Renegades
Bakugou égre elfogadta az érzelmeit amiket gyerek kora óta próbált elnyomni. Mindig is bűntudata volt a sok minden miatt amit Izuku-val tett, de most, hogy rájött, hogy szereti Midoriya-t a bűntudata egyre fájdalmasabb lett és megbánta, hogy így bánt Izuku-val. Katsuki elkezdett alig észrevehetőbben, de kedvesebb lenni a zöld hajúval. Katsuki viszont elhatározta, hogy bocsánatot kér, mivel kétli, hogy a fiú valaha is viszonozná az érzéseit, de a barátságukat akkor legalább a rendbe szeretné hozni.
Bakugou sétált Midoriya szobája felé. Amikor a szobához ért kopogott volna amikor zenét hallott bentről és látta, hogy az ajtó résnyire nyitva van. Bakugou amilyen halkan csak tudja kinyitotta az ajtót. Ekkor látta Izuku-t az ágya szélén ülni. A szeme kicsit pirosak voltak. Egy dalt énekelt ami nem más volt, mint a kedvenc daluk gyerekkorukban.
X Ambassadors - Renegades
https://youtu.be/8j741TUIET0
Izuku/Katsuki/Együtt
Run away-ay with me
Lost souls in revelry
Running wild and running free
Two kids, you and me
And I say
(Bakugou elkezdett énekelni és Midoriya felé sétált, majd leült az ágyra mellé)
Hey, hey-hey-hey
Livin' like we're renegades
Hey-hey-hey
Hey-hey-hey
Livin' like we're renegades
(Izuku elmosolyodott, hogy Katsuki még mindig emlékszik a dalra és folytatta ő is az éneklést)
Renegades
Renegades
Long live the pioneers
Rebels and mutineers
Go forth and have no fear
Come close and lend an ear
(Katsuki közelebb ült Izuku-hoz és megfogta a kezét. Mind a ketten egymást nézték éneklés közben- Eszük ágában sem volt egymásról levenni a szemüket)
And I say
Hey, hey-hey-hey
Livin' like we're renegades
Hey-hey-hey
Hey-hey-hey
Livin' like we're renegades
Renegades
Renegades
All hail the underdogs
All hail the new kids
All hail the outlaws
Spielbergs and Kubricks
It's our time to make a move
It's our time to make amends
It's our time to break the rules
Let's begin
And I say
Hey, hey-hey-hey
Livin' like we're renegades
Hey-hey-hey
Hey-hey-hey
Livin' like we're renegades
Renegades
Renegades
Amint befejezték a dalt Bakugou elkezdett sírni és megölelte Midoriya-t. Midoriya-t váratlanul érte gyerekkori barátjának a cselekedete, de természetesen visszaölelte őt. Bakugou Midoriya vállába temette az arcát és úgy sírt tovább. Pár perc sírás után Katsuki egy kicsit lenyugodott és belekezdett a mondandójába.
"Sajnálom...". Izuku kicsi elhúzódott az ölelésből és értetlenül nézett Katsuki-ra. "Mindenért bocsánatot kérek Izuku! Tudom, hogy egy bocsánat nem hozza rendben mindazt amit veled tettem, amit neked mondtam. Csak egy hülye kölyök voltam aki azt hitte, hogy mindenkinél jobb. Lehet, hogy nem hangzik hihetően, de tényleg nagyon sajnálom. Azt hittem, hogy lenézel rám, azt hittem, hogy mindenkinél jobb vagyok és azt hittem, hogy ha bántalak akkor elnyomom az érzéseimet és akkor majd nem akarsz hős lenni. Amikor próbáltál megmenteni a Sludge Villain-től akkor kezdtem felfogni az igazi érzéseimet irántad, de csak elnyomtam azzal, hogy azért akarsz megmenteni, mert szánalma vagyok és, hogy lenézel rám. Viszont a harc után a Ground Beta-ban rájöttem, hogy szeretlek. Mindig is szerettelek, de túl nagy volt a büszkeségem, hogy bevalljam magamnak. Tudom, hogy soha nem viszonoznád az érzéseimet, de a barátságunkat legalább rendben szeretném hozni. Ezért-"
Bakugou félbe lett szakítva Midoriya édes és puha ajkaival. Katsuki óvatosan ellökte magától Izuku-t. "Izuku ne csókolj meg azért, mer sajnálsz. Ne kényszerítsd magadat. Én akkor is boldog leszek, ha legalább barátok lehetünk" mondta Bakugou miközben a földet nézte. Midoriya megfogta két kezével a szőke arcát és felemelte a fejét, hogy fel tudja vele venni a szemkontaktust. "Kacchan én mindig is felnéztem rád, mindig inspiráltál, mindened meg volt, hogy egy nagyszerű hős lehessél. Csodáltalak téged gyerekkorunk óta és nem csak ezért követtelek, hanem azért is, mert én már akkor tudtam, hogy amit irántad érzek az több mint puszta csodálat. Én szerettelek, szeretlek és szeretni is foglak, ha tetszik ha nem!"
Bakugou teljesen lesokkolt azon amit Izuku mondott neki. De amikor meghallotta, hogy Midoriya viszonozza az érzéseit, melegség járta át a szívét. Bakugou egy kicsit bekönnyezett a boldogságtól és megcsókolta Midoriya-t, aki persze egy másodperc habozás nélkül visszacsókolt. Bakugou a kezeit Midoriya nyaka mögé helyezte és elmélyítette a csókot. Izuku keze még mindig Katsuki arcát fogták. Katsuki megnyalta Izuku alsó ajkait bejutásért esedezve amit Izuku meg is adott, hiszen ő is erre vágyott már nagyon rég óta. Nyelveik dominanciáért versenyeztek, de egyértelműen Bakugou győzött, hiszen mindenben ő a top.( ͡° ͜ʖ ͡°) Pár perc érzelmekkel fűtött csók után elváltak egymástól levegő hiánya miatt. Bakugou ismét magához ölelte a zöld hajút. "Tényleg nagyon sajnálom!" mondta Katsuki. "Nincsen semmi baj Kacchan. Már rég megbocsájtottam neked" "Izuku lennél a barátom?" kérdezte Bakugou. "Persze Kacchan ezer örömmel! De gyere menjünk le, mert vacsora lesz pár perc múlva" mondta Izuku miközben kiszabadult Bakugou szorításából. Bakugou felállt és megfogta Midoriya kezét és így mentek le vacsorázni. Az egész osztály meglepődött, hogy a két "rivális" kezet fogva sétálnak, de Izuku röviden összefoglalta a lényeget. Az osztály teljes mértékben támogatta őket.
(Hát ez egy rövidebb chapter lett, de ezt a dalt fel akartam használni az egyik one shot-ban, és ez így jött össze. Remélem azért tetszett nektek. További szép estét/reggelt!"
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro