Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

10. rész

Teltek a napok. A versenyt sikeresen megnyertem. A Hetedik emelt fővel távozott azt mondták. Mindenkinek boldog a vége, de az enyém hol van? Kimaradtam a suliból pár napot, hogy feldolgozzam a történteket.

Én beleszerettem egy tanárba, aki titokban az ellenségem volt. Ilyenkor mondják azt, hogy egy világ dőlt össze bennem? De bennem nem. Összeszedtem magam és elindultam a H²O -ba. William beengedett. Leültem a pulthoz és megittam néhány pohárral. Kezdtem érezni az alkohol hatását. Haza kell érnem mielőtt teljesen az uralma alá vesz.

Kimentem a hűvös utcára. Összehúztam magamon a pulóveremet. Most nagyon lehűlt az idő, hiszen lassan itt a tél. A fák már teljesen kopaszok. A hideg szél megcsípte az arcomat, így egy kicsit józanabb voltam. Olyan gyorsan siettem haza, ahogy csak tudtam, hiszen, ha én részeg vagyok, magam sem tudom, mit csinálok. Viszont valahogy mindig emlékszem rá. Elkezdtem szédülni így leültem az egyik padra. Nem jó, ha sokáig vagyok egy helyen. Jelen esetben bárki bármit tehetne velem. Nem tudtam megmozdulni sem. Eldőltem a padon és úgy kémleltem az eget.

Talán 10 perc telhetett el, amikor egy férfi hajolt fölém. Uram atyám. Végem van. Ki ez? És mit akar tőlem? Nem bírtam kivenni, hogy ki az. Csak azt éreztem, hogy a karjába vesz. Egy autóhoz elvitt és beültetett. Egy panelházat tudtam ki venni és a kórházat.

Bekísért egy modern panelházba. A liftbe beszállva felmentünk a legfelsőbb emeletre. Valamiért nem féltem. Biztonságban éreztem magamat vele. Egyre jobban érdekelt, hogy ki az.

Hős...? Erre a szóra az ő arca jutott eszembe. Miért kellett, hogy ő legyen az? Észre sem vettem, hogy egy könnycsepp folyt végig az arcomon. Gyorsan letörölte, majd rám mosolygott az idegen.

- Nem szabad sírni. Feküdj le pihenni. – mondta és átnyújtott egy takarót.

Nem elég sokat haboztam, mert nem is tudom, kinél vagyok, de elnyomott az álom. Reggel borzasztó volt. A fejem hasogatott és hirtelen azt sem tudtam hol vagyok, majd eszembe jutott az idege, aki ide hozott.

Amilyen halkan csak tudtam felálltam és körbe néztem a lakásban. A szemem megakadt a konyha pulton hagyott jegyzeteken. Oda mentem, hogy közelebbről megvizsgáljam. A lapon az ő neve volt és az ő kézírása. 

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro