Amiből persze annyi lett, hogy Jina, és Jin csinálják, mi a fiúkkal pedig a zenét állítjuk be, és mindenbe belekóstolunk. :)

- Nic, ide mi van írva? - hívott oda magához Jina, ahogy a listát nézegette, hogy mi mindent kell vegyünk.
Megigazítottam a fejemen a mikulás sapit, amit az előbb szedtem el az egyik polcról, és odaléptem hozzá.
- Hal. Nem tudsz olvasni?
- Sorry, de én úgy olvastam, szar. - röhögött.
- Nemnormális.-ingattam a fejem, majd az ő fejére is húztam egy sapit. - Nagyon szexis vagy.
- Oh, köcce- mosolygott rám, és felmutatta középső ujját.
- Hé! -csaptam a kezére- nem szabad csúnyát mutatni!
- Ki beszél- forgatta a szemét.
-Én- mutattam magamra, de ő újra csak a középső ujjával válaszolt.
Mosolyogva ingattam meg a fejem. Elrontjuk ezt a lányt.
Amúgy vásárolni jöttünk.
A kajákat vásároljuk holnap estére.
Karácsony lesz holnap. És én nagyon várom.
Bár Szívesen aludtam volna még, sose voltam korán kelős típus, sőt. De be kellett vásárolni, és délután is lesz egy programom, így fel kellett keljek, ha mindent be akartam sűríteni egy napba.
Jina eltűnt valahova, feltehetőleg a halat kereste, így utána indultam.
Csakugyan a tengeri dolgoknál állt, mustrálgatta a különböző halakat, hogy melyik lesz a legtökéletesebb.
- Ez jó lesz- mutattam rá az egyikre- ne tököljünk már annyit, rohadt büdös van.
- Oké- bólintott, és mivel én közelebb álltam a kiválasztott halhoz, megfogtam, hogy a kosárba tegyem, de kicsúszott a kezemből, és a földre esett.
- Na b@szdmeg- ingattam meg a fejem, majd mikor rájöttem mit mondtam, rögtön a hasamra simítottam a kezem- Nem hallottál semmit.
Jina röhögve vette fel a halat, és elindult valamerre, én meg követtem.
Végül rájöttem, hogy a kasszához ment, mert végeztünk. A mikulá sapikat is megvettük, és indultunk tovább, mert ajándékot is kell venni. Elég sokat amúgy, de kreatívnak hiszem magam, hamar ki tudtam találni, kinek mi a legmegfelelőbb. A Jináét már megvettem tegnap, és el is rejtettem addig, nehogy megtalálja már. Egyetlen embernek nem tudtam választani, az pedig V. Mindig annak nehéz választani, akit a legjobban szeretsz, mert félsz, hogy csalódni fog, vagy valami. Sose volt még igazi karácsonyom, így csak reménykedek, nem szúrok el semmit.
Bár volt egy ötletem, nem volt teljes.
- Mit veszel Jiminnek? - fordultam barátnőm felé.
- Tegnap néztem ki ilyen közös nyakláncot, vagy mit, azt akarom megvenni- vigyorgott Jina, majd elkezdett húzni valamerre.
Egy ékszerboltba mentünk (meglepő), ami baromi jól nézett ki. Teljesen fehér volt, csak az ékszerek színe ütött ki.
Miközben Jina elmagyarázta az eladónak, hogy mit akar, én körülnéztem.
Nyakláncot szerettem volna venni neki, de nem tudtam, hogy milyet. A közös az sablonos, ráadásul Jina is olyat vesz, milyen az már. Nem is az én nevemet akartam bele vésetni, nem a közös monogrammunkat.
Azt akartam, hogy az az övé legyen, csakis, és ezt mutassa is ki. Aztán leesett...
Két eladó volt, én a szabadhoz léptem, és elecseteltem neki, milyen elképtelésem van. A raktárba ment, és kihozta a tökéletesen király ajándékom.

- Jina! Mit szólsz hozzá? Szerintem állat. - mutattam meg barátnőmnek.
- Wow. Ezt vedd meg. - bólogatott mosolyogva, majd felmutatott egy kisdobozt, amiben két ékszer pihent- És az enyém milyen?

- A szíveset add Jiminnek- vigyorogtam rá, mire csak vállba boxolt- Amúgy nagyon szép.
Miután kifizettük el is hagytuk a boltot, és bejártuk a fél plázát, mire mindent össze szedtünk. Már meg voltak rendelve az ajándékok, kifizetve, csak el kellet értük cammogni. Ami, valljuk be kissé fárasztó.
Taxival mentünk haza, ahol senkit se találtunk, mert mért ne. V se volt otthon. Gondolom Hopinál dekkol, el kellett intézniük valamit. Ketten. Hmm...
A sok csomagot elrejtettük (az ágy alá), és én felhívtam Taet, hogy jöjjön, mert indulnunk kell.
3 óra volt, és 4-re kaptunk időpontot a kórházba. Most fogjuk megtudni, hogy mi a babánk neme (tudom, alig három hetesen nagyon ritka, hogy meg tudják állapítani, de mondjuk ezt egy ilyen esetnek szerk.). Annyira izgulok! Rettentő kíváncsi vagyok, fiam lesz e, vagy lányom. Természetes baromira szeretném, akármilyen a neme, nem erről van szó. Még csak most emésztettem meg, hogy anya leszek, annyira hihetetlen. És hogy én milyen babát szeretnék? Nem tudom. Ha fiú lenne azért lenne jó, ha lány, meg azért. Szerintem ilyen esetben nem lehet dönteni.

Nagyot sóhajtva, remegő gyomorral szálltam ki a kocsiból. Tae össze kulcsolta kezeinket, egy puszit adott az enyémre, és elindultunk. A recepciónál elmondtuk miért jöttünk, hogy elmondják hova kell mennünk. Ezzel nem is lett volna semmi baj. De. A recepciós csaj, elkezdett flörtölni V-vel. Érted, miközben azt a szobát kereste, ahol időpontunk van, és felfoghatta volna, hogy TERHES VAGYOK. De nem, a kis kurva jól kidobta a melleit, és szégyentelenül elkérte V telefon számát.
- Nem elég nyilvánvaló, hogy foglalt vagyok? - nézett rá Tae, mint egy elmebetegre, bár mondjuk lehet az is volt.
- Oh, bocsika- nyávogta- azt hittem a bátyja vagy.
Na jó, hát én majdnem a falba vertem a fejem. Hát erre még féltékenynek se lehet lenni! Hát nem lát a szemétől, hogy én nem vagyok Ázsiai, Tae meg igen? Könyörgöm.
V szó szerint képen röhögte, majd a már tudatosult infóval indult el velem a lifthez.
- Kurva- morogta.
- Az- bólintottam.

Az ultrahangos vizsgálatra, Taehyung ne jöhetett be velem, így egyedül toporogtam be a szobába. Azaz, nem egyedül. Baba ott volt.
Újra le kellett feküdnöm, pólót le, és a hasam fölé helyeztek valami szart, ami kimutatja a gyereket, és meg lehet állapítani a nemét (gyerekek, ez mind képzelet, vagy régi infó, nem garantáltan igaz szerk.)is.
A szívem ezerrel kalapált,- lehet valaki azt mondaná túlreagálom, de mégis csak az derül ki, hogy fiú, vagy lány gyerekem lesz- , miközben az orvos a gépén nézte a cuccokat. Nekem kínai volt (oké, itt nem szó szerint venni pls, csak Koreában vagyunk), de ő látszólag értette.
Faarcal fordult felém-gondolom megszokta már az ilyen dolgokat- és a kezembe nyomott egy lapot.
Én csak értetlenül mustrálam, nem értettem mit kell nézni, árnyakat láttam semmi mást.
De a doki csak rámutatott egy pontra (én azt hittem légyszaros a papír).
- Az ott a nemi szerve. - közölte, mintha a többi teljesen magától értetődő lenne.
- Igen...? - mosolyogtam rá kínosan.
- A gyermek lány ( örüljé Angel0574).
Na, az én fejem olyan lehetett, mintegy bowling golyó. Olyan kerek a hatalmas vigyortól, ami az arcomra ült ki. Lesz egy kislányom, értitek? Repülni akartam, futni, és kiüvölteni mindenkinek, hogy milyen happy vagyok. És ezt a sok érzést varázsoltam az arcomra, egyetlen vigyorral. Képzelhetitek.
- Jól van kisasszony?
- Persze- bólogattam.
Ez most komoly kérdés volt? Agyhalott.
A képet (amiből még mindig nem látok semmit), megkaptam, és fizetés után már mehettem is.
V az egyik székben ült, és idegesen nyomkodta a telefonját.
Leültem mellé, és vártam, hogy észre vegyen. Észre is vett, óriási szemekkel nézett rám, mire én elnevettem magam, aztán megingattam a fejem.
- Majd.
- Ez most komoly? - kérdezte hitetlenkedve- tudod milyen ideges vagyok, te meg nem mondod el?
- Majd elmondom- adtam gyors csókot ajkaira.
Megforgatta a szemét, felállt, és a kezem után nyúlt, úgy mentünk a kocsihoz.
Ahogy beültünk rögtön felém fordult.
- Na?
- A-a- ráztam meg a fejem- éhes vagyok.
V mosolyogva sóhajtott egyet, és beindította a motort.
Szokásosan a mekibe mentünk, ahol miután megkaptuk a kajákat, helyet foglaltunk a bárpultnál, és elkeztünk enni. Azaz elkezdtem.
- Na mond már! - biggyesztette le a száját Tae.
- Oké- bólintottam mosolyogva, és közelebb hajoltam hozzá, úgy, hogy az orrunk össze ért- kislány.
Tae szemei elkerekedtek, és az arcára kiült az a jellegzetes, téglalap alakú vigyora. 
- Szóval lesz egy lányom- morogta halkan, az ajkaimra- mindig is lány gyereket akartam.
Azzal ajkát az enyémre támasztotta. Nem várt sokáig, szinte azonnal átvezette nyelvét a számba. A pillangók újra felébredtek a hasamban, hogy kitáncolják magukat. Szerettem őt és szerettem a csókja ízét, ami általában epres volt. Lassan tette kezét derekamra, és húzott magához, de abba kellett hagyjuk, mert még kiküldenek minket. Mégis csak egy boltban vagyunk.
Finoman toltam el magamtól.
- V, ne itt. - kapkodtam a levegőt.
- Olyan rohadtul kívánlak. - adott a szám sarkába egy puszit- De most tekintettel vagyok a lányunkra.
Elmosolyodtam.
- Cuki, hogy így mondod- simogattam a haját.
V is villantott egy mosolyt, majd felkapva a maradék kaját indultunk a kocsihoz.

Ahogy beértünk a házba, mindenki nekünk ugrott. Igen, úgy szó szerint. Hopi megfogott, leültetett a kanapéra, utánam tolta Taehyungot, és aztán az egész bagázs helyet foglalt. Síri csöndben bámultak ránk, ami picit para volt, de na. A fiúktól, és Jinától ezt már meg lehet szokni.
- Kislány- törte meg végül a csendet V, és azzal a mondatával tört ki a káosz. Mindenki gratulált nekünk, Jina visítva ugrott rám (szó szerint), aztán a bátyjára cuppant, és elkezdte neki magyarázni, milyen egy felelősségteljes apa. Nyeh, mintha ő tudnáxd.

/Másnap este/

Emberek, én annyira Boldog vagyok! Há karácsony van! Ilyenkor happynek kell lenni, nem?
Jin, és Jina már nem tudom mióta a konyhában melóztak, én pedig figyeltem őket. Nagy beleéléssel, hogy tanuljak valamit. Mer igen, én nem tudok főzni. Max egy kicsit, de nem vagyok egy konyhatündér.
Most pedig, Jina felrángatott, hogyha karácsony van, öltözzünk is ki. Nem akartam elrontani a boldogságát (na jó, lehet nekem is volt egy icipici kedvem hozzá), így beleegyeztem. Miért ne. Persze nem fogom magam templomba járósba vágni, csak a megszokott sötét színekhez felveszek valami pirosat.
Mint mindig, én lettem kész hamarabb, így átbattyogtam Jinához, hogy segítsek neki.

Barátnőm tehetetlenül állt a szekrénye előtt, az ágyán különböző estéik.
-Na nem- raktam vissza őket a szekrénybe- ilyet nem veszel fel drágaságom.
-Kircsin nézel ki.
-Köcce- villantottam rá egy mosolyt, és vissza bújtam a szekrényébe.

- Na ez tökéletes lesz. - raktam ki elé egy szettet- vegyed föl.

Jina mosolyogva bólintott, és felöltözött.
Miután kész lettünk, lementünk a konyhában, ahol Jin még mindig serénykedett. Jó illat volt, így nem lehetett rossz a kaja. Mintha Jin csinált volna valaha is szar kaját. Jó vicc lenne.
- Nagyon szépek vagytok lányok- csapta össze a kezét Rapmon, aki amúgy csak kajálni volt bent, Jin cseszegette is ezért- Amúgy Blacy, jól áll a piros, többször is hordhatnád.
- Felejtsd el- fintorogtam.
- Mit? - telepedett kéz kéz a derekamra, és megcsapott a jól ismert, szexis illat.
- Nem hordok pirosat.
- Pedig rohadt szexi- adott puszit a nyakamba.
- Ne itt, pls! - takarta el a kezét Jina.
- Ugyan- villantottam rá egy kaján vigyort- tudok a kis titkaidról, ne tegyél úgy, mintha nem tudnál semmit.
- Mit tudsz? - sápadt le a barátnőm, mire én nevetve kihúztam a nappaliba.
- Tudod van olyan is a világon, hogy alapozó. Azokkal el lehet tűntetni a szívásnyomokat- kacsintottam rá, és levetődtem a kanapéra.
- Tee- hadonászott vörös fejjel- nem mondod el senkinek.
- Nem fogom, nyugi- vigyorogtam rá.
Csöngettek, mire Jinában benne rekedt a szó, és gyorsan spurizott ajtót nyitni.
Nemsokára megjelent a Yoonkook, és Jimin is.
Aztán újra csöngettek, mire értetlenül néztünk össze. Hopi csak később jön, ő a szüleivel is karácsonyozik. Természetes én is vettem a két öregnek ajándékot, Hoseok el is vitte.
Most én mentem ajtót nyitni, ahol csodálatomra a postás állt.
Miért dolgozik ilyenkor? Ma nincs munkanap...na mindegy.
Egy csomagot hozott. Apa küldte. Pff.
Gyorsan alá firkantottam, és el is köszöntem, menjen ő is haza, elég hideg van már.
A  csomiban, ahogy gondoltam, egy méreg drága fülbe való volt. Utáltam az ilyeneket, szín arany, minden, de nincs benne semmi ízlés. Szánalom.
Apa mindig csak ilyeneket tudott adni nekem. Már megszoktam. Inkább felvittem a szobámba, hagy porosodjon csak ottan magának.
Majd elküldöm az ex szomszéd perverz bácsinak, hátha fel tud vele szedni valakit.

A karácsonyfát kezdtük el díszíteni. Elég nagy fát hoztak a fiúk, és teleraktuk dísszel. Nagy részben szalon cukorral. Aztán Jin leszededte velünk, merthogy hogy néz már ki.
-Nic. Azt ne oda. Hogy néz már az ki? - vette ki a kezemből Jina azt a hogyishívják dísz almát vagy mi a szart- azon a helyen már rengeteg van.
Én csak megvontam a vállam, és harangot akasztottam a helyére.
Puffanás, csörrenés.
Mindenki a hang irányába kapta a fejét. Namjoon egy bűnbánó mosollyal nézett fel ránk összetört dísz felől. Mi csak röhögve vontuk meg a vállunkat, és tevékenykedtünk tovább.
Két kéz fonódott a derekamra, és V (az illatáról ismertem fel), belefúrta a fejét a nyakamba.
- Szeretlek- morogta a bőrömbe, miért feléledtek a kedves kis pillangóim a hasamba.
- Én is. - hajtottam hátra a fejem, hogy közelebb legyek hozzá.
Libabőrös lettem a kifújt levegőjétől, ami a nyakamra érkezett.
Lassan a fa kész lett, és Hobi is megérkezett. Elkeztük lehordani az ajándékainkat. Jó nagy kupac lett a fa alatt az biztos.

Hát de most na, 9en vagyunk összesen, minden ember, 8 ajándékot kellett vegyen. Azért az nem kevés.
- Gyertek enni- üvöltött Jin, mire mindenki nagy hanggal vonult a szépen megterített asztalhoz. A kaja valami eszméletlen jó volt, és természetesen meg is dobáltuk vele a másikat, mert mért ne.
10 óra volt, mikor befejeztük a burkolást, és vissza mentünk a nappaliba.
A hó nagy pelyhekben hullott kint, látszott az ablakon át a sötét, tiszta égbolt. Már csak a mikulá hiányzott, hogy el húzzon rajta.Vagy alatta. Mind1.
Mindenki a földön ült, és bontogatta a csomagjait.
Az első ajándékom egy piros dobozban volt.
Jimin és egy Boldog karácsonyt törpe!  felirattal.
Mosolyogva forgattam meg a szemem, és kibontottam a csomagot.
Két kis piros súlyzó volt benne, amin elvigyorodtam.
Jimin, te sose változol.
Kék csomag.
Hobi- Boldog karácsonyt Nicy!
Egy batman-es pulcsi (rohadt jól néz ki).
Fekete csomag.
Jungkookie- Boldog karácsonyt!
Egy fekete BVBs sapi (fangörcsöm lett tőle), és egy plüss nyuszi (rohadt cuki volt. majdnem bekönnyeztem tőle)
Rózsaszín csomag.
Jinnie- Boldog karácsonyt kislány!
Fánk párna(egyből beleszerettem)
Fehér csomag.
Suga- Boldogat NB
Egy napló (tudtam, hogy miért adta. gyönyörű volt).
Sötét lila csomag.
Namjoon- Boldog karácsonyt Blacy!
Egy bluetooth-os hangfal, ledes fényekkel, amik a zene hatására mozognak (rohadt állat)
Rózsaszín-fekete csomag.
Jinó- Boldog karácsonyt Nic!
A kedvenc parfümöm (narancs illatú. Rohadt jó)
És végül maradt V ajándéka. Apró, fekete selyemdobozka volt.
Tae. Boldog karácsonyt baba!
A szívverésem kicsit felgyorsult, ahogy kibontogattam a csomagot.
Egy nyaklánc volt benne. Arany színű, a medálján fekete felirat. Gyönyörű volt.

Ezzel végeztem is az ajándékokkal, így oda másztam a barátomhoz. Épp az én csomagomat nézte volna meg, ez volt az uccsó doboz. Rátettem a kezem az övére.
- Felrakod nekem?
Ő lenézett a kezembe tartott ékszerre, egy nagy vigyort villantott, és intett, hogy forduljak meg. Előre söpörtem a hajam, és vártam, hogy kapcsolja össze két kis bigyuszkát. Össze is rakta gyorsan, aztán egy forró csókot nyomott a nyakamra, és az ölébe húzott.
- Na most már add ide, kíváncsi vagyok mit kaptam tőled. - simogatta meg a hasam.
Mostanában nagyon rászokott erre, és hát mit mondjak, rohadt cuki.
Én a kezébe nyomtam a pici dobozt, és vártam, hogy kinyissa. Nem mondom, féltem, lehet nem fog tetszeni neki. 
- Aztak@rva- reakció 1. helyezett.
- Tetszik?
- Igen- vigyorgott le rám, és egy puszit nyomott a homlokomra- Köszönöm.
Én csak rámosolyogtam.
- Én is.
Mindenki össze gyűlt a nappali középre, és elemezni kezdtük a másik ajándékát.
Mi volt a legszebb, és gyönyörűbb ajándék, amin látszott, hogy a tiszta szeretet vezérelte az embert? Suga ajándéka. Jiminnek. Egy óvszer. Igen, egy óvszer. Jina vörös fejjel beletemetkezett az óriás plüss maciába, amit Jintől kapott. Jin szereti a plüssöket, én is azt kaptam tőle. De nagyon cuki.
Visszatérve a jelenbe, Jimin megköszönte, és kikérte magának a normális ajándékot. Meg is kapta, ott volt a csomag alján. Két jegy egy bálra. Ami amúgy rohadt cuki volt Sugától, hisz mindenki tudja, Jimin és Jina nagyon nyálasak tudnak lenni néha. Mindig.
V-nek és nekem meg adott egy McDonald's kártyát. Ezen már csak röhögni tudtam, igazán figyelmes.
Annak viszont nagyon örültem, hogy nem árasztottak el minket baba cuccokkal. Az olyan sablonos, hogy babakocsi, meg cukker kis takaró, meg minden. Fujj.
Jin az ajándékomnak nagyon örült. Egy csoki szökőkútat vettem neki. Rögtön ki is akartuk próbálni, azzal vacakoltunk vagy fél óráig, hogy hogyan kell használni. Közben beindítottuk Namjoon ajándékát, és elkezdett üvölteni, a nagyon nem karácsonyi zene.
Aztán ebből valahogy párnacsata lett, mert Hopi felavatta a tőlem kapott lovas párnáját (ezt bele kellett tennemxd szerk.). Én nem játszottam, V nem engedte, és én is tudtam, hiába vagyok nagyon az elején, nem fogok ugrálva rohangálni a házban. Így Sugával letelepedtünk filmet nézni, mert ő meg csak azért se akart ugrálva rohangálni. Emelgettük a tétjeinket, ki nyer, és nekem egyre kevesebb szaloncukrom lett, ugyanis Jinára szavaztam, és hát na.
Nemsokára azonban mindenki elpilledt, lehet a sör ütött be (kétlem) amit megittak, de nagy valószínűséggel csak elfáradtak.
A zenét halkabbra vettük, a villanyt lekapcsolták, csak a ledes fények, és a Tv világított. V bevackolta magát mellém, ugyanis mindkét kanapét kihúztuk, hogy elférjünk, de a föld is ott volt, Hobi (a lovas párnájával)és Rapmon(tök normális párnával) ott aludtak. Én megosztoztam V-vel a fánk párnán, meg egy pléden. Kellemes meleg volt a szobába, nameg a Yoonkook mellettünk alutt. Oké, ez gonosz volt.
Jimin, Jina és Jin a másik kanapén szunyált, az első kettő szinte nem is látszott Jina óriás plüss maciától. Jin jó távol feküdve tőlük aludt már rég, teljesen becsavarodva a plédjébe.
Nemsokára én is elálmosodtam a halk zenétől, a csoki illattól, és Tae egyenletes szuszogásától a nyakamban. Pilláim leragadtak, és jóleső álomba merültem.

/hónapok múlva, a kórházban, baba születésekor/

Fáradt mosollyal néztem Taet, aki fülig erő vigyorral az arcán üdvözölte a kislányát, majd lehajolt hozzám egy gyors csókra.
- Nagyon ügyes voltál. Szeretlek.
- Én is. - mosolyogtam rá, és megcirógattam baba arcát.
Olyan hihetetlen, hogy anya vagyok. Szinte még fel se fogtam.
Gyönyörű kislány lett, és nagyon különleges, mert a szemei nem annyira húzottak, mint az ázsiaiaké, de nem is teljesen kerekek. Olyan köztes. Gyönyörű. Amúgy nagyon hasonlít Taehyungra. Le se tagadhatná. De az én vonásaimból is örökölt, nem panaszkodhatok.
Tae a szabad kezével megfogta az enyémet, úgy ült le az ágy sarkába.
A másik kezében baba pihent, már teljesen megnyugodott, kíváncsian figyelgette a dolgokat. Elég otthonosan ült V ölében, és valami eszméletlen cukin néztek ki együtt.
- Elnézést. Mi a kislány neve? - fordult felénk a nővér.
Nos, ezen a kérdésen rengeteget agyaltunk a srácokkal és Jinával, és döntöttünk is.
Így elnézve pedig, nagyon illett hozzá.
- Angel. Kim Angel.
"DABB"

V. É. G. E.

Huh gyerekek, hát elérkeztünk ide is. Nagyon fog hiányozni ez a sztori, szerettem írni, remélem ti is olvasni.
A végét direkt így akartam, ne akadjon ki rajta senki, hogy milyen befejezés lett. Ez egy ilyen könyv.
Azért remélem meg vagytok elégedve a résszel. Késtem is, de mint mindenki látja sokkal hosszabb volt, mint a többi, így ez érthető. Szerintem.
Ha tetszett, komit, voteot Szívesen fogadok♥
Még lesz egy köszönet+érdekességek, meg még egy képes rész, lehet már ma ki rakom őket. Addig is sziasztok, szeretlek titeket♥♥♥♥♡

♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥