Miközben készítettem a Sushit, eszembe jutott az igazgató úr szavai:
"Takarodjanak az iskolánkból 3 hónapra! Addig ne is lássam magukat!-ordítozott velünk."
Megrázkódtam majd a újra a földre borulva könnyeztem. Ráadásul a szüleim sem lesznek itthon 3 hónapig és az idő alatt simán meghalhatnék. Nem teszem! Nem akarom a szüleimet boldogtalanul látni a mennyországból. Hullottak a könnyeim, miközben csengettek az ajtón. Próbáltam megnyugodni, de nem sikerült. Hiába próbál az ember kívülről keménynek látszani, de belül ők is "gyengék". Az ajtóhoz sétálva kinéztem az ablakon, majd kinyitottam.
-Hell.. Mi a baj?-letört Taehyung.
-Semmi!-törölgettem meg szemeimet.
-Hyona! Látom, hogy valami nincs rendben.. Kérlek oszd meg velem!-könyörgött.
-Tényleg semmi..
-A semmin egy ember nem sír!
-Nem sírok csak könnyezek! Lépj beljebb!
Beengedtem a lakásba, ahol a Sushi illatát lehetett érezni.
-Hmm.. Sushi?-szippantott a levegőbe.
-Igen.. Vegyél!
-Nem kérek köszi!
-Adhatok valamit inni vagy enni?-érdeklődtem.
-Narancsleved van?
-Persze!
Indultam a hűtőhöz, majd kivettem a narancsleves palackot és öntöttem neki egy pohárral.
-Egészségedre!-nyújtottam a teli poharat.
-Köszönöm..-átvette, majd egy húzásra megitta.
Őt bámultam, ahogy iszik. Nagyon édes, ahogy a kezében tartja a poharat. Ahogy rám néz a gyönyörű barna szemeivel... Elkalandoztam! Hyona! Ez a valóság nem álom. Már csókolóztál vele a suli udvarán, ami miatt nem járhatsz be.
-Szeretnél beszélni róla?-érdeklődött.
-Hm?-értetlenkedtem.
-A bajodról! Szeretnél beszélni róla?-kérdezte.
-Nincs bajom..-mentegetőztem.
-Az arcodra van írva szívem!
-Ne hívj így!-utasítottam.
-Oké!-felemelte mindkét kezét.
-Az csak egy csók volt semmi több, amit élveztem meg nem is..
-Ahh..-széles mosollyal az arcán nézett rám.
Közben csörgött a telefonom. Egy régi barátnőm hívott Kim SungSung, akivel még mindig tartom a kapcsolatot. Felvettem, majd beleszóltam.
-Szia!
-Sziaa.. Annyira örülök, hogy hívtál! Mi újság?
-Semmi különös.. Épp most találkoztam Hoseokkal!
-Kivel?-érdeklődtem.
-Hoseokkal.. Tudod! J-Hope-val.-magyarázta.
-Jaa.. Ez jó hír!
-Veled mi újság?-kérdezte.
-Épp Taehyunggal vagyok a lakásomban.-válaszoltam.
-Tényleg?
-Igen..
-Akkor jó mulatást nektek! Le kell tennem.. Majd még beszélünk! Szia!-búcsúzott.
-Jólvan, szia!-letettem a kagylót.
-Ki volt az?-kérdezte Tae.
-Kim SungSung!-válaszoltam.
-Ő a volt osztálytársad?-érdeklődött.
-Igen, de egyben a legjobb barátom is!
-Értem..
Kihúzta a hajamból a hajgumimat és elszaladt vele. Utánna eredtem.
-TAE! ADD VISSZA A HAJGUMIMAT!!-ordítottam utánna.
-Először kapj el!-szaladt a szobám fele.
Beszaladtam utánna és magunk után zárta be az ajtót.
-Mi a jó istent csinálsz?-idegeskedtem.
-Még nem kaptál el!
Közelebb léptem hozzá és megragadtam a karját, amiben tartotta a hajgumit, megszorítottam a kezét és kiesett, ami az enyém.
-Ezt vissza veszem!-felvettem a földről.
-Csaltál!-jegyezte meg.
-Hé.. Nem tudtad? Szerelemben és háborúban mindent szabad!-közöltem.
Nagy szemeket meresztett rám, amíg kisurrantam a nappaliba.
-Hyona?-szólított.
-Igen?-visszamentem.
-A szobád fala tele van férfi poszterekkel?-kérdezte.
-Az már a beköltözésünk előtt ott voltak.. Lusta voltam leszedni!-válaszoltam.
-Akkor segítek!-letépett egyet.
-Normális vagy? Azt még vissza akartam volna adni előző tulajdonosának!-kiabáltam rá.
-Vegyen másikat!-újabbat tépett le a falról.
-Húzzál ki azonnal a szobámból, míg szépen mondom!-utasítottam.
-De, ha nem a tieid a poszterek, akkor miért idegeskedsz?
-Mert tiszteletben tartom mások szerelmi/magán életét, nem úgy, mint te!
-Én is tiszteletben tartom!
-Akkor tűnés!
-Nem megyek sehova!-karba tett kézzel állt előttem.
-Ahogy akarod!
Kiléptem a szobámból. Lementem a lépcsőn, de a hátam mögé osont, hogy felemeljen.
-TAE!!! TEGYÉL LE!-ordítottam.
-Ne haragudj rám!
-Nem haragszom, csak tegyél le!
Letett. Hála! Amint földet ért a lábam elszaladtam a bejárati ajtóhoz, hogy kinyissam előtte.
-Jó volt a mai közös program, de menned kell! Holnap találkozunk!
Közelebb lépett hozzám, majd az arcomhoz ért kezével és... MEGCSÓKOLT! Abbahagyta.
-Nem akarok még elmenni! Veled szeretnék maradni! Hadd maradjak még!-könyörgött.
-Sajnálom Taehyung! Megvan kötve a kezem!
-Holnap elmegyünk sétálni?-érdeklődött.
-Hova?-értetlenkedtem.
-A parkba!
-Egy feltétellel!-jegyeztem meg.
-Hallgatom!
-Ha.. Ha nem smárolsz le!-kötöttem a lelkére.
-Olyat kérsz tőlem, amit nem bírok ki, hogy ne tegyem meg!
-Sajnálom..
-Ígérem!
-Menj!
-Egy utolsó csókot?-kérdezte.
-Nem.. Jó napot!-válaszoltam.
Rázártam az ajtót majd rádőltem. Nagyokat sóhajtottam. Persze, hogy a csókjait élveztem csak úgy teszek, mintha idegesítene.. Kezdem azt érezni, hogy beleszerettem a barátomba! Gyorsan elővettem készülékemet a zsebemből, majd írtam egy üzenetet SungSung-nak.

H: Szia! Nagyon kéne a segítséged! Mit tegyek? Teljesen tanácstalan vagyok szerelmi ügyileg.. Kérlek írj mihamarabb!

Elküldtem sürgős üzenetemet a legjobb barátomnak, majd lehajtott fejjel vártam válaszát. Aztán megérkezett a várva várt válasz!

S: Szia Hyona! Mondd.. Mi a baj?
H: Sürgős eset! Szóval.. Ma kétszer csókolóztam Tae-val.. Először bajba kerültünk miatta, így 3 teljes hónapig nem tehetjük be a lábunkat a suli épületébe! Ráadásul azt hiszem kezdek beleszeretni.. Mit tegyek?
S: Hyona! Szerelmes vagy.. Mondtad, hogy nálad volt.. Na, mesélj!
H: SZERELMES?? Lehet.. Hát.. Az volt, hogy eljött és egy kicsit beszélgettünk.. Kihúzta a hajamból a hajgumit, majd elszaladt vele. Utánna eredtem és a szobámba érve bezárta az ajtót és lesmárolt, miután odaadta ami az enyém!
S: Csak úgy önszántából??
H: Igen..
S: Figyelj! Szerintem ez aranyos.. Próbáld meg!

Letettem a telefonomat az asztalra, majd próbáltam a gondolataimat összeszedni.. Másra sem gondoltam csak az édes szavaira meg rá. Ahjj, Hyona.. Ezt megcsináltad! Beleszerettél egy olyan srácba, aki néha az idegeidre megy.. Felmentem a szobámba és az eltépett posztereket dobtam ki, meg a többit is, amiket meghagyott. Már azon vettem magam észre, hogy a földön hevertem. Felálltam és a mobilom zengett, hogy üzenetet kaptam. Lesiettem a készülékemhez, hogy megnyissam.

T: Holnap találkozzunk 10 órakkor a parkba!

Nee.. Még ez is?? Komolyan mindenki ellenem lesz? Bekaptam egy Sushit és indultam az ágyamba. Hamar eltelt ez a napi is. Elfáradtam mára és próbáltam elaludni, ami nem nagyon ment. Éjfélkor aludtam el.