Kedves barátom, a vallomásom volt az igazi vízválasztó. Korábban Ty felbukkanását gondoltam annak vagy azt a pillantott, amikor megláttalak az egyetemen, de utólag rájöttem, hogy cseppet sem ezek közül valamelyik. A romoknál eltöltött fájó, majd rettegett, végezetül örömteli percek, voltak az igazi fordulópont.

Onnantól minden más lett. Téged nem láttalak és sajnálom, hogy ezt mondom, de örültem neki, hogy kerülsz. A hónap lassan telt. Az órák nyugodtan jöttek egymás után. Ty az esetet követően eltűnt. Minho egója azóta az eget verdesi. Minden békésen csordogál az idő folyóján tovább. Jajjj majdnem elfelejtem mondani a legjobb hírt... Minho és Gally azóta bírják egymást. Jó persze cukkolják egymást, de már százszázalékosan csak poén szintjén. Sokáig Gally és Minho mindenhova velem mászkált. Felváltva őrködtek mellettem. Semmit nem tehetem egyedül. Hallod haver? Igaz barátaim lettek.

Péntek délután van, vasárnap minden fiatal elhagyja az egyetemet és hazatér. Minho csak a holnapi záróbuliról képes beszélni.

Minden szarság ellenére, ami itt történt velem a hónap elején, azt kell mondanom megkaptam amiért jöttem. Új barátokat szereztem és sikerült elfejtenem kicsit a múltat az utóbbi időben.

A dolgainkat csomagoljuk éppen. Vasárnap mindenkinek kötelessége a délelőtti órákban elmenni, így mi előre becsomagolunk. A mai órák voltak az utolsók. Holnap bulit tartanak és hivatalosan is véget ér az egy hónap. Nekem pedig haza kell térnem abban a városban, ahol te minden négyzetcentiben ott leszel.

- Ha majd hozzám jöttök muszáj lesz elmennünk együtt szörfözni. – Minho hangja vidáman cseng. Nem mondják, de tudom, hogy ők is aggódtak eleinte Tyék felbukkanása miatt. Én továbbra is aggódtam, de szerencsére ők már továbbtudtak lépni, így mindig igyekeztek engem is megnyugtatni .

- Benne vagyok, amúgy se félek a cápáktól. Én attól félek, hogy megharapnak, de most megyek és meglessem Aris és Winston mit csinál. – Gally minden nap odafigyelt, hogy semelyik barátját ne hanyagolja el. Természetesen sokszor együtt voltunk, de ha Ty vagy akárcsak a te neved véletlenül felmerült szigorúan csak hárman voltunk.

Amikor Gally kiment, Minho abbahagyta a pakolást.

- Newt. Minden rendben? – a vallomásom követően minden nap megkérdezi kétszer. Egyszer napközben, egyszer lefekvéskor. Kedves tőle és hálás vagyok, hogy törődik velem. Jaah és persze ez a mi titkunk. Gally előtt sose kérdezi, csak ha szigorúan kettesben vagyunk.

- Jaah minden rendben. Napok óta minden nyugodt. – nézek rá, mire lassan bólint.

- Foglalkozz csak a bulival. Keress egy jó csajt és élvezd az életet öregem. Megérdemled. – ezen felhorkantok. Tudnék ezzel vitatkozni, de csendben maradok inkább.

Én már vagy egy órával korábban bepakoltam a cuccaimat. A széken ülök és figyelem, ahogy Minho pakolászik.

- Holnap lesz pia, igazi alkohol, ha jól hallottam!- Minho kicsattan a boldogságtól, de tényleg. Nem is értem, hogy lehet valaki az alkohol puszta hírétől ennyire boldog.

- Nem hiszem, hogy iszok. – vágom, mire kezeit levegőbe csapja.

- Jajj ne csináld már öregem. – erre nem mondok semmit. Azután Minho kotorászni kezd.

- Ezt figyeld. –motyogja, miközben kutat valami után a táskájában. Azután egy szemüveget vessz fel.

- Tudom, hogy okosnak festek, nem kell mondani. Tiszta Gally. – dalolja vidáman, vagy ujjait összekulcsolja álla alatt és rám vigyorog. Felnevetek.

- Gally értékelni fogja. –nevetem. Lekapja és leteszi egy kupac ruhára, amiben holnap lesz.

- Nah én elnézzek enni.

- Menjél csak Gally 2.0 . – kacagom. Becsukja maga mögött az ajtót, majd azon nyomban vissza berobban..

- Héé! Nem jössz? – kacagja az ajtófélfában állva. Felpattanok mosolyogva.

- Menjünk és együnk meg mindent! – mondom, mindezt úgy, mintha valami hadvezér lennék.

- Mindent is! Nagyuram. – pontosít Minho vigyorogva. Arisztokratikusan bólintok és kimegyünk a szobából.

A kertben sétálunk, amikor meglátjuk a padnál a fiúkat. Gally a padon ül és figyelmesen figyeli a dulakodó két srácot. Vagyis csak elsőnek tűnik dulakodásnak. Minhoval hozzájuk megyünk. Közben feltűnik, hogy többen is párban állnak egymással szemben. 

- Héé ez az egyik professzorom. – lepődik meg Minho.

- Mi folyik itt?- kérdem mikor a padhoz érünk.

- Ohh csak a kedves professzor még egyszer utoljára bárki számára , aki szeretné önvédelmi mozdulatokat oktat. Newt próbáld ki. – magyarázza Gally. Utolsó mondatában éreztem, a leplezett célzását.

- Nah Newt. – Minho lelkendezve szembe áll velem. A professzor mellénk lép, tekintettbe véve, hogy felismerte Minhot, így azonnal elkezd minket oktatni. Kapom az utasításokat, hogy mit kell tennem. Minho pólóját ragadom meg a mellkasán és a professzor folyamatosan mondja az instrukciókat. Azután olyan hirtelen vág Minho a földhöz, hogy fel se tudom fogni. Persze... nem könnyű, ha másik kicsit sem kezdő...

A pasas végül jó néhány mozdulatot begyakoroltat velünk. És képzeld, haver élvezzem.

Boldogan telt a nap... boldogon hiszen minden jónak tűnik... Szuperül telik, hiszen sejtésünk lehet, hogy mi vár a holnapi bulin reám.

Az ádáz ellenség nem alszik. A vad már elkezdte becserkészni áldozatát. Még vér lüktet ereimben, de már lemenőben van életem. A vérem élénkpiros folyását türelmetlenül várják, nekem már csak óráim maradtak hátra... Persze haver, ezt én még e percben nem tudhatom.

A sors kegyetlen és kíméletlen, de te még itt vagy, s hiszek benne, hogy te vagy a jó. Hinnem kell, mert más különben te is csak rossz lennél. Stiles ugye te vagy, aki véd? Stiles mond azt, hogy nem tenálad van a kés! Stiles mond azt, hogy megvédsz!