Bocsánat a késésért.

Amikor vége lett a számnak néztem fel magam elé, és amint az agyam felfogta hogy mit látok megdermedtem. Lefagytam a járda közepén, és két srác nekem is jött.
-Tia mi a baj?- kérdezte Jiyoung, mert ő volt az egyik aki nekem jött. A kérdésével nem foglalkozva probáltam kiutat keresni. Azért mert velünk szembe jött az egyik legnagyobb ellenségem Szilvia és a barátnői. Mindegyiket elég régóta ismerem. És kölcsönösen utáljuk egymást. Amint eldöntöm, hogy átmegyek a túloldali járdára, hogy elkerüljem őket. Épp indulnák amikor valaki vissza ránt és megint neki ütközök egy mellkasnak.
- Válaszolnál egyszer nolmárisan ha kérdezek valamit.- mondja mérgesen Jiyoung és nézz a szemembe.
- Röviditsük le az utat azon gondolkoztam, hogy ha átmegyünk most a tuloldalra akkor később nem kell.- és épp befejeztem a mondatott amikor megszolal mögöttem egy hang. Villám gyorsan megfodultam.
-Nicsak kit látnak szemeim? Szia Dia mizu?- mondta Szilvi és küldött egy állmosolyt. Visszaválltottam magyarra, hogy a srácok ne értsék.
- Szia Szilvi, én is örülök hogy látlak.- mondtam én is műmosollyal.- Ne haragudj de sietünk, és nem érünk rá.
- Már be se mutatsz a barátaidnak?- kérdezte Szilvi
- Közlöm a tényt hogy nem értik amit mondasz, mert külföldiek.
- Az nem baj az angolt csak értik.- váltott át angolra.
- Nem, nem értik, de nekünk mennünk kell!-probálltam a srácokat indulásra késztetni, hogy minél hamarabb megszabaduljak a csajtól, de ők valahogy nem akkarnak elindulni.
- Kár pedig megkérdeztem volna töllük, hogy miért lógnak egy olyan lúzerrel mint te?-kérdezte vihogva, de még mindig angolul. Már épp nyitottam a szám, hogy visszaszóljak,de megérzek egy kezett a derekamon, ami közelhúz magához, és pont ezért nem szolalok meg.
- Leforditanád ha már ,, nem tudunk angolul"- sutogta a füllembe Jiyoung. Én bolintottam.
-Miért hivot lúzernek?
- Azt szeretné tudni hogy miért hivsz lúzernek?- váltottam magyarra, hogy legyen valami értelme annak , hogy forditok.
- Azért mert egy kis nyomi vagy.
- Most komolyan, azért nem kedvelsz, mert ,,nyomi" vagyok?- mutattam idéző jeleket.
- Igen, egy kis szenteskedö, nagypófájú, apáca!- fejezte ki magát értelmesen.
- Szóval, ez jelenti nállad azt, hogy nyomi!
- Azt sem tudom minek álltam le veled beszélgetni, elpocsékoltam az életemből tiz percet.- felhúzta az orrát, és nagyivben kikerült. Mikor már hallotávolságon kivül volt elnevettem magam, de annyira hogy Jiyoungnak kellet megtartani, hogy ne üljek le a járdára. Amikor nagy nehezen befejeztem, a többiek megvárták mire nolmárisan lenyugszok, és utánna néztek rám kérdőn, mert nem értettek semmit. Mikor kaptam nolmárisan levegőt, rájuk néztem.
- Azt mondta, azért nem bir, mert nyomi vagyok!- váltottam át koreaira- Egy szenteskedő,nagypófájú, apáca. Most, ha valaki ilyet mond rám, egy pont olyas valaki aki nem ismer, az ilyenen csak nevetni tudok.- fejeztem be forditásomat.
- Tényleg nem haragszol meg az ilyen beszolásokon?- kérdezte Seungri közben ujra elindultunk.
- Ha nem igazak nincs min felkapni a vizet.- mondtam és neki álltam mosolyogni. Jött a következő kereszteződés, én hamarabb észre vettem, ezért lassitottam,ugy hogy a srácok ne vegyék észre. De amikor odaértünk, valaki megfogta a derekamat és a melkasához húzott. Seunghyung és Taeyang két oldalról elém álltak. Tehát akkor Jiyoung van a hátam mögött, és Seungri meg Daesung van ő mögötte.
-Nézd megmutatom azt, hogy hogyan kell át kellni egy kereszteződésen. - mondta fapofával Seunghyung a többiek pedig felkuncogtak.
- Hahaha, nagyon vicces.- mondtam egy kicsit durcisan.
- Maradj csendben és figyelj. - mondta bingu arcal- elöször balra aztán jobbra nézünk és megbizonyosodunk rolla, hogy nem jön e valami és ha nincs semmi akkor átkellhetünk rajta.- elindult Taeyanggal együtt olyan járrással mintha kifuton lennének és ruhabemutatót tartanának. Én pedig ahogy megláttam nem tudtam vissza tartani és hangosan felröhögtem, annyira hogy a térdeim összerogytak és Jiyoungnak kellet megtartania, hogy ne üljek a földre. Mikor ugy éreztem, hogy mindenki engem néz. Kinyitottam a szemem és igazam volt, négyen álltak elöttem és olyan nagy szemmekkel néztek.
- Mi az mi történt?- kérdeztem és felálltam, elléptem Jiyoungtól.
-Még nem láttalak a nap folyamán ilyen felszabadultan nevetni.- fejtette ki magát Seungri.
- Azért mert álltalában komolynak kell lennem különben nem vesznek komolyan.- attam választ felnem tett kérdésére.- akkor menjünk tovább. - átkeltünk a zebrán és már csak egy tized választott el a szökökúttól. Én elöre mentem a srácok egy kicsit lemaradtak és japánul kezdtek el beszlgetni. Hátra fordultam és igy mentem tovább hétrafele, és ugy mondtam japánul
-  Srácok értek japánul ha olyanrol akkartok beszélni ami rám nem tartozik irjátok le.- mosolyogtam rájuk majd megfordultam és gyorsabban szedve a lábam. Már láttam a szökökutat ezért méggyorsabban nagyobb lépésekben halladtam. annyira oda akkartam érti hogy már csak arra lettem figyelmes hogy a srácok utánnam szoltak.
- Hé Tia a végén elmehetnél gyors gyaloglónak!- mondta Seunghyung. Ekkor értünk oda a kúthoz.
-Na megjöttünk, ez volt az?- kérdeztem. Ők bolintottak Jiyoung körbe fordult és megakat a szeme valamin.
- Meg van a kocsi.- mutatott a megfelelő irányba és elindultak mindanyian felé. Oda értek mindanyian egyesével megöleltek majd utoljára Jiyoung és amikor elvállt töllem a kezembe nyomott valamit. elöször gözöm sem volt arrol hogy mit akkar ezzekel, ugyan is két koncert jegy volt.
- Hát ez ? -néztem rá értetlenül.
- Holnap este lesz a koncert gyere el a hugoddal , akkor majd mindent megértesz.- mosolygot rám. Mindanyian beszáltak a kocsiba és elindultak közben integettek. Amint már nem láttam a kocsit elindultam vissza a cukrázdához. Épp benyitottam mikor hugom már pakolt össze. Beálltam segiteni neki igy nagyon gyorsan végeztünk. Mikor végeztünk elmeséltem neki mindent és megmutattam a jegyeket is. Ő nagyon örült neki mert kiderült hogy egy koreai banda a Big Bangnek lesz koncertje. Megbeszéltük hogy elmegyünk ezért mindent elrendeztünk, hogy holnap ne keljen semmivel se foglalkozni csak azzal hogy eljussunk Pestre. Igen Budapesten lesz a koncert. Hazza mentünk vacsoráztunk, majd lefeküdtünk aludni. Másnap felébredtem elmentem elvégeztem a reggeli teendőimet majd elmentem reggelit csinálni, majd felkeltettem hugomat . Nem kellet sokat szenvednem vele megemlitettem a koncertett és röktön kipattan az ágybol.
- Nem tudtad volna hamarabb mondani! - vágta a fejemhez és elrohant felöltözni. Lementem a konyhába reggelit csinálni, tojásos szendvicset csináltam, még hugomtól kaptam a receptet. Megcsináltam négyet mert nagyon laktató. Mire végeztem Engi is elkészült, megreggeliztünk, gyors össze doptuk egy kistáskába a legfontosabb dolgainkat, és elindultunk ki a kocsihoz. Az út két óra hosszáig tartott, nagyon jól elbeszélgettünk, zenét hallgattunk, és megprobáltuk a GPS- be megtalálni azt a helyet ahova megyünk.
- Na végre félóra szenvedés után végre nolmársan betudtad irni én mondtam hogy had csináljam én de a te kocsid- Engi
- Jól van na nem kell megenni csak egy betü hija volt - válaszoltam pókerarcal, és mikor félszemmel ránéztem, majd egyszerre felröhögtük.
- Rendben, állljunk meg valahol éhes vagyok- állt neki nyafogni és ilyenkor nem lehet vele birni. Megláttam egy gyors kájáldát és arra vettem az irányt. Vettünk négy szendvicset és a parkoloban megettük. Még volt pár óránk a koncertig, úgy gondoltuk hogy sétálunk egyet ezért a koncert terem közelébe leparkoltuk az autot. Épp kiszáltunk és vettem volna ki a hátsoülésröl a táskát mikor egy ismerős hang ütötte meg a fülemet. Kiegyenesedtem és körbe néztem a szemem rögtön megtalálta a hang forrását. Engem ver az isten direkt úgy jöttünk el otthonról hogy senki ne jöjjön rá erre kiáll a kocsi elött az egész bandám. Bizony a Büvölet összes tagja engem bámult.
- Szia rég találoztunk. - köszönt rám Detti.

Remélem tetszik, a következő rész nem sokára jön csak be kell gépelnem.
💜💜💜💜💜