*Tom*

Lynette olyan gyönyörű.És sokkal másabb mint a többi lány a Roxfortban..Csak egy bökkenő van.Ő griffendéles én meg mardekáros vagyok.De nem számít.Meg fogom szerezni magamnak.Bármi áron.Mert ő az enyém.Hozzám tartozik.

*Lynette*

A hatodik év első napja ugyanolyan átlagosan telt,mint mint a többi első napom. Én keltem fel legelőször,és ügyeltem arra,hogy fel ne ébresszem a szobatársaimat,Mary Prewettet,Jane Springst,Cybele Synnove Weasleyt.
Felvettem a ruhámat,megfésülködtem,fogat mostam,felkaptam a pálcámat és a táskámat majd a nagyterem felé vettem az irányt. Épp be akartam lépni a terembe amikor valaki a csuklómnál fogva visszahúzott.
Amikor hátranéztem, a Griffendél és az egész iskola legmenőbb fiúját,Terence Pottert láttam.
-Szia. Új vagy itt a Roxfortban,mert én még sosem láttalak itt ezelőtt.És hidd el,hogy ilyen elbűvölő hölgyeket nehéz nem észrevenni.-mondta és megmutatta a sármos mosolyát.
-Öhm,tulajdonképpen első óta idejárok és még ugyan abban a házban is vagyok mint te.-mondtam egy kicsit kínosan.
-Tényleg?-kérdezte megszeppenve.-Bocsáss meg,nem is tudom elképzelni,hogy hogyan nem vettelek eddig észre.-kért bocsánatot.
-Semmi baj.Amúgy se számítana.-válaszoltam.-Ugyan is nincs egy barátom se.
-Akkor mostmár van egy barátod.-mondta mosolyogva.-A nevem Terence Potter.És barátom,téged hogy hívnak?-kérdezte egy vigyor kíséretében.
-Lynette Bellefleur.-válaszoltam mosolyogva.
-Nos Lynette,szeretnél velem és a barátaimmal ülni reggeli közben?-kérdezte.
-Komolyan kérded?-kérdeztem lesokkolva.
-Halál komolyan.Na gyere már,mert a reggeli ki fog hűlni.-mondta és maga után húzva beléptünk a terembe.
Amikor beléptünk minden szem ránkszegeződött. Kezdtem kissé kínosan érezni magam,ezért körülnéztem a terembe.Amikor a mardekár asztalához értem,megakadt a szemem Tom-on. Ha Tom pillantása ölni tudna,akkor Terence már rég halott lenne.
Az arckifejezésétől megijedtem.
Mi a fene ütött belé? Hiszen nem is isnerjük egymást.
Végül megérkeztünk a griffendél asztalhoz ahol Teremce bemutatott a barátainak és nekifogtunk a reggelinek.

*Tom*

Reggeli közben állandóan az ajtót figyeltem,reménykedve,hogy Lynette fel fog bukkani. Amikor megláttam,hogy kivel jön be,azt hittem,hogy szétrobbanok a dühtől. Lynettet az a mitugrász Terence Potter húzta maga után. Eddig fel se figyelt Lynettre. Mindig az kell neki,ami nekem. De Lynette nem lesz az övé...Csak a holttestemen keresztűl.