-Deku: Mi ez? Hol vagyok? Minden olyan sötét és homályos...

-Deku!
-Huh mi volt ez?
-Deku!
-Ki szólít?
-Már megint elkövettél egy hatalmas hibát!
-Ez a hang....(Akkor a távoli sötétből az egyre közeledő alak lett egyre felismerhetőbb).
-A legnagyobb hiba amit mindig,és mindig elkövetsz.......
-Kacchan!!! (Suttogta,rémülten)
-Az.....Hogy bíztál bennem.....

-Deku: Tessék? Miről beszélsz?
-Te tényleg azt hiszed,hogy én...pont én szeretnék beléd? Na ne nevettes !!
-Mi? Nem...hiszen te olyan komoly voltál...azt mondtad szeretsz,majd megcsókoltál...

-Mindent azért csináltam,hogy árthassak neked!! Elég hülye lehetsz ha még mindig hiszel nekem. Te egy kis légy piszok vagy...akit egyszerűen szeretek eltiporni! Erre vagy jó,semmi másra!!!

-Ez nem lehet igaz...Hogy tehetted? (A szemei könnyben égtek) Én...hittem neked! Szeretlek! Azt hittem viszont szeretsz!

-Bakugou csak gyilkos szemekkel tekintett le a fiúra.
-Miért nézel így rám?
-Kacchan?
-Bakugou egyre eltávolodott tőle...
-Kacchan várj....
-Ég veled...Deku!
-Kacchaaan!
-Gyűlöllek! Ezt ne feledd! Soha ne bízz meg bennem! Soha!
-Kacchan! Kacchan!

-Ekkor kinyitotta könnyben izzó szemeit,majd a kezét pillantotta meg amint a plafon felé nyúl.
-Huh? Álom...Ez...Csak álom volt....Kacchan...(Szépen lassan lehunyta szemeit).

-Másnap reggel:

-Deku karikás,kisírt vörös szemekkel ébredt.

-Mégis mi történt? (Felült az ágyon). Az,nem volt valóság igaz? Csak egy álom volt...De akkor miért érzem magam tőle ilyen rosszul?

-Erőt vett magán,majd elindult fogat mosni.

-A folyosón ment,végig lefelé hajtva fejét és tekintetét....végül figyelmetlensége végett belebotlott valakibe....

-Oh sajnálom ne haragudj....izé...felfelé haladva tekintetével,a szemei folyamatosan tágulni kezdett.

-Annyira béna vagy! (Mondta neki mosolyogva).

-Deku: Kacchan....

-Deku távolodni kezdett,de Bakugou megragadta a derekát,és magához húzta.

-Lassan le hajolt a füléhez. Menekülsz? (Suttogta neki).

-Deku: Engedj el!!
-Bakugou: De én nem akarlak!!

-Deku hangokat hallott közeledni....egyre csak közeledtek...

-Nem gondolkodott tisztán!
-Egy hirtelen mozdulattal,csapott oda Bakugou arcára! (Adott neki egy pofont).

-Bakugou fel sem tudta fogni mi történt...erre nem számított!
-A kezeit az arcára helyezve nézett vissza Dekura.
-Hé! Te....

-Kirishima és Denki lépett oda hozzájuk.

-Denki: Srácok,ti meg mit csináltok itt? Whoa Bakugou neked meg miért ilyen piros az arcod?

-Bakugou: Pofa be!! Csak leestem az ágyról,és arccal a földre érkeztem... (mondta szomorú hangon).

-Denki csak nevetett egy nagyot,Kirishima viszont sejtette,hogy valójában nem ez történhetett.

-Deku: Azt hiszem én megyek... (mondta mosolyogva,leplezve zavartságát).

-Ba...
-Az a hülye!!
(szólalt volna meg Kirishima,de Bakugou felkiáltott és Deku után rohant).

-Deeekuuuu!

-Deku csak menekült volna,de Bakugou szorosan követte őt egészen a szobájáig.

-Félig kinyitotta szobája ajtaját,amikor hátulról Bakugou elkapta és visszarántotta.

-Mi a franc bajod van már megint? (Kérdezte tőle Bakugou mérgesen,hátulról szorosan hozzásimulva).

-Hagyj! Te csak szórakozol velem!!
-Visszafele fejlődsz,vagy mi? (Akadt ki Bakugou).Ahhj már,de elegem van a nyafogásodból!!!

-Belökte Dekut az ajtót,majd magukra zárta azt.

-Mit csin.....

-Megragadta a karját,és az ágyra csapta.

-Bakugou: Nem tudom mennyit aludhattál,de ne hidd,hogy nem vettem észre!!
-Deku: Huh?
-Bakugou: Idióta! A szemeid karikásak és vörösek! Ráadásul össze vissza beszélsz!! Itt maradok és megvárom még ki nem alszod magad!

-Deku csak felröhög!
-Lehet sokat piszkáltál régen,de soha nem hazudtál!
-Fejét a kezébe hajtsa.
-Az csak egy hülye álom volt!!!!
-Akkora idióta vagyok!!

-Bakugou: Nem tudom miről beszélsz,de Igeen,valóban az vagy! Most pedig aludj egy......

-Deku: Nem vagyok álmos! (Szakította félbe).
-Zaklatott voltam,egy hülye álom miatt,amiben átvertél,elmondtad,hogy nem szeretsz.

-Bakugou: Te nagyon hülye!! Most komolyan....mit csináljak veled.....
-Ekkor,odalépett az ablakhoz,majd elhúzta a függönyt.
-Ezután Deku felé mászott.

-Kacchan?

-Bakugou: Szeretlek! És aggódom érted,akkor is aludnod kéne egyet!

-Deku: De én nem....

-Bakugou abban a pillanatban megcsókolta,ne is legyen kifogása ellene.
-Egy rövid és gyors csókot akart adni neki,de nem tudott ellenállni....

-Folyamatos hosszan tartó csókba kezdett,amit szuszogó hang követett.

-Majd a nyakát kezdte szívogatni! Amire Deku halk nyögéssel reagált!

-Akkor Bakugou gyors elkapta a fejét!

Neem! Ezt nem tehetem! Sajnálom Deku,nem akartam.

-Az ágyról felállva,ragadta meg a karját Deku!
-Deku: Mi van ha....én is akarom...? (Kérdezte remegve, fejét lehajtva).

-Bakugou szemei kikerekedtek!
-A kezével a hajába túrt,és végigsimított rajta.

-Te kis perverz! (Mondta mosolyogva,majd derekát megragadva,húzta magához). Fogjuk csinálni....de nem ma....Szeretném ha ilyen maradnál még! Az én ártatlan kis Dekum!

-Deku: Ez azt jelenti,hogy nem kívánsz engem? (Nézett fel rá vörös arccal,csillogó szemekkel).

-Bakugounak most megingott az önkontroll!
-Megragadta Deku kezét,majd az alsó testrészéhez helyezte.

-Deku: K..Kacchan...Mit csinálsz?
-Bakugou: Azt mondod nem kívánlak? Érzed ezt? (Lehajol hogy a fülébe suttogjon,Majd mozgatni kezdte a kezét).

-Deku: I-Igen....(teljesen elpirult)

-Bakugou: Ezt is elmondtam 100 szor! Ne vágj mások előtt ilyen képet,mert azonnal beindulnak tőle!

-Deku: Jolvan! Megértettem,elég lesz! (Majd elkapta a kezét).
-Bakugou: Látod? Már ennyitől megrémülsz! Épp ezért nem tudnám elviselni ha még valaki más hozzád érne!

-Deku szó nélkül Bakugou ruhája alá nyúlt,majd átkarolta.
-Nem akarom,hogy rajtad kívül más hozzám érjen.(Közben szép lassan elnyomta az álom).

-Bakugou: Nem is engedném!
-Basszus....nekem is nehéz visszafogni magam! Épp ezért féltelek saját magamtól is! (Végül Bakugou is szép lassan elaludt).

-Közben Haru elküldte az üzenetet,amiben leírja mikor és hol fognak találkozni.