(Hogy ne legyen bonyodalom! Bakugou=Fantazy AU boom boom boy, Katsuki=Normál AU boom boom boy)

A Class 1-A-nek edzésük volt a szabadban. Éppen egy-egy ellen gyakoroltak közelharcot, amikor a közelükben lévő erdőből egy villanást láttak. Az osztály a fény felé vette az irányt. Az erdő ágas-bogas bokrai felől futott valaki. Mindannyian harcra készen álltak, mivel nem tudták mi várjon rájuk. Minden lehetőség eszükbe jutott, hogy mi jöhet ki az erdőből, de erre egyikük sem számított. Egy hamvasszőke és vörös szemű ember állt előttük, aki pontosan ugyan úgy nézett ki, mint Katsuki, csak a ruhája volt más. Az ismeretlen ember egy piros köpenyt viselt, szőrmével a tetején, egy barna gatyát, egy csizmát és festett, fogakkal ékesített nyakláncok lógtak a nyakában. Mindenki csodálkozva nézte az előttük álló alakot. Katauki miután összeszedte a gondolatait egyből kiabálni kezdett.

"HÉ TE! KI VAGY ÉS MIÉRT NÉZEL ÚGY KI, MINT ÉN?!" kiabált rá a hasonmására Katsuki. "ÉN VAGYOK KATSUKI BAKUGOU! DRAGONIA KIRÁLYA! ITT INKÁBB AZ A KÉRDÉS, HOGY TE KI VAGY ÉS MIT KERESEK ITT?" vágott vissza Bakugou.

"Hé! Mi ez a hangzavar?" jött a kérdés a körülöttük álló tömeg mögül. A hang nem mástól származott, mint Izuku-tól, aki most a tömegen vágta át magát, hogy láthassa mi történik. Amikor végre átjutott a tömegen, a szava is elállt. Két Kacchan állt előtte. "Kacchan?" szólalt meg halkan Izuku. Bakugou és Katsuki azonnal Izuku-ra tekintettek. Bakugou szemei felcsillantak amikor meglátta Midoriya-t. Bakugou felkapta Izuku-t és szorosan magához ölelte őt. "Drága Izuku-m! Te is ide kerültél? És mi ez a furcsa öltözék rajtad?" kérdezte Bakugou miközben apró csókokkal kezdte el behinteni Izuku arcát. Az egész osztály csak tátott szájjal nézte a jelenetet. Izuku feje pírban úszott. "Öm nem...Én eredetileg is itt voltam és ez az edzőruhánk. És te honnan ismersz engem?" kérdezte félénken Izuku. Bakugou kicsit engedett a szorításából és értetlenül nézett Midoriya-ra.

"Izuku. Miről beszélsz? Hiszen már gyerek korunk óta ismerlek és jegyesek vagyunk" mondta Bakugou, miközben felemelte a jobb kezét amin egy jegygyűrű volt. "Nem lehet, hogy ő egy másik dimenzióból jött?" kérdezte Momo. "Yaoyorozu-nak igaza lehet. Más magyarázatot nem látok ebben az egészben" támasztotta alá Iida. "Szóval akkor csak a semmiből idekerült egy másik dimenzióbeli énem, aki egy király és a másik dimenzióban együtt van Deku-val?!" szólalt meg Katsuki. "Ki az a Deku?" kérdezte Bakugou. "Deku=Izuku" mondta Uraraka. "TE HASZONTALANNAK HÍVOD A JEGYESEDET?!" kiabált rá Bakugou, Katsuki-ra. "Te mi a fenéről beszélsz?" kérdezte értetlenül Katsuki. "Izuku a jegyesed egyértelműen" mondta Bakugou. Izuku és Katsuki teljesen elvörösödtek. "Nem nem nem. Deku nem a jegyesem!" mentegetőzött Katsuki, miközben a feje csak egyre vörösebb lett. "MÉG nem a jegyesed. Szerinted, ha mi jegyesek vagyunk a mi dimenziónkban, mert szeretjük egymást, akkor ti nem lesztek azok?" mondta Bakugou. Katsuki erre csak fogta magát és vissza ment a kollégiumba a szobájába egy szó nélkül.

Nem sokkal később mindenki visszament a kollégium közösségi terébe. Amikor eljött a vacsora ideje, akkor mindenki összegyűlt enni. A vacsora curry volt. Izuku vette volna el az ő adagját, de a curry viszont ki lett kapva a kezéből. "Hé!" szólalt fel Izuku. Aki elvette a vacsoráját az nem más volt, mint Bakugou. Bakugou lerakta az ételt és Midoriya-t a kanapéhoz vitte, leültette őt és egy csókot nyomott a feje tetejére. "Maradj itt Izuku, majd én megcsinálom neked a kedvencedet vacsorára" mondta Bakugou, majd a konyha felé vette az irányt.

Bakugou a konyhában összeszedte a hozzávalókat és neki is állt az étel elkészítésének. Mindenki figyelemmel fürkészte ahogy Bakugou vacsorát készít. Bakugou meglepően gyorsan kész is lett az étellel. Kiszedte egy tálba és visszament Izuku-hoz a kanapéra. "KATSUDON!" kiáltott fel örömében Midoriya, amikor meglátta a neki készített vacsorát. Bakugou elvett az evőpálcikával egy darabot és Izuku felé nyújtotta. Izuku nagyra nyitotta a száját és megette a felé nyújtotta ételt.

Katsuki pedig a konyhából nézte, ahogy Izuku-t etetik. Katsuki feje vörös lett a dühtől. Egész nap azt kellett néznie, hogy a másik dimenzióbeli énje a crush-ján lóg egész nap. Amikor Izuku fázott akkor odaadta neki a köpenyét, a filmnézés közben a popcornt etette Izuku-val, folyamatosan ölelgette és még arra is megkérte Izuku-t, hogy hagy aludhasson az ő szobájában. Izuku persze ezt mind megengedte, mivel biztos, hogy rossz lehet, hogy a ő másik dimenzióbeli énjétől távol van, de mivel Izuku eleve szerelmes volt Katsuki-ba, ezért Bakugou ezen cselekedetei igazán kellemesek voltak számára, még akkor is, ha Bakugou nem az ő Kacchan-ja volt.

Katsuki is már indult vissza a szobájába, amikor valaki megállította őt. "Felemás Pofájú! Mit akarsz?" kérdezte Katsuki. "Csak mond el Midoriya-nak" mondta Todoroki a már jól ismert monoton hangján. "Mit is kéne elmondanom a Deku-nak?" "Azt, hogy szereted. Ne is próbáld tagadni. Látszódik rajtad. Egész nap féltékeny voltál a másik Bakugou-ra. Tudod Izuku is ugyan így érez irántad" "Tch. Miért kéne rád hallgatnom? Meg semmi esély arra, hogy Deku viszonozza a hülye érzéseimet, azok után amit vele tettem..." mondta Katsuki. A bűntudat hallható volt a hangjában. "Bakugou. Ha Midoriya nem viszonozná az érzéseidet akkor nem mondtam volna, hogy mond el neki az érzéseidet. A te érdekedben és Midoriya érdekében, kérlek mond el neki, hogy hogyan érzel" "Tch. Rendben...Kösz Felemás pofájú" mondta Katsuki, majd bement a szobájába. Katsuki lefeküdt az ágyába és csak a plafont nézte. 'Lehet, hogy Candy Cane-nek tényleg igaza van', gondolta magában. Katsuki lehunyta szemeit és eldöntötte, hogy amint a másik dimenzióbeli énje eltűnik, elmondja Izuku-nak, hogy hogyan érez iránta.

...

Másnap reggel Katsuki felkelt az ágyból és Izuku szobája felé vette az irányt. Amikor a szobájához ért bekopogott. Pár másodperc múlva egy álmos Izuku nyitott ajtót. "Kacchan? Mit keresel itt?" kérdezte Izuku. "Hol van a másik énem?" kérdezte Katsuki. "Hm ma reggel már nem volt itt. Szerintem vissza került a saját dimenziójába...De csak ha ennyit akartál akko-" Izuku szavai félbe lettek szakítva Katsuki ajkaival. Izuku-nak kellett egy pár másodperc, hogy felfogja mi történik, de utána vissza csókolt. Katsuki a kezeit körbefonta Izuku dereka körül és olyan közel húzta őt amennyire csak tudta. Midoriya az egyik kezét Katsuki nyaka köré rakta, a másik kezével pedig beletúrt a szőke tincsekbe. Egy hosszú és mély csók után lassan szétváltak és homlokaikat egymásén pihentették.

"Szeretlek Izuku!"

"Én is téged Katsuki!"

(Hello emberek! Végre vége van a szenvedésnek! Ami azt jelenti, hogy több időm lesz írni. Ha van One Shot ötletetek nyugodtan elküldhetitek őket, de most nekem is van pár ötletem! A többi sztorimat is folytatni fogom végre. Hát akkor a legközelebbi chapter-ig Byeeee! <3 )