Jimin szemszöge :

- Gyere Lisa! Visszakísérlek a szobádba. Most pihenned kell - magyarázta Junkook.

Miután Lisa visszament a szobájába, én és Kook nagyon sokat beszélgettünk. Ő is elmesélte a napját.
Egy idő után mejelent Rose is.
- Srácok! 02:25 van! - ásítozott.

Ebben a ruhában,

úgy nézett ki, mint egy hercegnő. Gyönyörű volt. Le sem tudtam venni róla a szemem.

- Hát jó. Úgy látszik ma nálunk alszol Jimin. Pontosabban, Rose - val - emelgette szemöldökét Junkook.

Megfürödtem, majd a kikészített törölközőt magam köré csavartam és résnyire kinyitottam az ajtót.
- Héj, Kook! Tudnál adni egy pizsamát? - kiabáltam.
- Hát persze. Már hozom is.

***

- Tessék - húzta gonosz mosolyra a száját.

- Ezt nem veszem fel - ráztam meg a fejem.
- Nekem úgy is jó. Vagy ez, vagy semmi - vigyorgott.
- Utállak - zártam vissza az ajtót.

Miután felöltöztem Junkook szobájához siettem.
- Mi van Jimin? - nézett rám.
- Most komolyan Rose - val fogok aludni?
- Igen.
- Na húzz arrébb! - feküdtem be Junkook mellé.
- Most mit csinálsz?
- Aludni próbálok!
- De... nem aludhatsz itt! Ez az ÉN szobám!
- Mostmár nem. Ha zavarok, talán menj át Rose - hoz.
- Jimin!
- Most mi van? Én aludjak Rose - val miközben te itt alszol EGYEDÜL ebben a puha, kényelmes és nagy ágyban?
- Öhm... igen.
- Szó sem lehet róla - húztam le Kook - ról a takarót.
- Legalább a takaróm add vissza!
- Nem! Ez mostmár az enyém! - takaróztam be.

Junkook hátat fordított nekem, majd elaludt.
Már megkönnyebbültem, hogy megúsztam az alvást, Rose - val, mikor Junkook az éjszaka közepén lelökött az ágyról.
- Jeon Jeongguk!!! Ba**meg! - rúgtam belé.
Junkook majd' megfulladt a nevetéstől.

Megforgattam a szememet, majd becsuktam az ajtaját.

Így biztos nem fogok vele aludni!
Bekopogtam Rose szobájának ajtaján, remélve, hogy még nem alszik.
Nem érkezett válasz.
Vettem egy mély levegőt, majd benyitottam.

Rose - ra néztem.
Úgy alszik, mint egy angyal.
Óvatosan befeküdtem mellé.

- Jó éjszakát Jimin - szólalt meg hirtelen.
- Szép álmokat Rose - mosolyodtam el.
- Olyan cuki vagy - nevetett.

Még jó, hogy sötét volt így nem látta a rákvörös képemet.
Inkább megpróbáltam terelni a témát rólam.

- Te... mindig ilyen ruhákban alszol? Mármint... ne értsd félre csak...
- Jaj nyugi Jimin! Olyan aranyos vagy! Először Junkook is furcsállta, de tudod, én és a fotósom nagyon jóban vagyunk egymással és azt mondta, ez a ruha túl jól áll nekem ahhoz, hogy ne hordjam. Úgyhogy nekem adta.
- Ebben igaza van. Tényleg jól áll neked ez a ruha.
- Héj Jimin! Ne mondj ilyeneket! Zavarba hozol! - nevetett kínjában.
Legalább már tudom, hogy nem vagyok egyedül - A te pizsamád is jól néz ki.
- Tényleg?
- Igen. Neked minden jól áll.
- Oh... köszi - mosolyogtam.
- Mostmár aludjunk. Jó éjt Jiminie! - nyomott egy puszit az arcomra.
- Neked is Rose - feleltem.

Rose a fal felé fordult, így hátat fordítva nekem.
Egy ideig azon járt az eszem, te jó ég! Egy ágyban alszom Rose - val! Aztán arra gondoltam, aludnom kéne.