Figyelem! A következő tartalom 16+ jeleneteket tartalmaz! Csak saját felelősségre olvassátok el!

-Egy utolsó féreg vagy-próbáltam meg kiszabadulni, de sikertelenül. -Ne ficánkolj, mert fájni fog-kezdte el csókolgatni a nyakamat, mire amilyen erősen csak tudtam hasba rúgtam, mire összegörnyedve elnevette magát. Tágra nyílt szemekkel néztem rá. Ez élvezi?-Erősen tartsátok-egyenesedett fel Shin, majd megragadta a nyakamnál a pólót és ököllel megütötte az arcomat. Össze szorított szemekkel hajtottam le a fejemet. Már alig voltam magamnál. -Érzed már?-emelte fel kezével államat-Érzed, hogy hogy fájt nekem?-nézett szemembe.-Neked? Neked soha nem fájt semmi-ráztam meg a fejemet fájdalmas arccal.-Neked viszont hamarosan fog-bólintott mosolyogva, majd öklét újra felém tartotta, mire lehunytam a szemeimet. Ez volt az utolsó dolog amire emlékszem.

Amikor felébredtem nem tudtam, hogy hol vagyok.
Fel akartam ülni, de nem tudtam. Éles fájdalom hasított a bordáimba.
-Eun-jött oda hozzám Tae.
-Szólok a többieknek-sietett ki az ajtón.
-Én megölöm azt a ribancot-hallottam Mikasa hangját a folyosóról.
-Hogy vagy?-ült le az ágyam szélénél Haru.
-Nem tudom. Mi történt? Mi van Shin-nel? Megerőszakolt?-kérdeztem kétségbeesetten.
-Nem, nem történt semmi. A srácok időben közbe léptek-mondta Mi Cha.
-És ők hogy kerültek oda?-értetlenkedtem.
-Úgy, hogy Mika szólt nekik-adott egy puszit Yoora.
-Várjatok!-jutott hirtelen eszembe-fiúk! Ugye nem verekedtetek össze Shin-nel? Ugye nem kockáztattátok a hírneveteket?-néztem rájuk.
-Nem-vágták rá mind a heten azonnal.
-Ne már. Komolyan mondom.
-Nyugalom, nem lesz semmi baj-mosolygott kedvesen Jin, mire a tenyerembe temetettem az arcomat, de rögtön elvettem a kezemet, mert fájt a szemem mellett és a szám széle.
-Egy orvos összevarrta a sebeidet, úgyhogy ne nyúlkálj az arcodhoz-jött oda  JungKook.
-Tényleg?-néztem felváltva a jelenlévőkre-Köszi, hogy nem vittetek kórházba-mondtam hálásan.
-Ne köszönd. Tae-vel el akartunk. De a többiek nem engedték-jött oda dühösen Yoora.
-Lehet, hogy el vannak törve a bordáid-fonta keresztbe karjait Mi Cha.
-Dehogy vannak-legyintettem.
-Igen? Akkor fel tudnál ülni-mondta RapMon.
-Fel tudok-mondtam.
-Nem tudsz-csóválta a fejét Haru.
-Mindegy-legyintettem.
-Nem, nem mindegy. Az a pszichopata majdnem megerőszakolt. Ha Mika nem jön vissza, és nem szól nekünk, kitudja miket tett volna veled az a szemét. Majdnem ott maradtál-akadt ki teljesen V.
-Nem tök mindegy? Amúgy is más lányokkal csókolózol, én mit számítok?-csúszott ki a számon.
-Mostmár ez lesz a téma? Ezt fogod mindig elővenni? Hogy lesmárolt egy csaj?-kérdezte mélyen a szemebe nézve.
-Hagyjátok abba-tette fel a kezét Jin.
-Ne veszekedjetek-nézett felváltva ránk Suga. V felállt és kiment a szobából. Becsapta maga mögött az ajtót.
-Ezt elrontottam ugye?-hunytam le a szemem.
-Ja. Így is fogalmazhatunk-jött oda Namjoon, majd egy puszit nyomott a fejemre.
-Köszönöm-fogtam meg a kezét.
-Nektek is-néztem a többiekre.
-Nincs mit. Az a lényeg, hogy itt vagy-mosolygogt Kooki.
-Az a srác az exed?-kérdezte J-Hope.
-Igen-bólintottam.
-Ki kötözött be?-kérdeztem felhúzva a felsőmet, ugyanis éreztem, hogy nehezebb a lélegzetvétel.
-A lányok-mondták egyszerre a srácok.
-Viszont Tae is végig itt volt vigyázni rád-húzta el a száját Jimin.
-Basszus. Ezt elcsesztem igaz?-gördült le egy könnycsepp a szemem sarkán.
-Minden helyre hozható-mosolygott rám biztatóan Jin.
-Pihenjél. Beszélek Tae-vel-mondta Jungkook.
-De lehetőleg ne azzal kezd, hogy szeretem-szóltam utána.
-Nem vagyok hülye-kacsintott majd ki sétált.
-Csúnyák a sebeim?-kérdeztem.
-Eléggé-bólintott Hope, aki időközben helyet foglalt az ágyamon.
-Vannak lila foltjaim?
-Az arcodon is, és az oldalad végig be van kékülve. Ezért gondolom, hogy el vannak törve a bordáid-magyarázta Yoora.
-Mit csinált veled az a szemét?-kérdezte RapMon.
-Megpofozott, és...egy bottal az oldalamba vágott. Többször is-meséltem el a történteket röviden.
-Bele se merek gondolni, mi lett volna, ha nem érnek oda időben a fiúk-hajtotta le a fejét Haru.
-Nincs semmi bajom. Itt vagyok. Nyugi-vigasztaltam a lányt.
-Ja, végül is csak eltörtek a bordáid-forgatta szemeit Yoora.
-Nincs semmi baja a bordáimnak. Akadj már le róluk-próbáltam nevetni, de fájt, ezért nem erőltettem.
-Látod! Én mondtam-akadt ki a lány.
-Adjatok már neki egy nyugtatót-néztem a többiekre.
-Gyere Yoo, hagyjuk Eun-t pihenni-fogta meg a lány kezét Mi Cha.
-Szólj ha valami van-mosolygott bátorítóan Mikasa.
-Maradunk veled. V valószínűleg ki van akadva-ült az ágy végébe Suga.
-Aranyosak vagytok, de nem kell vigyázni rám. Ha valami van majd sikítok-mosolyogtam.
-Inkább ne, mert azt fogjuk hinni van valami baj-mosolyodott el RapMon.
-Akkor kiabálok. Ha tudok-mosolyogtam.
-Na. Menjetek-hesegettem el őket.
-Bármi van szólj-mondta a barátnőm, majd adott egy puszit és kimentek.
-Én viszont maradok veled-jelentette ki RapMon, amikor már nem volt senki a szobában.
-Nem kell. Menj nyugodtan. Biztosan van jobb dolgod mint itt ülni velem-fordítottam oldalra a fejemet.
-Per pillanat nincs-rázta meg a fejét-szóval maradok, és boldogítalak-vigyorgott.

Hi everyone! ^^ itt is lenne a következő rész, remélem tetszett. Ha így van, akkor dobjatok meg egy szavazattal és írjátok meg kommentben a véleményeteket. Hamarosan folyti ;)