Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

34. rész

       Oda néztem és egy fiatal fiú ált a lépcső teteén és mellette pedig néhány kigyúrt férfi. Ő a fejes? Elnevettem magam. És kiléptem a Kivégző háta mögül.

- Te vagy a főnök? – kérdeztem.

- És akkor mi van? – jött le és elém állt.

- Hány éves vagy most komolyan? – fogtam a két kezem közé az arcát. – 14-15?

- 16 éves vagyok.

- Na, ne. – nevettem, annyira, hogy már a hasamat fogtam a nevetéstől.

Megragadta a hajamat és lehúzott a magasságára és megcsókolt. Azzal a lendülettel pofon vágtam.

- Mégis mit képzelsz, mit csinálsz? – kérdeztem idegesen.

- Fogjátok le a férfit. – adta ki utasításba. – Mit szólsz Molly? A tested a bátyád ért?

- Ne csináld Molly! – kiáltotta oda Mr. Watson.

- Rendben. De először engedd el őket. – mondtam rideg arccal.

- Nem is ellenkezel?

- Nem. Fontosak nekem és ezért bármit megtennék értük. – mondtam és oda mentem Mr. Watsonhoz. – Kérem, vigyázzon rá. – mondtam mosolyogva. – Nekem már csak ő van.

- Milyen szép. – nevetett a törpe. – De ő most már az enyém. És azt teszek vele, amit akarok. – ragadta meg a karom és magához húzott. – Vigyétek innen őket. – adta ki a parancsot.

- Nem fogom itt hagyni őt. – ellenkezett Mr. Watson.

- Kérem, menjen el. – néztem rá és egy könnycsepp gördült le az arcomon.

Elmentek és mintha a légkör is megváltozott volna. A férfiak fellélegeztek. A kis törpe pedig csak nevetett.

- Legyőztem a Kivégzőt.

- Nem győzted le. – mondtam az ajtót figyelve.

- Ezt hogy érted? – ragadott meg egy fegyvert és felém tartotta.

- Találd ki. – mondtam és elindultam szétnézni a házban.

- Nem félsz, hogy lelőlek? – kérdezte idegesen.

- Nem lennél képes rá. – értem fel az emeletre.

Kerestem egy olyan szobát, aminek az ablaka az utcára néz. Kinéztem rajta és megláttam. A túloldalon ott állt a férfi és telefonált. Amikor meglátott elmosolyodott és azt mondta, hogy meg fog menteni. Nem bírtam tovább eleredtek a könnyeim. Hogy tudna megmenteni engem mikor ez a ház, hemzseg a fegyveres emberektől. És mi lesz, ha megment? Lehet, megölik Williamet.

A fiú bejött utánam. Éreztem, ahogy végig simítja a hátam és magához ránt. Nem akarom, hogy lássa, ahogy megalázkodok egy nálam fiatalabb gyereknek. Ez olyan megalázó, de én vállaltam el.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro