Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

Találkozás és Érzelmek II.

(Helló! Hoztam a 2. részét az előző one shot-nak (◑‿◐) )

A hétnek a végére Katsuki mindent elintézett telefonon keresztül. Már csak el kellett menniük Katsuki lakásához és a barátai segítségével elhozni a cuccait, ezért Izuku és Katsuki le foglaltak két vonat jegyet. Midoriya végül nem pakolt magának semmi ruhát, mivel Bakugou ragaszkodott, hogy majd viselhet az övéből.

Katsuku és Izuku korán reggel egy kis táskával fel is szálltak a legelső vonatra. Öt órás út várt rájuk. Katsuki letöltött pár filmet amit tudnak majd együtt nézni az út során. Fél órás várakozást követően el is végre indult a vonatuk. A jegyeiket át adták a kalauznak és most már csak meg kellett érkezniük. 

Izuku reggel óta megállás nélkül mosolyog és Katsuki végre megkérdezte- "Mit mosolyogsz mint a tejbe tök?" kérdezte nevetve a szőke. "Oh. Csak izgatott vagyok. Nagyon örülök, hogy hozzám költözöl. De biztos, hogy nem korai? Ha nem akarsz hozzám költözni akkor nem muszáj" mondta Izuku. Katsuki csak megforgatta a szemeit és megcsókolta Midoriya-t. Midoriya pillanatok alatt bele is merült a csókba. "Szerintem nem korai Deku. Én már erre vártam mióta megismertelek. Nem szalasztom el a lehetőséget. Igen csak egy hete találkoztunk először, de előtte már video chat-eltünk szinte minden nap és napi szinten beszélgettünk. Végre megcsókolhatlak, megölelhetlek és melletted lehetek minden egyes nap. Ennél jobbat nem is kívánhatnék" mondta Katsuki, majd egy csókot adott Izuku szeplős arcára. "Hm. Ez nagyon jól hangzik! Már csak pár óra és végre nálam fogsz lakni. Oh. És mit fogsz dolgozni? Én a lakásomtól nem messze lévő kávézóban dolgozom, ha akarod, te is jöhetsz oda dolgozni" mondta Midoriya. "Hm. Köszönöm Deku, de szerintem meg próbálok állást szerezni egy étteremben" válaszolt Bakugou. "Érthető. Szerintem a te főzési tehetségeddel bárhova felvennének" mondta mosolyogva a zöld hajú. "Akarsz egy filmet nézni?" kérdezte a szőke. Izuku válaszul csak bólintott. Katsuki a füles egyik felét odaadta a kisebbiknek és berakta az egyik letöltött filmet a telefonjáról. 

Miután a filmnek vége lett a szőke bekapcsolt egy Spotify műsorlistát. A hatodik dal végén észre vette, hogy Izuku elaludt. Bakugou elmosolyodott és közelebb húzta magához a kisebb fiút. Viszont neki sem telt sok időbe, hogy elaludjon. Midoriya egy órával később felkelt arra, hogy mosdóba kell mennie. Izuku próbált elmenni a mellékhelységbe anélkül, hogy felkeltse a szőkét, de ez nem igazán jött össze neki. "Hm. Deku. Hova mész?" kérdezte Katsuki, miközben megdörzsölte a szemét. "Mosdóba megyek. Egy pillanat és jövök vissza" mondta a zöld hajú, majd elindult a mosdó felé. Bakugou csak ült és nézett ki a fejéből. Amikor már eltelt tizenöt perc és Izuku még mindig nem jött vissza, utána ment. Amikor a mosdóhoz ért meglátta a keresett személyt ahogy egy alacsony, barna hajú lánnyal beszélgetett. A szőkét azonnal elöntötte a féltékenység, ezért a zöld hajú mögé osont, kezeit körbefonta a dereka közül és a vállán támasztotta a fejét, miközben szúrós szemekkel a lányra meredt. "Wah-chan" kiáltott fel Izuku meglepődöttségében. "Hahaha úgy néz ki a féltékeny típus haha" nevetett a barna hajú. "Haha. Igen. Kacchan ő itt Uraraka a gimis osztálytársam. Uraraka ő itt Kacchan a-" "Pasija és a leendő férje" vágta félbe őt a szőke. A zöld hajú elvörösödött míg a szőke egy kaján mosolyt viselt az arcán. "Haha. Értettem. Tudom, hogy együtt vagytok. De most már megyek vissza Iida-hoz. Sziasztok" mondta Uraraka, majd vissza ment a helyére. A két fiú is vissza ment a helyükre. Már csak másfél óra volt az útból, ezért csak random videókat néztek.

Gyorsan el is ment az idő és mire észbe kaptak, már szálltak le a vonatról. Éppen csak, hogy kiszálltak a vonatból, Katsuki-ra négy ember vetette rá magát. "Szálljatok le rólam idióták!" kiabált rájuk Katsuki. Izuku csak értetlenül nézte a szituációt. A szőkéről leszálltak az emberek és mindegyiküknek a zöld hajún akadt a tekintetük. "Istenem! Te vagy Midoriya! Élőben még aranyosabb vagy, mint amilyennek Bakugou leírt téged" mondta a rózsaszín hajú lány. Midoriya még mindig csak értetlenül nézett rájuk. "Ja te nem ismersz még minket. Én Mina vagyok, ő itt Kirishima, Kaminari és Sero" mondta Mina, miközben megrázta a kisebb fiú kezét. "Oh ti vagytok Kacchan barátai?" kérdezte Izuku. "Igen" vágták rá mind a négyen egyszerre. "Tch. Most, hogy bemutatkoztatok idióták induljunk. Szeretnék minél hamarabb kész lenni" mondta Katsuki, majd kézen fogta Midoriya-t és elindult a lakása felé, mögöttük a másik néggyel.

Pár perc séta után oda is értek a szőke házához. Amikor Katsuki próbálta kinyitni az ajtót észre vette, hogy nincsen bezárva az ajtó. "Ti voltatok bent?" kérdezte a szőke. A barátai csak bólogattak. Bementek az ajtón és látták, hogy már minden össze van pakolva. "Ti már mindent össze pakoltatok?" kérdezte Bakugou. "Igen. Hát amikor elmondtad, hogy elköltözöl akkor olyan izgatottnak hangzottál és ezért gondoltuk, hogy ha össze pakolunk neked akkor már másnak reggel lehet is indulni" mondta Kirishima. Katsuki pár másodpercig elcsöndesedett. "Köszönöm" mondta alig hallhatóan. "AAAA. Hallottátok? Szerintem most először hallom ezt tőle" mondta Kaminari. "Rendben akkor ti szerelmes madarak menjetek és pihenjétek ki magatokat. Holnap reggel jövünk és bepakolunk a kocsiba és azonnal indulhatunk is. Nem vesztegetjük az időt" mondta Sero, majd a négyes csapat gyorsan el is ment.

Izuku és Katsuki az este folyamán a kanapén aludtak. Másnap reggel pedig Bakugou barátai már ott is voltak. A szőkének nem volt sok cucca így két kocsiba be is tudtak pakolni. Az egyik kocsiban ült Katsuki, Izuku és Kirishima, a másikban pedig Denki, Mina és Sero. Az út nyugodtan telt. Katsuki és Izuku hátul ültek és amikor megálltak a mosdóba akkor látták, hogy egymáshoz bújva alszanak, ezért nem keltették fel őket. A rövid megállás után pedig már megállás nélkük folytatták az utat. Midoriya-ék felkeltek nemsokkal az érkezés előtt. Behordták a dobozokat és Katsuki barátai ragaszkodtak, hogy segítenek kipakolni a cuccokat. Mivel mindannyian szorgosan pakoltak ezért pár óra alatt készen is voltak. "Na akkor szerintem mi indulunk is vissza" mondta Kirishima. Denki zokogva rávetette magát Bakugou-ra és a többi barátja is csatlakozott az ölelésbe. A szőke most az egyszer meg engedi nekik, hogy megöleljék őt a barátai. "Te is gyere a csoportos ölelésbe" szólt oda Izuku-nak Mina, aki csak mosolyogva nézte az ölelkezést. "Rendben" mondta a zöld hajú, majd ő is becsatlakozott az ölelésbe. Az ölelés után Katsuki barátai beszálltak az autókba és elhajtottak. Katsuki és Izuku kézen fogva be sétáltak a lakásba. "Szerintem így jobban néz ki a házad, hogy az én cuccaim is benne vannak" mondta a szőke. "A mi házunk"

(I think ennyi lenne a chapter. Remélem tetszett ^^'. Ha nem akkor sorry fr)

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro