Bakugou-t elrabolta a L.O.V. és ismét azt akarták, hogy csatlakozzon hozzájuk. persze Bakugou-nak esze ágában sem volt csatlakozni a ligához. A liga úgy döntött, hogy ha nem ad ki információt és nem csatlakozik, akkor nincsen semmi szükségük rá ezért Toga-ra bízták. Toga addig kínozta Bakugou-t amíg bele nem halt az általa okozott sérülésekbe. Katsuki-nak már halottan találták meg a UA előtt.

Ez az eset már 5 hónapja történt. Izuku a takarója alatt feküdt, körülötte elhasznált papír zsebkendők. Izuku egy képet szorongatott amin ő és Bakugou voltak az első randijukon. Midoriya minden nap meglátogatta Bakugou sírját. A halála óta mindenkitől eltávolodott, nem beszél senkivel, alig eszik valamit és aludni sem szokott. Az órákra nagyon ritkán szokott bemenni. Úgy érzi, hogy a szerelme nélkül semmire nem képes. Midoriya elmondhatatlanul hiányolja Katsuki-t. Az egész osztály, a tanárok és a szülei is hiányolják őt. 

Az egész osztály aggódik Izuku iránt. Van olyan, hogy Izuku napokig nem jött ki a szobájából. Szeretnék, hogy jobb kedvre derüljön csak sajnos ez nem megy olyan könnyen, mint ahogy azt ők szeretnék. Gyakran visznek fel neki enni és innivalót, édességeket. Midoriya azoknak a többségéhez hozzá sem nyúl. Attól félnek, ha továbbra is így folytatja akkor komoly baja lehet. 

Aizawa szeretné Izuku-t beíratni egy helyre ahol mentális segítséget kaphat. Inko beleegyezett az ötletbe. Aizawa megkérte Kirishima-t és Uraraka-t, hogy ők mondják el neki. Uraraka és Kirishima bekopogtak Izuku ajtaján, de semmi válasz ezért benyitottak. Tudták, hogy a takaró alatt van ezért leszedték róla a takarót és felültették. Izuku szemei kisírt, vörösek voltak és alatta fekete karikák, az arca sápadt és beesett volt, karjain pedig kötések voltak és 1-2 helyen piros volt a kötés. "Deku beszélnünk kell veled" mondta Uraraka. "..." "Midobro aggódunk érted. Nem viselsz gondot magadról és nekünk se engeded, hogy gondot viseljünk rólad. Tudjuk, hogy hiányzik Bakubro neked is, sőt szerintem neked hiányzik a legeslegjobban. Bakubro nem szeretne téged így látni és mi sem. Aizawa-nak az az ötlete támadt, hogy el kéne menned egy olyan helyre ahol segíteni tudnának rajtad". Izuku-nak a szemei nagyra nyíltak. Felállt és a O.F.A.-t használva kirohant a szobájából és az egész kollégiumból a szakadó esőbe mezítláb a pizsamájában. Uraraka-ék próbálták utolérni de esélytelen volt. Izuku meg sem állt amíg el nem ért a temetőhöz. Odament Katsuki sírjához és leült a sír mellé és ismét sírni kezdett. "Miért te? Miért kellett neked meghalnod? Szükségem van rád! Veled akarok lenni örökre! Nem érdekel semmi más! zokogott Izuku. "Ne sírj Deku" hallotta meg Izuku. Felnézett és Bakugou-t látta. Ez nem az első alkalom, hogy Midoriya-nak látomásai vannak Bakugou-ról. Katsuki rámosolygott és elkezdett futni. Midoriya elkezdett futni a látomás után. "Kérlek ne hagyj itt! Veled akarok menni!" kiabálta Izuku. Izuku hírtelen közeledő fényt látott a jobb oldaláról és hangos dudaszót hallott. 

*csattanás*

Izuku 'nagy fehérségben' ébredt fel. Felállt és elkezdett sétálni. Sétált és sétált, nem tudta merre megy, mit keres csak sétált. Egy kis idő után meglátott egy alakot a távolban. Elkezdett felé haladni. Ahogy közeledett hozzá rájött, hogy az alak nem más volt mint Bakugou.

"Az újjáélesztés nem működik! Leállt a légzése! Hozd a sokkolót!"

 Izuku szemeiben könnyek gyűltek és elkezdett felé futni. Katsuki most nem futott el, pont ellenkezőleg kinyitotta kezeit Midoriya felé.

"Túl sok vért vesztett! Nincs pulzusa! Elvesztjük!"

Izuku amint szerelméhez ért a karjaiba vetette magát és a mellkasába sírt.

"Izuku Midoriya. Halál időpontja: 2150. április. 05."

Katsuki körbefonta karjait Izuku dereka körül és szorosan magához ölelte őt. 

"Most már örökre együtt leszünk, drága Izuku-m"

(Hát ez most egy rövid rész lett, de így is bőgtem írás közben, szóval remélem azért tetszik neketek. <3 )