3.(Dylan)
Álmomban megint hívtam. Könyörögtem hogy jöjjön vissza. Eddig mindig hazajött. Mindig visszajött hozzám. Most mègis mintha egyre nőne a távolság köztünk. Egyre halványabban látom Lina alakját. Egyre elmosódottabb. Nash köhögésére riadtam fel. Felültem ès egyből Nash fele fordulva ellenőriztem hogy minden rendben. Fogalmam sincs mi baja lehet.
-Mióta ilyen az állapota?-kérdezi meg az a hang amit már olyan régóta akarok hallani, ès ami egyenesen a tudatomba vésődött. A hang irányába kaptam a tekintetem. Lina a szoba közepén állva figyelte Nesh kicsiny testét. Haja szoros copfban. Összefont karjait szorosan maga előtt tartja. Arcán alig leplezett nyugtalanság. Úgy állt a szoba közepén, mint álmaim amazonja. A mellkasomban elöntött a meleg viszketés. Megrázom a fejem. Nem miattam jött vissza. Ezt észben kell tartanom.
-Fáradékonysággal kezdődött három hete. A köhögés egy hete jött ki, a láz pedig tegnap kezdődött.
-Azt mondja farkasokról álmodik... Átváltozott már?-összeráncolja a homlokát. Megrázom a fejem.
-Mèg nem de..
-Már ideje volna.-fejezte be a mondatot Lin.-Van sejtésetek róla mi baja lehet?-kérdezi ès most először nèz rám. Csodálatosan szèp zöld szemei szinte szikrákat szórnak. Egy pillanatra elveszek a szempárban ami nélkül nem bírok meglenni. Istenem de hiányzott.
-Farkasokról álmodik..-kezdek bele.
-Bent rekedt a farkasa. Nem tudja kiengedni. A vadász ösztönei nem engedik hogy ilyen lèny bújjon meg a testében.-bólint Lin, mintha teljesen tisztában lenne az érzéssel.
-Tudsz rá megoldást?-kérdezem ès felállok. Közelebb lépek hozzá. Elgondolkodva, ès fintorogva nèzi Neshy láztól izzadt testecskéjét.
-Tudom hol találjuk meg azt aki tud rá...-bólint.-Pakolj össze ès indulunk. Nem pazarolhatjuk az időnket.-elfordult Neshytől ès az ajtófele sétált. Elkaptam a csuklóját.
-Lin...-sóhajtom a nevèt. Ahol bőrünk összeér, kèk hullám csap vègig bőrünkön. Lina lenèz a kezünkre. Mind kettőnkén kèk minták futnak, kapcsolatunk jelképezve. Mikor elhalványul a minta, kihúzza kezèt az Enyèmből, ès egyszerűen kisètál a szobából becsukva maga után az ajtót. Egyszerűen kisètált.. Komolyan. Majdnem egy èv után csak úgy kisètál. Megrázom a fejem és elnyomom a mellkasom ezer kilós súlyát. A legfontosabb most Neshy... Lekapom a polc tetejéről az egyik utazótáskát. Mivel Lina nem mondta hány napra pakoljak bepakoltam egy csomó mindent. Neshynek magamnak, ès Linának. A laptop táskába besüppesztettem a laptopom, a tabletet ès a töltőket. Lin kedvenc kèsèt az oldalamra erősítem egy tokba. Amióta elment, azóta mindig nálam van. Ezzel a tőrrel akart kinyírni az első èjszaka, ès ezt a tőrt küldte haza Liammel. Aztán Sol megtalálta a csatatèren egy óriásba fúródva. Mikor nálam van, olyan mintha Lin is velem lenne. Mikor mindent bepakoltam, kisfiam mellè guggoltam. Haját simogatva kezdtem keltegetni.
-Hè pajti...-mosolygok rá mikor kinyitja szemeit.
-Apa?-kèrdezi ès mellkasomat elönti a boldogság.
-Gyere megyünk kirándulni egyet Linnel.
-Lin nèni is jön?-kèrdezi ès felragyog a szeme. Megèrtem. Lin mindenkire ilyen hatással van.
-Persze hogy jön. Azèrt jött haza.-mosolygok ès csikizem meg a pocakját. Felnevet, ès csapkodni kezdi a kezemet.-Na gyere.-húzom fel kis kezeinèl fogva, ès talpra állítom. Cipővel a lábán aludt el szóval már azt sem kell ráadni. A kis táskáját a hátára adtam, a maciját pedig a kezèbe nyomtam. Fejemre nyomtam a kalapot amit mèg Linnel vettünk, ès felkaptam a táskákat. Kinyitottam Neshy előtt az ajtót ès a nappali fele terelgettem. Lin épp egy üres pohárral a kezében beszélt Aidennel ès Liammel.
-Valószínűleg nagy lesz az ára. De ha mégsem tudja, fogalmam sincs ki segíthetne... Talán a vadászok. De ahhoz Cara vadász családját kéne megkeresni.
-Az menni fog. Van egy adatbázisunk a vadász családokról amit össze egyeztettem a tiéddel amíg nem voltál itthon.-bólint Aiden. Mostanában sokat változott. Talán mióta Dorotty nincs itt...
-Remek. Valaki mindig legyen elérhető. Dy ès Tim itthon marad.-egyeztet. Liam önt a poharába mèg kólát.
-Lin!-engedi el a kezem Nesh ès Lina lábához szalad ès megöleli.Lina leteszi a poharat legugolt Nashhez.
-Nashy baba, mehetünk?-kèrdezi ès ahogy kisfiamra nèz legszívesebben magamhoz húztam volna mindkettőt. Annyira aranyosak együtt.
-Ahan.. De hova megyünk?-kèrdezi èrtetlenül.
-Egy varázslatos helyre.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro