Miután felszedtük Lindát és Bogit végleg elindultunk a vasútállomásra.
Apa megvárta velünk a vonatot aztán elköszönt mi pedig felszálltunk az egyik négyes fülkébe.

-Remélem lesznek helyes fiúk és nem kell sokat dolgozni.-kezdett fantáziálni Lin.

-Engem nem nagyon érdekel egyik se.-húztam el a szám.

Nem is a fiúkért jöttem meg nem is azért,hogy csak lógassam a lábam. Nincs bajom a munkával.

-Hát pedig drága kis szívem, szereznünk kell neked egy pasit. Mert már nagyon rád fér.-húzta el a vegét Lin.

-Én szeretek szingli lenni.-ellenkeztem tovább.

-Jó,hagyjuk.-intett le Bogi.

Pécsről Siófokra négy és fél óra az út. Az állomásra elvileg valaki jön értünk és a házhoz vissz.

Bedugtam a fülhallgatóm Lindával együtt, Bogi pedig filmet nézett az ipadján.

Lindával elaludtunk és Bogi keltett fel minket leszállás előtt öt perccel.

-Mindjárt ott vagyunk.-vigyorgott Bogi.

-Ahha.-vigyorogtam én is.

Még soha nem voltunk anyáék nélkül nyaralni,úgyhogy mindhárman izgultunk.
Összeszedtük magunkat aztán mikor megállt a vonat mentünk az ajtó felé.

-Ajj segítsetek már.-nyávogott Linda az ajtóban,mivel hozott magával két bőröndött még két utazótáskát meg egy kis táskát.

-Add ide.-vettem el tőle az egyik táskát és ráraktam az én bőröndömre.

-Köszi.-ugrott le végre.

-Sziasztok! Nagy Zsombor vagyok,én foglak titeket elvinni a házhoz.

Jött oda egy magas szőke hajú srác.

-Szia! Én Bori vagyok ők pedig Linda és Bogi.-mutattam be a lányokat is.

-Ahha. Ezt add csak ide.-vette el a bőröndöm amin Linda táskája is volt.

-Köszi.-eresztettem meg egy mosolyt.

Beültünk egy kocsiba és mentünk a házunk felé.

Először a főúton mentünk egy ideig aztán lefordultunk egy utcább ahonnan már látni lehetett a Balatont. Kis idő múlva pedig megálltunk egy nagyobb faház előtt.