01.
Álmok, csak álmok, semmi jelentőségük, legalábbis ezt gondoltam addig, amíg az álmombeli történet valósággá nem vált. Ha érdekel a történetem, akkor kövess engem, és elmesélem neked.
Nemrég, talán 1-2 hónapja kezdődött. Egy éjszaka egy lányról álmodtam, akit soha korábban nem láttam. Az álomban hosszú szőke hajjal rendelkezett, és mindig mosoly volt az arcán. Nagyon kedves lány volt, és szerette a zenét.
-Szia, haver, megint azon a lányon jár az eszed? - mondta Beomgyu, miközben megütötte a fejem.
-Ah, muszáj volt? - motyogtam.
-Nem ütöttelek volna meg, ha nem járnál épp az álomvilágban.
-Nem is.
-Persze. Ne hazudj, Yeonjun, ha ennyire nem tudod kiverni a fejedből, akkor majd én segítek. - ajánlotta fel barátom, akinek mosoly tűnt fel az ajkán. Én csak semleges pillantást vetettem rá.
-Ne csináld ezt. Miért nem tudsz egy kis lelkesedést mutatni? Ma este nyolcra készülj el, szólok a többieknek, és ma éjjel nagyon be fogunk baszni.
-Én biztos, hogy nem. Ti nyugodtan mehettek inni, de én otthon maradok.
-Bro, ne csináld már ezt. Gyere, semmi nem fog történni attól, hogy egy kicsit részeg leszel. - próbált meggyőzni Beomgyu.
-Jó, de csak azért, mert nincs kedvem hallgatni a hisztidet.
Ez az. - mondta vidáman.
Remek, Beomgyu már megint le éget az utcán, mi a faszért ugrál össze vissza és kiabálja azt, hogy "ma kurvára bebaszunk". Ez az ember nem normális, és mindig ezt csinálja. Sokszor azon gondolkozom, hogy miért veszem körül magam ilyen emberekkel.
Annyira gyorsan eltűntem Beomgyu mellől, amennyire csak tudtam. Hazafelé gondolkodtam, hogy mit vegyek fel. Nem volt semmi ötletem, végül úgy döntöttem, hogy bármit is veszek fel, úgyis jól fogok kinézni, ahogy mindig.
Nyolc óra van, és a srácok még nincsenek itt. Éppen a hajamat csinálom, amikor megszólal a csengőm.
-Haver, hova indulsz, divatbemutatóra vagy bulizni? - csúfolódott velem Beomgyu.
-Szerintem jól nézel ki, Yeonjun - dicsért meg Soobin.
-Tudom - válaszoltam büszkén.
-Egoista - szólt közbe Kai.
-Kainak igaza van - értett vele egyet Tae.
-Hagyjátok abba, mindenki tudja, hogy Yeonjun egy egoista fasz, de most inkább induljunk, mert elkésünk - szólt közbe Beomgyu.
-Nem vagyok egoista, basszus - jelentettem ki, és a többiek mind kételkedő szemekkel néztek rám.
-Persze, én meg egy tündérkirálylány vagyok - mondta Tae, amiért mindenki nevetni kezdett. - Na jó, de most tényleg mennünk kéne.
Igen, igazad van, Kai - mondta Soobin.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro