Ariana Grande

Tessék? Ezt meg hogy értheti?

Fejfájásomra bevettem egy gyógyszert, mert már tényleg úgy éreztem felrobban a fejem a másnaposságtól, plusz a gondolatok seregeitől.

Ma is valami ultrahercegnős, drága ruhát kell felvennem, extrafényes kiegészítőkkel, tökéletes sminkkel és hajjal.

Bejött a szobámba 2 kopogás és egy 'Gyere' után Korinna és Vonny, a két személyi sminkesem és fodrászom, stylist-om, és nekikezdtek munkájuknak.

-Ez? Nagyon szépen kiemeli felül az alakját, Hercegnő!- mutatott fel Vonny egy lila ruhát, mire csak a fejemet ráztam.

-És ez?- emelt ki egy babarózsaszín habos ruhát, mire majdnem elhánytam magam  de vissza kellett fognom magamat.

Helyette csak a fejemet ráztam és hesegettem el kezemmel.

Még 10 percig ez ment, mire megtaláltuk a legelfogadhatóbbat. Mármint apám számára, hiszen mikor bejött ellenőrizni engem, meglátta a Vonny kezében tartott újabb hercegnős ruhát, vigyorogva utasított, hogy tökéletes, vegyem fel. Ja, persze...

A darab egy pasztell sárga nagy ruha, ami habos, aranyozott és kivágott a hátánál a csípőmig, elől pedig el|g dekoltázs mutató is. Juhúú...

👑👑👑

Halkan léptem ki a szobám ajtaján, igyekezve minél kisebb zajt csapni magassarkúmban.

Hajam egy magas copfban van, fejbőrömnél fonatokkal, kövekkel. A copf tövénél egy gyémántos hajgumihajgumi fogja össze az egészet. Fejem tetején egy tiara is ékeskedik, ezzel tudatva, hogy hercegnő vagyok. Én próbáltam hadakozni, hogy nem kell még ez is, de Korinna a fejemre nyomta, hogy muszáj. Játszanom kell a jókislány szerepet, mert kikapok, szóval tűrtem mindent, majd mikor készen lettünk felpattantam és kitipegtem a szobámból.

-Gyönyörű vagy, Hercegnőm!- sétált hozzám apám még az emeleten és nyomott egy puszit a homlokomra.- Még ne gyere le, már lent vannak, majd miután Veronica és én is lent vagyunk, szépen lépkedj le és mosolyogj!- vigyorgott, mire majdnem odahánytam. Komolyan gondolja? Mindenki engem fog bámulni! Pfuuu...

Csak mosolyogtam, mert féltem, ha megszólalok, valami csúnyát mondok. Felmutatta a hüvelykujját és hagyta, hogy Veronica belékaroljon, aki most tipegett ide magassarkújában.

3 perc múlva meguntam és elindultam le a lécsőn, ahogy apám mondta. Egy szégyenlős mosollyal lépkedtem, majd mikor megláttam a családot, azt hittem fejjel előre végiggurulok azon a pár lépcsőfokon, ami maradt.

Egy 4 tagú család állt a nappaliban és mind engem nézett. Ezzel még nem is lenne akkora baj, ha a velem egyidős Styles srác nem úgy nézne ki, mint egy Isten! Na jó, Ariana, hidegvér, nyugodj le, mert lekeverek egyet és este ezt még Lilly is megteszi párszor, tudom előre. Lilly az egyetlen a társaságunkból aki tudja, hogy hercegnő vagyok, a többieknek halvány lila gőze sincs kilétemről, úgy ismernek, mint Ariana Giovanni. Haha.

-Ariana? De jó, hogy itt vagy!- jött felém apám és miután egy hatalmas mosollyal belékaroltam, a család elé vezetett.

-Anne, Gemma, Harry, Robin, Ő itt Ariana, az Én egyetlen Kincsem, a kislányom!- engedett el, majd Anne, az anyuka szoros ölelésbe vont.

-Jajj, de jó megismerni, Drágám! Legutoljára kisbaba korodban láttalak ám, de megnőttél!- nevetett csillingelő hangon. Olyan kellemes hangja van Anne-nak. Veronica, bazdmeg! Te miért rikácsolsz?!

-Öhmm, én is örülök, hogy megismerhettem!- engedtem el lassan és oldalra néztem Veronica-ra, aki összehúzott szemöldökkel vizslatott. Hülye banya!

Robin-nal kezet fogtam, majd Gemma is megölelgetett. Ránéztem a legfiatalabbik Styles-re, aki felhúzott szemöldökkel fixírozott.

Kezet nyújtottam neki, amit egy pár másodpercig nézett, mintha azon gondolkozna, van e valami betegségem, hozzám érhet e, de nővére oldalba könyökölte, így megfogta kezemet és gyengéden megrázta azt.

Összevont szemöldökkel néztem szemébe, mire ő felhúzta orrát és elnézett rólam. Bunkó. Egy elkényeztetett brit herceg. Baromi jó.

👑👑👑

Az ebéd rettentő unalmas volt számomra, hiszen apámék folyton Anne-ékkal csevegtek, mi pedig csendben ültünk és néha bólogattunk hatalmas mosollyal arcunkon. Én már nem is tudom idejét mióta, de már fél füllel sem figyeltem a beszélgetésre, helyette a ma estémet terveztem. Szokásos fekete cucc lesz rajtam ismét, majd éjfél előtt egy kicsivel kisurranok szobámból és végig suhanok a folyosón hangtalanul, majd a titkos hátsó ajtót használva kijutok a kertünkbe, ahonnan...

-Jajj, annyira várom már az esküvőtöket!- sóhajtott fel Anne, mire felkaptam fejemet. Apáék újraházasodnak? He?

-Apuci, újraházasodtok? Minek?- néztem apámra értetlenül, mire mindenki felnevetett, kivéve Veronica és az apám. Jajj...

-Nem Kincsem, Te fogsz megházasodni!- vigyorgott rá, mire a torkomon akadt a levegő.

-Tessék?- nyögtem ki vékony hangon.