Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

34.1 Kóma...

Túl vagyunk a hétfőn, a kedden és a szerdán is, tehát a koncerten és a fotózáson is. Csütörtök este van, én pedig repülőn ülök, két biztonsági őrrel mellettem, úton a családomhoz. Hogy miért? Nem sokára kiderül.

Hétfőn nagyon sokat próbáltunk, Chung-Ho pedig mindent elintézett nekünk. Kedden fotózáson voltunk, egy csomó helyre mentünk, majd még a biztonság kedvéért gyakoroltunk is egy keveset, illetve befestettem a hajamat. Szőkés vöröses árnyalatot kapott, és jóval rövidebb lett. Furcsa a lila után, de kezdem megszokni.
Szerdán már a fellépés kezdése előtt 2 és fél órával ott voltunk. Mindenfelé sürögtek-forogtak az emberek. Egyszerre nyúztak a sminkesek és a fodrászok, majd pedig a stylist is kezelésbe vett minket. Bemelegítettük a hangunkat és az izmainkat is. Megkaptuk a mikrofonokat, majd kimentünk a színpadra. Sikoltozással, kiabálással, üvöltözéssel fogadtak minket az emberek, mi pedig mosolyogva köszöntöttük őket. Lenyomtunk egy majdnem 3 órás koncertet, ugyanis egyszer visszatapsoltak.
Ma elmentünk egy állatkertbe, a Hollywood felirathoz és sétányra, ahol a hírességek csillagai 'ragyognak'.
Miután készítettünk elég videóanyagot és képet, illetve kellőképpen körül néztünk, visszamentünk a hotelba. Na igen, minden ekkor kezdődött.
Mi Cha és Mika vacsora után átjöttek a mi szobánkba. Beszélgettünk, hülyéskedtünk, amit általában is szoktunk. Majd megcsörrent a telefonom.

-Szia anyu-szóltam bele mosolyogva.

-Szia Eun. Miujság?-kérdezte kicsit fura hangon.

-Semmi. Túl vagyunk a koncerten. Tegnap volt. Láttál bennünket? Küldtem egy videót.

-Még nem néztem meg. Nem volt rá időm.

-Jó. Nem baj.

-Haza kell jönnöd-váltott hirtelen témát anyu.

-Pont most? Holnap lesz a koncert, nem mehetek el csak úgy! Minek mennék haza?-akadtam ki teljesen. Anyu sosem kérne meg rá, hogy csak úgy haza utazzak.

-Az most mindegy, csak..-kezdte, de hallottam a hangján, hogy valami nagyon nincs rendben, így félbe szakítottam.

-Anya! Baj van?-kérdeztem félelemtől egyre hevesebben dobogó szívvel.

-A testvéred kórházban van, kómában. Autóbalesete volt-mondta szomorúan, már-már reménytelenül. Egy hang sem jött ki a torkomon, a lányok kérdőn néztek rám. Kérdezgettek, de nem válaszoltam. Sokkos állapotban voltam. YooRa kivette a telefont a kezemből és elkezdett beszélni. Nem tudom mit mondott. Csak az járt a fejemben, hogy a bátyám mellett kell lennem. Semmi nem érdekelt.
Felpattantam, kitéptem az ajtót és Chung-Ho szobája felé vettem az irányt. Berontottam és a szememmel őt kezdtem keresni és rögtön meg is találtam az asztalnál ült és kérdőn nézte könnyektől áztatott arcomat.

-A bátyám-néztem rá kétségbeesetten.

-Mi történt?-jött oda hozzám.

-Kómá-hában van-szipogtam.

-Honnan tudod?-értetlenkedett.

-Anyu hívott-töröltem meg arcom-haza kell mennem-gördült le egy újabb könnycsepp az arcomon.

-Mikor?

-Most azonnal.

-Jó-bólintott aggódva-pakolj össze, megnézem mikor indul gép-nyitotta fel a laptopját, mire visszasiettem a szobánkba, ahol a lányok még anyuval beszéltek. Kikaptam YooRa kezéből a telefont, majd bele szóltam.

-Anyu a legközelebbi géppel megyek. Szeretlek. Sietek. Szia-tettem le a telefont, majd bele dobtam a táskámba. Minden cuccomat összeszedtem, majd hanyagul a bőröndökbe dobáltam. A lányok nem szóltak egy szót sem, csak némán figyelték, ahogy mászkálok a szobában és pakolok. Gyorsan összeszedtem mindent, és már indultam is kifelé, de az ajtóban megtorpantam.

-Vigyázzatok magatokra, szeretlek titeket. Nem tudom mikor jövök vissza. Mondjátok meg Tae-nek hívom, amint tudom, de a Hawaii utat el kell törölni, vagy el kell halasztani. Ügyesek legyetek a koncerten-hadartam el egy szuszra, majd kiléptem. Chung-Ho már várt rám és a telefonján lógott. Mindenkit hívogatott, közben biccentett a fejével, hogy induljak a lift felé. A csomagjaimmal együtt oda ballagtam, közben Chung beszólt a lányoknak, hogy nem sokára jön, csak elvisz a reptérre. 

Hi everyone!^^ 

Ne haragudjatok, amiért ennyire eltűntem :c rengeteg a tanulni való és alig van szabadidőm az edzések és egyéb különórák mellett. Itt egy kicsit izgalmasabb rész, de nem tudom mikor hozom a folytatást. Ne haragudjatok :cHogy megy a suli? Minden okés? :) További szép hetet/hónapot :D ~Zsuni~

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro