Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

10.rész

*pár hónap múlva*
~SungSung szemszöge~
Egyedül vagyok a házban, aminek nem örültem, de annak igen, hogy Hyona ismét iskolába jár, de a magány nagyon rossz. Megszoktam, hogy velem volt és támogatott, amiben csak tudott, viszont vissza kell, hogy rázódjak a mostani helyzethez. Kijártam az iskolákat és egy munkahelynek kéne utánna nézzek. Hoseok épp a nappali foteljében ült és kapcsolgatta a csatornákat.
-Kicsim!-szólított.
-Igen?-érdeklődtem.
-Nem jössz tv-zni egy kicsit?-kérdezte.
-Nem.. Különben is.. Munkahelyet keresek magamnak!-válaszoltam.
-Minek? Lefárasztod magad és nem lesz időd ránk!-közölte.
-Mindig lesz ránk időm!-nyugtattam meg.
Megfogta a derekamat és magához húzott, majd megcsókolt. A csókjai jólesnek.

~Hoseok szemszöge~
Egy kicsit kettesben maradtam a hercegnőmmel. Kihasználok minden alkalmat, hogy ne mehessen dolgozni, hanem velem maradjon. Viszont a stúdióból hívott nemrégen Nam. Emlékeztetett a jövőheti koncertünkről. Szomorkodtam is ezen és azért nyomogattam a tv távirányítójának gombjait, hogy levezessem magamba a feszültséget. Itt kell hagyjam az egyetlenemet, akitől nehezen tudnék megválni. Vígasztalásképpen megcsókoltam. Szegény nem tudja, hogy jövőhéten nem találkozunk, de ma mindenképpen el kell, hogy mondjam neki.

~SungSung szemszöge~
A csókunkat befejeztük és Hobi szeme könnybe borult.
-Mi a baj drágám?-hajoltam közelebb arcához.
-Jövőhéten nem találkozunk a koncert miatt..-szomorkodtam.
-Értem, de ne szomorkodj kedvesem! Örülök neked és a karrierednek.. Szeretlek!-vígasztaltam meg.
-Én is szeretlek, de nehezen tudnék megválni tőled!-közölte.
-Elhiszem...
Újabb csókot lopott tőlem, ami kezdett elvadulni köztünk. Egymás ajkait harapdáltuk, aminek a következménye egy véres száj. Legközelebb ebbe a játékba nem veszek részt, mert pont az én ajkam vérzik. Egy kis vízben úsztatott zsebkendőt raktam rá, hogy elállítsam a vérzést. Csípett kegyetlenül.
-Várj! Segítek!-nyújtott segítő kezet.
-Nem kell, nehogy összevérezzelek!-hátráltam, ahogy közeledett felém.

~Taehyung szemszöge~
Újra az iskola padba. Elszomorított, de ez idő alatt jobban megismerkedtünk Hyonával (bocsi Hyonival ^_^) és összejöttünk. Végre! Egymás mellett ültünk és csendben vártuk a nap végét, ami nehezen akart eltelni. Kiderült, hogy Hyonim végig kileste a cselekedeteimet, mármint, amikor a boltban összeveszett miattam az eladónővel. Durva volt, amikor meghallottam azokat a beszélgetéseket, de éreztem, hogy ő lesz az és tényleg. Meglepődtem, amint meghallottam az aranyos hangját. Emlékszem arra is, amikor miattam kellett 3 hónapig a szobája 4 sarkát tekintgetnie. Azok az idők elmúltak és ígérem, hogy most már jó Taehyung leszek Hyoni számára.

Elérkezett egy újabb rész, de sajnos ez is rövid lett..

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro