Szeptembet 1.
--------------------
Capris Hads

                                                           "Umm. . . Oké. " 

Nem szokásom, de hátra hajtottam a fejem. A tettemet megbántam, hisz akik ott álltak, nos azokat pont most nem kívántam ide. Benjamin és a kis " bagázsa " volt ott. Vagyis Aaron, Benjamin és a két lány. Illetve a hat fiú. Zavartan pislogtam párat Ody felé, majd tetőtől talpig végigmértem a két lányt.
- Szerintem lépjünk le. - suttogtam. A barátnőmnek, kinek az ajkai kissé szét nyíltak, a bronz színű sminkje mintha elvállt volna a szemeitől. - Hahó Melody, a világ hív! - legyeztem rá. Elkapta a tekintetét a hangosan röhécselő Aaronról és egy biccentéssel jelezte az egyetértését. Hamar Megittam a maradék kávémat, majd a kapott barna, papírzacskóba helyeztem a félig megcsócsált fánkot, majd rá a teljes egézségben gőzölgő másik süteményt. A kis papír cetlit, amin Tyler telefonszáma van hagyagul leírva, a nadrágom zsebébe csúsztattam. Ody az utolsó morzsáig bemajszolta a csokival bevont pogácsát, azután a blúzát megigazította, s komótosan elindult. Csípőjét kissé ringatta, a haját pedig hátra dobta, de olyan egyszerűséggel, hogy az már nekem fájt. Az ajtóhoz érve egy mély levegőt vettem, majd kinebb léptem. Egyetlen-egy mondatot szúrtam ki, amit Benjamin mondott. " Az a csaj ott, a suliból. Az új kilencedikes. A kis különc" Umm. . . Oké.
- Ah! Láttad? Megbámulta a fenekemet! - ugrándozott. Egy fancsali fintorral az arcomon, de visszamosolyogtam rá.
- Aha. - mondtam, miközben Lilyt simogattam.
- Ú! Ki kell csípnem magam! Ú! A kedvenc halálfejes pólómat vegyem fel holnap, vagy a pókosat? - tervezgetett. Előre azt hittem, hogy csak viccelt. De elszánt tekintetéből ítélve ő tényleg halál-komolyan értelmezte ezt a kis dolgot.
- Ömm... Izé... Szerintem a halálfejeset. - makogtam össze-vissza.
- Oké! Na de menjünk be a cipőboltba,mert megígértem! - sürgetett.
- Oké! - mosolyogtam, majd az ugató kutyusommal elkezdtem szaladni a legközelebbi Converse üzlet felé. Nagy erővel nyítottam ki az ajtót, majd rohantam a tornacsukák felé.
- Nekem is kell egy fekete! - ugrált Ody a fekete tornacsuka részhez. Én egy pasztell-sárga cipőt választottam, míg ő maradt a megszokott feketénél. Komótosan sétaltunk a kasszához, majd az eladóra néztünk
Na jó, ez minden volt csak nem eladó! Tipikus miniszoknyát viselt, és a szokásos hosszú, platinaszőke haj. Megborzongtam a tudattól, hogy ez a lény megkell fogja az újdonsült tornacsukám.
Végülis túlestem a pénz adáson, és a kis zacskóba pihentethettem a két ultracuki cipőmet.
Szószerint kirohantunk a fehérre mázolt helyiségből.
- Jézus, ez a csaj rosszabb volt, mint az Annabell.  - sóhajtott fel Ody, majd az ég felé emelte a tekintetét. - Istenem, miért engedted, hogy világra jöjjön e szörnyeteg!  - rivalt az eladólányra.
Elnevettem magam, majd valmai teljesen új témába vágtam bele.
- Mi a kedvenc könyved? - tettem fel a váratlan kérdést, mire először totál hülyének nézett, majd lassan, hanyagul megvonta a vállát.
- Talán az Alkonyat, de a LOL könyvekért is oda és vissza vagyok! Na és neked? - nézett rám.
- Nekem talán a a Gyűrűk Ura. De a LOL könyvek a legjobbak! Ó,a " Segítség youtobe sztár lettem!"  A legjobb. Benne Mackenzie örökké frappucsínót kér. Mostmár értem, hogy miért rajong a kávéért! - áradoztam.
- A suli pár percnyire van a Dacco's caffé től, szerintem reggel egy-egy kávé simán belefér. - nézett rám.
- Tényleg! Akkor minden reggel a házatoknál találkoznánk,  s együtt sétalnánk el mondjuk hétkor a kávézóig! - tervezgettem, mire bólintott.
- Akkor holnap is megyünk! -kacsintott.
- Oké! - mosolyogtam rá kedvesen, majd a magasba lendítettem a kezem. - Pá! - köszöntem el tőle. Ugyanígy intett, majd bement a házukba. Sóhajtva elindultam futólépésben a házam felé. Sóhajtva csuktam magamra az ajtóm , majd rugdostam le a cipőimet. Ez fárasztó volt. Mármint Ody jó fej meg minden, de kész energiabomba. Elengedtem Lilyt, majd a szerzett teniszeket az asztalra tettem. Fáradtan rogytam le a kanapéra. A telefonomat elővettem, majd felléptem Facebookra. Elvégre huszonegyedik századi gyermek vagyok. A telefonom egy pittyegéssorozatot indított, mire győzedelmesen elmosolyodtam. Tizenhat új ismerősjelölést jelzett, illetve pár üzenetet, és a kis földalakú ikonnál pedig egy nagy piros harminckettes volt. Először az előbb említett buborékra nyomtam, majd simán lepörgettem. Majd az üzenetekre léptem. Melodytól jött mind, afféle '' Gyere már ki. ''és a társai :S. Az ismerősjelölésre kattintottam, majd rá jöttem, hogy mind a tizenöt osztálytársam bejelölt, és egy személy. Akiről nem tudhattam, hogy tönkreteszi az unalmas mindennapjaimat, és hurrikánként söpör végleg a homályba. . . Csupa nagy betűvel: BENJAMIN ADAM . Kikerekedett a szemem, s a szívem is meglódult. Elmosolyodtam és elkezdtem halkan szitkozódni. Ez csak szívatás, és a végén még én fogom megszívni. 

------------------------------------------------------------------------------------------Köszi, hogy elolvastad! Hagyj nyomot magad után! Majd beindulnak az események, csak egy történetnek múltja kell legyen. Péntekenként várhatóak a részek. 

Xx: Antiszocialista