Pozitív.

Amint megláttam sírva fakadtam.
- A... a... az... nem lehet... - temettem a tenyerembe az arcom.

Nem tudtam felfogni. Ez nekem túl sok egyszerre!
Én nem akarok olyan szülő lenni, mint amilyen anyám, vagy apám volt. Nem akarom.
Hirtelen meghallottam egy hangos zajt kintről. Az ablakhoz szaladtam.
- Junkook... - suttogtam a nevét könnyek közt.
- Ránktaláltak! - rontott be a szobába Henry. A hajamnál fogva lehúzott az ablaktól, majd a földre lökött. Közelebb hajolt, majd a fülembe súgta...
- Nem mész te innen sehova! Nincs remény - ragadott meg egy kést.
A magasba emelte és...
- Tegye azt le! Jól van ... Semmi hirtelen mozdulat! - léptek be a rendőrök a szobába.

Henry letette a kezében lévő kést, de mielőtt a rendőrök rárakták volna a bilincset Henry pisztolyt fogott rájuk. A két rendőr és Junkook ekkor szembesült azzal, hogy nem egy felkészületlen, fegyver nélküli emberrel van dolguk.
Henry egy percig sem várt rálött az egyikre.
- Erősítést kérünk! Ismétlem... - kiabált. De nem tudta befejezni. Henry újra rálőtt. Ezek voltak az utolsó szavai. Henry Junkook - ra  pillanatott. A két fiú farkasszemet néztek egymással.

Tudtam mi fog következni. Kirángattam Henry kezéből a pisztolyt, majd eldobtam.
- Te idióta!!! - kiáltott rám.
Megragadta a nyakamat, majd a  felemelt. A lábaim elváltak a padlótól. Junkook egy percig sem várt. Megpróbált segíteni nekem.
De nem járt sikerrel. Henry haragja ezerszer erősebb volt, mint mi.
De az ismerős hangra mindhárman felkaptuk a fejünket. Szirénázás. A szememben felcsillant a remény. A rendőrök pillanatok alatt leterítették a földre Henry - t.

- Még nincs vége! És te! - nézett Junkook - ra - Jobb lesz ha meghúzod magad! Lisa az enyém!!!  - ordibált.
Junkook - hoz  szaladtam és szorosan magamhoz öleltem.

- Annyira... féltem - zokogtam.
- Shh... nyugalom. Itt vagyok. Nincs mitől félned. Én megvédelek. Bármi történjen én mindig ott leszek - simogatta a hátam.
Az ő érintése olyan más... kíméletes és óvatos... mintha én lennék a világ legértékesebb kincse. Tudom, hogy az a kéz amely most gyengéden ölel sosem bántana. Bízhatok benne. Mert mindig ott lesz nekem. Bármi legyen ... ez a kéz... megvéd. Ezentúl nem kell félnem.