatózott az ismerős mégis távolinak ható forró, latin dallamokra, karjaimat a nyakába húzta és olyan szenvedélyesen csókolt, hogy a térdeim valami nyúlós masszává váltak és csak hagytam, hogy megtartson... szerelmes évődésünket Lisa és Bogum távozása zavarta meg... fáradtak voltak, mi viszont, csak akkor indultunk neki az éjszakának.

Vad csapongást éreztem magamban, valahol mélyen a józan eszem azt kérte álljak meg, de ezt a vékonyka hangot, elnyomta egy sokkal hangosabb ordítás, amik a vágyaim lehettek, ugyanis megállíthatatlanul, őrületesen szerelmesnek éreztem magam, amiről tudtam, hogy a valóságban sokkal kevésbé intenzív érzés volt. Szerettem őt. Minden porcikáját.

A következő pillanatban egy nightclub rúdján tekeregtem, Taehung ajkai megállíthatatlanul ott voltak mindenhoz, és már csak arra eszméltem fel, hogy egy újabb csík kokaint szívok fel majd jött a kesernyés íz a nyelvem zsibbadt, ami különös de jóleső érzés volt. Tae csillogó szemekkel nézett rám.
- a hotelbe... - hallom a hangját, ahogy a sofőrünknek odaszól és hálát adok mindennek, ami szent, ugyanis annyira vágyom rá, hogy szinte fizikailag fáj.

Már a kocsiban sem bírunk magunkkal, akapcsolatunk szerves része a sex, hiszen Tae nagyon domináns én pedig... nos csak egyszerűen rajongásig imádom az érzést, ahogy kitölt belülről. A lábamat átvetve rajta ülök a combján, nekifeszítve magam a bőrnadrág anyagának, miközben úgy csókolózunk, mintha csak az életünk múlna rajta. Egyszerűen el tudnék élvezni már csak a csókjaitól is, ő is hasonlóan érzi vajon magát...? Gondolkozom el rajta, de a gondolat el is száll, mintha ott sem lett volna, mintha az agyam szita lenne. Nincs más amire tudnék fókuszálni rajta kívül. Ujjai erőteljesen a fenekembe martak, mozdulásra késztetnek, belenyögök a szájába, ahogy a jóleső feszítő érzés egyetlen pillanatra enyhül, ahogy a nadrágjához dörzsölöm magam. Ez kell nekem... ezt az érzést kergetve kezdem el meglovagolni a combját, de egy kis megkönnyebbülést sem érzek. Ő viszont egyre vadabbul tépi a szám.
- Megőrülök érted... - zihálja kettőnk közé... azonban közben megérkezünk. A sofőr a teremgarázsba hajt, nem kelk, hogy bárki lássa, milyen állapotba kerültünk és ezt ő is tudja. Az utasteret elválasztó sötét ablak lehúzódik.
- Kellemes éjszakát Mr. Kim - halljuk meg a hangját - jó éjt kisasszony.
Tudja hogy hozzon zavarba mindkettőnket, de nem tart sokáig. A liftben Tae újra a számra öszpontosít. Már nem mosolyog, nem komolytalankodik, csak domináns tekintetével szúrósan néz, ahogy maga után húz a lakosztályig. Tudom, hogy az emeleten nincs más rajtunk és a saját testőreinken kívül, mégis körbelesek, mikor kinyitja az ajtót. Apró paranoid szokás ez, mióta együtt vagyunk.

Elmosolyodva várja végig apró rituálémat.
- Már nem vagy titok többé... - suttogja a számba, miközben már azon munkálkodik, hogy a hátamon lehúzza a ruha cipzárját, amit órákkal azelőtt ő húzott fel, olyan gondosan.
Az anyag lecsúszik, egy körben a lábaim köré omlik a méregdrága ruha én pedig egyszerűen kilépek belőle. Tae azonnal a fenekem alá nyúlva magára emel és csak csókolózunk újra, mintha az jelentené a levegőt. A szám már fáj az éppcsak kiserkenő borostájától és tudom, hogy vörösen duzzadtak a sok csóktól, de az sem érdekelne ha belehalnék, tovább akarnám érezni ajkait.

A kanapéra huppan, a térdeim az anyaghoz érnek végre így ránehezedhetek a keményen feszülő nadrágjának, mire felnyög. Mély hangja olyan, mint egy aljzószer, beindít és méginkább akarom őt. Ügyeskedve felemel egy kicsit, míg kioldva lejebb tolja a nadrágját én pedig, miután a földre hajítom az ékszert, ami a felsője része volt, egyszerűen áthúzom a fején az anyagot és nekiesek, bár csak apró csókokkal lepem a nyakát máris keményebb lesz alattam a farka és jólesően morog egyet, ami nagyon tetszik. Lassan csusszanok le az öléből, elé térdelve szabadítom ki a ruhák fogságából ágaskodó cimboráját.
Hát helló óriáskígyóm... elégedett mosoly szökik az arcomra, mikor végre a kezembe fogva végignyalok rajta és rándul egyet. Tae a nevemet sziszegi, a hajamba túrva.
- ... ne szórakozz kérlek... - mordul rám, mikor ingerelve éppencsak annyira érek, hozzá, hogy méginkább felkorbácsoljam a perzselő tüzet. A hajamat marokra fogja és egy határozott mozdulattal a torkomig tolja a farkát, amitől bekönnyezek, ugyanakkor elönt a nedvesség, imádom, amikor ezt csinálja. Kissé elborultak vagyunk mindketten, ha sexről van szó. Szabályosan megdugja az amúgy is megkínzott számat, combja beremeg, tudom, hogy ha nem állítom le a számba élvez, amit most nem akarok hagyni. Egy hangos cuppanó hanggal eresztem ki a számból és mászok vissza az ölébe. Azonnal a torkomra fog és erőszakos mozdulattal dugja a nyelvét a számba. Már ettől majd elélvezek, pedig még bennem sem volt. Egyszerűen ilyen hatással van rám Tae.
- Fordulj meg... - dörmögi
Teszem amit kér, a hátam a mellkasának feszül, a talpaimmal a kanapé szélét taposom, míg a fenekem a keményen álló dákójához símul. Imádja, ha így juthat csúcsra, így készülök rá, hogy megint a daját elvezetét hajszolva hamar túlesünk a dolgokon, de ezúttal mást tervez.

Már akkor érzem, mikor végigcsókol a gerincem mentén, hogy másképp viselkedik, mint a régi Tae... akibe beleszerettem... édesen cirógatja az oldalaim, sóhajokat kicsalva belőlem.
- Annyira hiányzol... - morogja a bőrömnek, amitől egyszerre érzem jól és rosszul magam. Hiszen vallott. Ő is érzi, hogy valami nem a régi, ugyanakkor pont olyan, mintha visszaugrottunk volna pár hónapot és megint ő lenne Ő.
Gyengéden simít a legérzékenyebb pontomra, miközben ezzel éles ellentétben másik keze ujjait szorítja a torkomra. Ez teljesen kikapcsolja az agyam és már szinte ennyi elég, hogy a nevét nyöszörögjem. A csípőm előrelendül, ahogy simogatni kezd odalent. Két hosszú, csontos ujja elmerül bennem, míg a hüvelykjét a csikólmon kőrözve kerget az őrület felé. A torkomon feszülő lapát kezébe kapaszkodok, miközben a kőkeményre duzzadt farkán csúszkálok.

A nevét, lihegve mantrázom, ahogy az ismerős, bizsergő érzés elindul a gerincem mentén, de Tae ismeri a testem és a reakcióimat... szinte magam előtt látom, ahogy gonosz vigyorra húzza a száját. Kis híján felsikítok, mikor megállítja ujjait, pont a legrohadtabb pillanatban.
Nyüszítve kapaszkodtam rá a kezére, hogy visszahúzzam, de csak egy hátborzongató kuncogást nyertem.
- Ülj szépen bele... - dörmögte.
Hangjától az összes idegszálam ráhangolódott, miközben szerelmem a derekamra fog és finoman megemel, hogy meredező tagját beigazítsa. Majd egy mélyről feltörő morgással magára enged, és leszorít, úgy, hogy tövig elmerüljön bennem.
Taehyung méretei, nos, emberfelettiek, így felnyársalva éreztem magam egy pillanatig, ahogy teljesen kitöltött, sőt, szinte szétfeszít, pláne, hogy nem enged mozdulni. Nyöszörögve támaszkodok meg a térdein...
- Taehh kérlek.
- Mire kérsz cicám? - morogja rég nem hallott vágytól teli hangján. Esküszöm ilyenkor még mélyebb és karcosabb lesz a hangja, amitől fülorgazmusom lenne, ha épo a puncim nem sürgetne.
- én ki nem mondom. - makacskodom, persze máris hallom, hogy visszafog egy nevetést. Majd egy iszonyú gyors lökéssel könnyeket csal a szemembe. Nem fáj, hanem idegesít, hogy többet akarok és nem adja meg a rohadék. Egy újabb reménytelen próbálkozást kísérlek meg, aztán eszembe jut valami. Megadva magam a satu mancsainak, teljesen hozzásímulok a mellkasához, persze rögön a melleimbe markol. De azt nem sejti, hogy ezzel máris öngólt rúgott, ugyanis egy pillanatra minden létező izmom megfeszítem, mire mordul egyet.
- Ezt fejezd be... - hangja fenyegető, bár pontosan tudom, hogy élvezi, ahogy falaim rászorulnak újra és újra. - baszdmeg...
Érzem, hogy ki fog végezni.
- Kérlek... - nyöszörögtem újra... - csakh, engedd, hogyh elélvezzek... - buktak ki a számon a szavak, amiknek szinte varázs hatásuk volt a kedvesem agyára.
- garantálom... hogy nem fogsz tudni lábraállni... - ígéri. Ez pedig méginkább beindít. Újra odanyúl és simogatni kezdi a még érzékeny csomót, a testem sikít a kielégülés gondolatától így ügyeskedve mozogni kezdek rajta, felvéve a keze ütemét. Tökéletes harmóniában mozgunk, a bennem lüktető óriás munkájától és az ujjai alatt növekvő feszültségtől alig pár perccel később újra érzem a bizsergető érzést... tudom, hogy hatalmasat fogok élvezni... a testem már előre reszket, amit Taehyung elégedett morgással nyugtáz. Ismer, pontosan tudja, mikor mire van szükségem. A torkomon érzem újra szabad kezének ujjait, ahogy kicsit sem finomkodva magához szorít, lejebb csúszik a kanapén hogy könnyedén tudjon mozogni, átvéve az irányítást, míg ujjai egyre gyorsabban siklanak a duzzadt érzékeny csomón, a farka pedig már megállíthatatlanjl jár bennem. Robbanni készülök a sok érzéstől, ő pedig a légcsövemre szorít mint a satu.
- Élvezz el nekem... - suttogja a fülembe, amitől azonnal megremegek, a gerincem megfeszül, a hasfalamban gyűlő feszültség pedig végigazalad a gerincemen át a combjaimba majd fel egy hatalmas robbanással, összerántva a testem minden izmát... Tae kirántja belőlem a farkát, ìgy az élvezetem nedve végigfolyik rajta, nem kis elégedettséget okozva neki.
- Azt a rohadt... érzed ezt baby? - remeg a hangja a csodálattól.

Majd megfulladok a forró levegőtől, ami a tüdőmbe áramlik, ahogy próbálok lélegezni, ő magával szembe fordít és újra bennem van. Amúgy is nagy tagját ilyenkor hatalmasnak érzem. Karjaimat a nyakába emeli, a fenekem alá nyúlva tart magán, míg feláll a kanapéról... és elindul. Ki tudja hova, ugyanis csak az asztalig jut, ahova lepakolja a pucér fenekemet és őrületes tempóban mozogni kezd. Hangos, a csattogás, ahogy a bőrünk összeér, a morgások és nyögések amik feltörnek belőle, mind mind visszhangzik a hatalmas luxus lakosztály nappalijában, amitől még izgatóbb lesz az egész helyzet. Hanyatt dönt az asztalon és elégedetten nézi, ahogy ki be jár bennem.
- Legszívesebben lefotóznám, olyan baszott jó nézni... - mondja ki teljes átéléssel a gondolatait, normál esetben zavarba hozna, de ebben az állapotban, csak felkönyökölve nézek oda, mire elvigyorodik és a bokáimra fogva húz feljebb, így teljes rálátást biztosítva, hogy követhessem a mozgását. A szemeim akaratom ellenére is odatapadnak és be kell ismernem ez az egyik legjobb dolog amit valaha láttam és éreztem egyszerre. Úgy felizgat, hogy pár mély lökéssel később már újra megremegek, aminek Taehyung láthatóan és érezhetően is örül, ugyanis olyan tempót vesz fel, hogy a fejem hátrabicsaklik a testemen tornádóként végigsöprő orgazmustól. Szabályosan rászorulnak a falaim, nem tudom, már, hogy hol kezdődöm én és hol van ő, szinte egybeforr mindenünk egy hatalmas lüktetésbe.

Egy pár pillanatnyi képszakadásom lehetett, mert a következő pillanatban arccal a párnák között, pucsítva, az ágyon találom magam. A csuklóimat a hátam mögött satuba fogja az egyik keze, szabad kezével pedig végigsimít a gerincem mentén. Lassan csúsztatja vissza belém kőkeményen álló farkát, miközben a hüvelykujjával körözni kezd a másik bejáratom körül, majd óvatos mozdulatokkal időnkén be is dugja, amitől majd kiszakad a tüdőm, úgy zihálok. Élvezem. Pont annyira fáj, amennyire szeretem. Mozgása lassú, tudom, hogy ilyenkor visszatartja az orgazmust már. A hüvelykjét felváltja mutató és középső ujja, amik ollózó mozdulatokkal tágítanak.
- A csinos popsidba akarok élvezni... - sóhajtozik, már már küzdve magával... abbahagyva mindent megfordít. Hanyatt fekszem alatta, beigazít alám egy párnát, amit készségesen megigazízok, hogy mont jó helyen emeljen meg, mire elmosolyodik. A haja csapzottan tapad a homlokára... felnyúlva simítok végig kiélesedett állkapcsán. Bepozícionálja magát, amitől megremegek. Az ajkaimra hajol, csókja mély, érzelmes és lassú, viszont mohón belémvágódik, amitől a könnyem is kicsordul.
Fáj. A farka nagy, úgy érzem egy pillanatig, hogy szétrepedek, de mégis élvezem. Elborultak vagyunk mindketten, ezért is passzoltunk annak idején. A fájdalom enyhül, megtalálom a hangom is és egyre hangosabb nyögésekkel ösztönzöm mozgásra. A sarkaira ülve húz magára és miközben újra sebesen mozogni kezd, egyik kezével a csípőmre markolva megtart, addig a másikkal újra a csiklómra simít, majd két ujját a puncimba nyomja hüvelykjével pedig a csiklómon kőröz szorgalmasan.
Mindenhol élvezek, már nem.tudom különválasztani az érzést, csak érzem, ahogy a remegésem megnehezíti a lélegzését és már tudom, közel a vég. Az ágyneműbe markolok, hiszen meg kell kapaszkodnom, mert úgy érzem szét fogok esni, mikor az egész testem vonaglik alatta, ez az orgazmus lehengerlő és egybefüggően gyötri a testem, tudom, hogy érzi, ahogy lüktetek belül, ahogy az ujjaira is és a farkára is rászorulnak a falaim. Nyögései felhangosodnak, mindkét kezével már a csípőmre fog és szabályosan döngetni kezd, állkapcsa megfeszül és pillanattal később egy mély morgással belém élvez, majd zihálva még néhányat mozdul, de már a kezei is remegnek.
Kimerült. Nem csodálom én sem bírok mozdulni...

Egy alapos fürdés után, ahova szó szerint ölben cipelt ki, mert remegtek a lábaim, amire persze rettentő büszke volt, az ágyban, magához húzott.
- annyira rohadt tökéletes vagy... sajnálom, hogy mostanában olyan feszült voltam veled.
- Én is sajnálom, tudom, hogy sokminden történt körülöttünk... - az oldalába fúrtam az orrom mire édesen felnevetett. Magamba szívtam az illatát, miközben addig helyezkedett, hogy egy apró gombóccá váltam mellette, szinte minden porcikánk összeért, a lábaink összegabalyodtak.
- Az is, meg tudod nagyon sokat gondolkoztam rajta, hogy biztosan nem ezt az életet akarnád... ha újra választhatnál.
- ... normális vagy? - motyogom a mellkasába, de elkezdek helyezkedni, hogy a szemébe tudjak nézni.
- Te és Tannie vagytok a mindeneim és bár megváltoztak a dolgok és igen... megfordult a fejemben, hogy jobb lenne nekünk külön... - vallok színt, mire az ujjai a húsomba martak - de önzőbb vagyok és nem tudnálak elengedni... szeretlek.
Egy pillanat alatt találtam magam hatyatt, a fejem fölött szorította a kezeimet és egy erőszakos határozott mozdulattal elmerült bennem. Szabad kezével, bár támaszkodott teljes testtel rámnehezedett.
- Nem hagyhatsz el... a fejedben sem fordulhat meg ilyesmi... - nyársalt fel, mire sajgó izmai sikítva tiltakoztak, de a lábam már a dereka köré fonódtak, hogy közelebb tudjam húzni. A karjaimat elengedve úgy dönt inkább a bőrömet nyúzza, így a fenekembe markolva gyors tempóra vált, amitől jóleső nyögések szakadnak ki a torkomból. A gerincem megfeszül.
- Más soha nem tudná megadni, amire szüksége van a testednek... - a sarkaira ülve magára emel, a nyaka köré húzza a karjaimat, az ujjaimat azonnal a hajába túrom, ő pedig a mancsait a hátamon járatja.

Csókolni kezd, ebben a tökéletes pózban, ahol úgy mozdulok rajta, ahogy én szeretnék, amíg át nem veszi majd az irányítást.
- Szeretlek. - jelenti ki végre, ritkán teszi, de az este folyamán többször is előfordult, ami kifejezetten megmelengeti a lelkem, hiszen annyira hiányzott.
Nyögéseink összekeverednek, visszaverődnek a falakról, teljesen kiűzve az agyamból minden gondolatot. Szinte már kapaszkodtunk egymásba. Korántsem volt olyan van mint korábban, inkább csak azt akarta igazolni, hogy minden porcikánk összetartozik. Ebben a lassú hullámzásban érkezett a bizsergés.
- ahh.. baby lassíts... el fogok... - de már nincs megállj, úgy lovagolom meg, hogy már szó szerint égnek a comjaim, de nem érdekel, ahogy rám néz, az élvezettől eltorzult arccal, szinte beleég az agyamba a kép. A látványtól érzem, hogy végigsöpör rajtam egy újabb orgazmus.
Tae is abban a pillanatban megfeszült, az egész teste megremegett és szorosan lehunyta a szemeit, miközben úgy szorított magára, mintha azon múlna az élete, mintha ezúttal ő félne, hogy darabjaira esik szét.

A melleim közé fúrja az arcát én pedig csak cirógatom, a haját, amíg rendeződik mindkettőnk légzése. Ennyire soha nem volt gyengéd, ennyire soha nem engedte át az irányítást.
Az ölelésén lazít, de csak annyira hogy átfordítson és fel tudjon emelni és a fürdőbe juttasson mindkettőnket.
Alig állt a lábán, mégis magához ölelve fürdet le. Gyengéden a bőrömbe masszírozva a tusfürdőt.

- ... gyere hozzám. - suttogja a vállamat csókolgatva... mintha kimeríthetetlen lenne az eleme. Alig jut el a kérdése az agyamig.
- Mi?! - csattanok fel, és fordulok felé, de csak hűlt helyét találom.
- PILLANAT! - kiabál valahonnan.
Ez most komolyan megkérte a kezem és elfutott?! Elvigyorodom a gondolarra, hiszen annyira a régi énjére vall.
Ott maradok a zuhany alatt és megvárom, amíg téglalp vigyorával visszasomfordál végigcsöpögtetve, feltehetően az egész lakosztályt. Tekintetem akaratlanul is lefelé vándorol, mire elvigyorodik és újra mellém lép.
- ...perverz... még mindig bírnád? - morogja, miközben újra ölel.
- Feltöltesz... - vigyorgok rá
- Vagy inkább meg - röhögi el magát majd komolyra változik az arckifejezése és elém tartja kisujját, aminek utolsó percén ott virít álmaim gyűrűje.
- Nincs doboz és letérdelni sem fogok... de imádod ezt a gyűrűt, láttam. És én meg téged imádlak... és azt szeretném, nem nem. Akarom! Hogy a feleségem legyél... persze, ha te is.
- Én is akarom... - érzem, hogy gombóc nő a torkomban és sírni fogok, de inkább sürgetően fogok a tarkójára és húzom közelebb magamhoz, hogy lábujjhegyre állva legalább elérjem az ajkait.

- Megígérem, hogy jó leszek... - vigyorog, érzem, hogy valami nagyon agyatlan beszólást még rejteget... - most viszont, dolgod van asszony, ugyanis még mindig tudsz járni én pedig betartom amit ígérek.
Bár szívem szerint azonnal hagynám magam, az összes izmom tiltakozik.
- Mi lenne, ha inkább csak összebújnánk?
Hangosan röhög...
- Tudod, hogy úgysem bírjuk ki.
- Tudom - nyomok egy puszit a szájára. - de megpróbálhatnánk...
Nem telt el fél óra és betartotta az ígéretét. Tényleg lábra sem tudtam állni, másnap pedig a magángépen, amivel hazarepültünk ülni is alig bírtam, így végig vihogott.
De nem számított semmi, az ölébe húzott és ott, akkor boldogabb voltam, mint valaha...