Ülök a vonaton. Elsuhant mellettem a táj; összemosódott fák, bokrok, lehagyott autók. Elmegy mellettem egy férfi, talán narancssárga pulcsiban. Mindez csak feltételezés számomra, mivel nem látom. Mi van, ha egy nő az, férfi kölnivel? Mindegy is. Kinyitom a szemem.

A plafon sima fehér, oldalt táskáknak polcok. A fejem alatt kényelmes a párna. Álom. Csak egy álom volt.

2020.09.01.

Ki gondolta volna, hogy egy hosszú, többnyire ötletmentes kijárási korlátozás és nyári szünet után megihlet, ahogy utazom vonattal iskolába?