Este bementem H2O-ba. New York egyik legjobb klubja. Mivel ismerem a biztonsági őrt beengedett. Egy kicsit aggódott miattam a sebeim miatt ezért felkísért a V.I. P. részre, ahol az egyik ismerőse a főnökének elmondta mi a helyzet. A férfi egy kicsit részeg volt ezért bele egyezett.

- Ha józan sose engedte volna meg. - mondta Steven.

- Gondoltam.

Leültem a pulthoz és kértem magamnak egy italt. Azt pedig lassan kortyolgattam. Minden egyes kortynak jobb íze volt. Talán este 11 óra lehetett, amikor elindultam haza. Levettem a cipőm és úgy sétáltam végig az utcán. Talán egy kicsit berúghattam, mert a tanáromat láttam magam előtt. Nevetve ki akartam kerülni, de elkapta a csuklómat.

- Molly? - ismert fel. Jobban megnéztem és csak hasonlított Mr. Watsonra.

Egy idegen férfi volt az. Elkezdett egy sikátor felé rángatni. Viszont nem hagytam magam. Egy gyors mozdulattal és a fájdalmaimmal nem törődve hasba térdeltem, amitől összerogyott én pedig tovább mentem, mintha mi sem történt volna. Viszont néhány utcával később már nem egyedül jött. Nem voltam olyan fizikai erőben, hogy legyőzzem őket.

- Szóval kezdjek el futni igaz? - kérdeztem.

De felesleges volt, mivel nekem estek egyből. Ameddig tudom, megvédem magam. Hiszen nincsenek hősök, akik megmentenének egy velejéig romlott lányt. És az én erőm is határos mivel elkezdett az alkohol dolgozni a szervezetemben. Elkezdtem szédülni. Ezért elkezdtem az út felé rohanni. És éppen egy kocsi elé sikerült kirohannom, de az megállt. Viszont nem sokat foglalkoztam a dologgal. Tovább rohantam. Az egyik fiú pedig utánam. Őt könnyű lesz legyőzni. De valahogy nem tetszik, hogy csak ő jön utánam.

Most nem mehetek haza. És ahogy sejtettem szembe velem jött a többi. Amilyen gyorsan csak tudtam a raktárhoz rohantam, ahol a főnök és még néhányan éppen kifelé jöttek. Kétségbe esetten kapaszkodtam a főnökbe, aki mihelyst meglátta a fiúkat ökölbe szorította a kezét, de mielőtt tehetett volna valamit a Kivégző állt meg előttünk és elintézte a fiúkat.

- Miért? - kérdeztem közelebb menve hozzá. - Miért mentettél meg? Hiszen én is az ellenséged vagyok. - mondtam, de nem válaszolt. Csak elrohant. Nekem viszont semmi erőm sem volt így fáradtan rogytam össze.

- Haza kellene menned. - mondta a főnök. - Nick kísérd haza.

- Értettem.

- És mostantól legyél vele, mert nem tetszik nekem ez az alak.

- Rendben.