Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

part 31

- Uramisteeen !- kiabált - Elfelejtettem balzsamot használni a hajamhoz. - fogta a fejét.- Nagyon száraznak tűnik??- majd közel tolta a fejét az enyémhez ès úgy mutogatott rá. - Szagold meg!! Milyen az illata? Lehet érezni az epret? Vagy inkább vanilia? Mentol? Aaaaaaah !!! Már azt se tudom hány literrel nyomtam rá!- pánikolt.

Már 2 órája ültem az ágyon, miközben Matt a tükörben tökélesítette magát. Rosszabb volt, mint bármelyik lány. Vártunk Mark öccsének érkezésére.

Mellettem csörgött a telefon. Mark volt az.
- Halooo !! - nevetett bele a telefonba. - Hogy áll a fiú?
- Pánikol.
- Az jó mert itt vagyunk a kollégium előtt. - mondta, majd rámnyomta a telefont.

Mattre néztem, aki még mindíg a tükör előtt volt, és mintha az élete múlna rajta igazgatta a pulcsiját.

Számra fogtam a kezem és próbáltam visszafogni a nevetésemet.

Felálltam, vállamra kaptam a táskámat, aztán karon fogva Mattet, kihúztam őt az ajtón.

- Nem vagyok kész !!- ordított, aztán megvetette a lábait, úgy hogy nem tudtam már tovább húzni.
- Izgulok.- suttogta, majd vállamra hajtotta a fejét. - Te mit csinálsz randik előtt?

Feltoltam a fejét, majd kezeimbe vettem.
- Próbálok nem elkésni.- nevettem.- Már itt vannak.

Tágra nyilt szemekkel bámult rám, majd megfordult.
- Mi lesz, ha nem tetszek neki?
- Akkor nem lenne itt.
- Akkor ezek szerint alacsonyak az elvárásai? Azt mondod?
- Nem.
- Akkkkkkor?- nyafogott.

- Szia !- hallatszott mögülünk a mély, karcos hang.
Mindketten egyszerre fordultunk a hang irányába. Ott álltak.
A srác úgy nézett ki, mintha nem is lettek volna még csak rokonok sem.

Barnás haja rövid hullámokba volt rendezve. Barna szemei melegséget sugározva járták körbe Mattet, aki egy szót sem szólva állt mellettem, mint akit fejbevertek.
Oldalba böktem a könyökömmel, mire végre becsukta a száját és nagyot nyelt, aztán a pulcsimnál fogva közelebb húzott magához.

- Audrey?!- kezdte.
Markra néztem, aztán mutató ujjamat feltartva jeleztem, hogy időt kérünk.
A másik irányba fordultunk.

- Most mi legyen ?- suttogta.
- Mire gondolsz ?
- Hát.. Eléggé helyes..
- Nem a helyes fiúk az eseteid? - nevettem fel, mire a számra szorította a kezét.
- Normális vagy ? Még meg...

Ekkor Mark öccse már ott volt mellettünk, és egy mozdulattal fordította Mattet maga felé, aztán ajkait Mattére tapasztotta.

- Blee! - hallottam Mark nevetését a háttérből. Felé pillantottam, mire kinyújtotta felém a kezét.
Éppen arra fordultam, mikor valaki a vállamnak jött, én pedig a padlóra zuhantam.
Mikor felpillantottam, még láttam a hosszú fekete hajat eltűnni a folyosó végén.

Feltoltam magam, majd leporoltam a ruhámat, és odaléptem Markhoz.
- Érdekes. - karolt át. - Nem tudtam, hogy vannak ellenségeid, akik ilyen elvetemült arccal bámulnak a hátadra.

- Bocsánat! - hallottam Matt hangját mellőlem. Elhúzott Mark karjaiból, majd a kijárat felé indult velem.
- Most mi legyen ?!- kérdezett kipirult arccal . Kihajolt a fal mellől, hogy meglesse, hogy közelednek- e. - Azt mondta páros randi lesz.
Felnevettem, aztán felnéztem rá.

- Minden oké lesz! - nyugtattam, mire a falnak döntötte a fejét.

Markék már mellettünk voltak. Együtt indultunk ki. Én még megálltam, hogy bekössem a cipőmet. Eddig észre se vettem, hogy így volt.

Csípőre tett kézzel bámultam Matt után, aki teljesen vörös volt, miután Mark öccse átkarolta a derekát, és nevetve válaszolt Marknak.

Ekkor éreztem, hogy valaki befogja a számat, és hátra ránt. Kapálóztam, és próbáltam kiszabadulni, de egészen addig nem engedett el, míg a fiú wc- be be nem értünk.
Nagy levegőt véve, készen arra, hogy ráordítsak fordultam meg, mire a falnak nyomott, és úgy nyomta ajkait az enyéimre.

MI A FASZ ??

Ujjai a hajamba markoltak, másik kezét a derekamon pihentette.
Eltoltam.

Ott állt velem szemben. Ajkai szétnyilva, haja kócosan, sötét szemeivel engem bámult. Még mindig irtó helyes.

NEM !!

Lecsúsztam a fal mentèn, ujjaimmal végigsimítva a számon. Felnéztem rá, mire legugolt velem szemben.

- Sajnálom Hercegnő.- suttogta, majd a bokámnál fogva közelebb húzott magához. A padlón feküdtem, úgy könyököltem fel, hogy lássam mire készül, de ő csak fölém kúszott, és minden kérdés nélkül lenyomott.

Eltakartam az arcomat, mire ő gyengéden elhúzta a karjaimat.

- Elég Evan ! - kiabáltam, mire ő elmosolyodott.
- Túlléptél a kalandjainkon ?- nevetett, s közben száját végigvezette a nyakamon. Libabőrös lettem az érintése nyomán. Jobb kezével csuklómat a fejem fölé nyomta.
- Hmm.. Evan. Kérlek. - sóhajtottam.
- Nem tetszik az új barátod.

Mark. Biztos, hogy keres !- futott át az agyamon. Ráadásul igy tönkreteszem Matt tökéletes randiját.
Próbáltam kiszabadítani a csuklómat az ujjai alól, de minnél jobban próbáltam, annál erősebben szorította.

- Evan ! Ehhez semmi köze Markhoz!
- Az enyém vagy!- suttogta, és a pulcsimat lehúzva nyalt végig a kulcscsontomon.
- Hm.- hagyta el a nyögés a számat. Ajkaimat összeszorítottam, de már mindegy volt. Meghallotta.

- Látod. A tested még mindíg reagál rám.
- Bazd meg a kurváidat.
- Most jobban érdekelne, ahogy Te mozogsz rajtam.- ezzel nekem nyomta a csípőjét.

A KURVA ÉLET!- sikítottam magamban.

Igaza volt. A testem reakciója élesebb volt, mint bármikor.
Hiába tagadtam volna le.

- Audrey ??! - hallatszott Mark hangja a folyosóról.
- Feladom, csak engedj el !- könyörögtem.

Evan elmosolyodott felettem, majd csuklómról elvéve a kezét, óvatosan a számra csúsztatta. Aljas volt.

Ahogy az arcára néztem pontosan le tudtam olvasni, mit is gondol.
Arrogáns, idióta seggfej!

Ha eltolnám a kezét, lenne elég időm, és erőm, hogy kiáltsak Marknak. Viszont a másik keze még mindig szabad volt, szóval..

- Aud ??!! - hallatszott közelebbről.

- Akarsz játszani? - suttogta a fülembe, majd másik kezét a melleimre tette.

Nem mozdult.
Én sem.

Úgy tűnt, mintha megfagyott volna körülöttünk az idő is. Nem mertem lélegezni.
Kezei lassan kúsztak lefelè a hasamon, egészen a csípőmig. Szemöldökét felvonva nézett le rám.

- Audreeey !

Jesszusom! Mark az ajtó előtt volt. Mit fogok csinálni, ha benyit.

Gondolkodni sem volt lehetősègem. Éreztem, ahogy Evan hideg ujjai a bugyimba csúsznak. Nagyot nyelve ráztam a fejem, de mintha meg sem látta volna. Ujjait kérdés nélkül nyomta belém.
Tenyerébe nyögtem, ő pedig elkezdte mozgatni ujjait. Ki-be, ki-be. Én meg apró nyögésekkel adtam meg magam.

- Mindig is érdekelt, hogy milyen lehetsz ott lenn. Meglepően nedves és szűk. - elhúzta ujjait a számról, és nyelvével végig simított az alsó ajkamon. - Nyögj nekem. Hangosan, hogy Mark barátod is hallja, amikor élvezel az ujjaimtól.

Még gyorsabban mozgatta ujjait, én pedig éreztem, ahogy egyre közelebb érek ahhoz, hogy elélvezzek.

Egyre szaporábban lélegeztem.
Arcomat kezeimbe temettem.
Szégyelltem magam. Szégyelltem, hogy ennyire jó volt, és hogy nem tudtam nemet mondani, hogy még többet akartam.

Magamhoz húztam, és ajkaimat a szájára szorítottam. Éreztem, hogy nincs sok hátra, hogy egyre nedvesebb leszek .
Hátam ívbe hajlott, és remegtem alatta.
Körmeimet a hátába mélyesztettem, mire még gyorsabban ujjazott. Szemeimet behunyva szánalmasan éreztem magamat, de közben könyörögtem belül, hogy abba ne hagyja. Ajkaimat beharapta és nem is kellett több, egy másodperc után a szájába nyögve élveztem el.

Ledőlt mellèm a padlóra. Ott feküdtünk egy percig, aztán felállt, és engem is felsegített.
Remegtem. Éreztem, hogy ég az egész arcom.

Tenyerével a fülem mellett támaszkodott, majd ujjait a szájába vette, és lenyalta a szemem előtt, majd apró csókot nyomott a számra.

- Élvezted? - kérdezte vigyorogva, én meg csak álltam ott. Nem válaszoltam. Nem akartam elmondani neki, hogy igaza volt.

Felnevetett.
- A nyögéseid elárulnak így is úgy is.
Megfordult, én pedig a karja után kaptam.
Visszanézett rám.

- Kérlek..- suttogtam.
- Huh?
- Kérlek ne mondd el Marknak.

Szája félmosolyra húzódott, és úgy nézett végig rajtam, majd fejét oldalra hajtva szájába harapott.

- Tudod, hogy hova kell jönnöd. - kacsintott, majd kisétált és ott hagyott a gondolataimmal.

-Aaaaaah ! -sóhajtottam.
Megigazítottam a hajam, majd lassan kisétáltam a wc-ből.

Senki sem volt már a folyosón.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro