-MILYEN DAL IS LESZ EZ?-KÉRDEZTEM EGY PÁR PERC, SZÁMOMRA KICSIT UNALMAS, BESZÉLGETÉS UTÁN.
-szerelmes-válaszolt Brúnó
-szerelmes?-vontam fel szemöldököm
-igen, szeretnénk hogy neked is jól álljon a dal-mondta az idősebb férfi-baj?
-nem, nem dehogyis-ráztam meg a fejemet-szeretem a szerelmes dalokat
-mint minden lány-motyogta Brúnó
-a fiúk is akibe szorult egy csepp érzelem-néztem rá-feltételezem neked nem jutott
-ki kérem magamnak, bennem van érzelem!-védekezett
-ne térjünk el a tárgytól-szólt közbe az én menedzserem-szerelmes dal, mindenki szereti, kész-sóhajtott fel-meg írhatnátok ketten a szöveget, hogy jobban megismerkedjetek
-ez egy remek ötlet-szólalt meg Brúnó menedzsere
-valóban az, elviszlek ezután kávézni és ott megbeszélhetjük ezt-mosolygott rám a fiú-nem lesz jó, hercegnő?
-de, tökéletes lesz-mondtam egy kis csend után-induljunk most, kezd már szűkös lenni itt a hely-álltam fel
-de hát csak négyen vagyunk itt-nézett rám Brúnó
-nem, az egód is itt van és percről percre nagyobb lesz, a kávézóban jobban el fog férni-kaptam fel kabátomat
-Petra!-szólt rám Anita
-mivan?ez csak az igazság!-mondtam rá nézve-kint várlak-mondtam Brúnónak majd elhagytam a szobát.

Bunkó vagyok?talán, de..rohadtul nem szimpatikus nekem.Az egész lényéről üvölt hogy azt hiszi bárkit és bármit megkaphat,hogy csak rá mosolyog valakivel avval a cuki mosolyával, és a hülye mogyoró barna szemeivel és a másik el is ájul tőle..nekem meg jelenleg nincs szükségem szerelemre
-mehetünk, szöszi?-állt meg mellettem-el viszlek egy cuki kis kávézóba-húzott magához vállamnál fogva
-ne nyúlj hozzám-húzódtam el-és menjünk mert megfagyunk
-lehet nem szoknyában kellett volna jönni
-szerintem csak azért zavar mert nem nyúlhatsz ahhoz ami alatta van-ezt a megjegyzésemet egy pár perc csend követte, majd újból megszólalt
-igazad is van-azzal el is indult kocsija felé, majd én is, úgy hogy szívem hevesen vert a mellkasomba..ennyitől nem kéne zavarba jönnöm..