Hétfőn iskola Harry pedig úgy érezte magát, mint aki beteg. Legalábbis az édesanyjának ezt mondta. De igazából őszintén nagyon félt. Ott volt a nagy bemutató, amit angolból csináltak, és Harry mindent megtett, amit csak tudott, annak érdekében, hogy sikerüljön neki.

"Harry. Te egyáltalán nem vagy beteg. Elmondanád a valódi okot, amiért nem szeretnél ma iskolába menni?" sétált be Anne Harry szobájába, és ült le az ágyára.

"Csináljuk ezt a hülye prezentációt. És jól tudod anya, hogy mi fog történni..." Harry kisfiú kora óta dadogott. Plusz, Louis is ott volt az osztályban, és nem szerette volna leégetni magát a kiszemeltje előtt.

Igen, Harry-nek sikerült megbarátkoznia azzal a ténnyel, hogy tetszik neki Louis. És nem, ez nem volt kis dolog.

Harry extrém idegesen sétált be iskolába. Angol volt az első órájuk. Odalépett a szekrényéhez, aztán elmosolyodott amikor meglátott egy kocós hajú fiút maga mellett.

"Hé!" mondta Louis vigyorogva.

"Szia Lou. Hé, nem is tudtam, hogy van szemöldökpiercinged." mondta Harry, Louis pedig felhúzta a szemöldökét.

"Ja, de csak különleges alkalmakkor hordom." mondta Louis, és Harry becsapta a szekrényajtaját, kiszéve csapdába zárva jegyzeteit.

"Oh, tényleg? És mi lenne az?" kérdezte Harry, borzasztóan lassan sétálva az osztály felé. Louis mellette sétálva beszélt.

"Jaj Hazz. A bemutatónk. Annak ellenére, hogy nem tudom miről van szó, én csak szárnyalni terveztem. Ez az én szerencse karikám." érintette meg a szemöldökében lévő karikát.

Harry mosolyogva bólintott.

"Jólvan. Arról a könyvről kell beszélnünk, amit egész hónapban olvastunk." mondta Harry, szemeit folyamatosan Louis arcán tartva. "Úristen, hol voltál eddig? Az elmúlt két hónapban csak ezzel foglalkoztunk!" kiáltott fel Harry, viszont Louis csak megvonta a vállát.

"Kiakarod hagyni?" kérdezte Louis, Harry pedig elgondolkozott.

"Ja...Én tényleg nem akarok beszédet mondani." mondta Harry, és most Louis-on volt a sor, hogy meglepődve nézzen a fiú arcára.

"Tényleg? Nem tűnsz olyan típusnak, aki kiszokta hagyni az ilyen dolgokat." mondta Louis, Harry csak megvonta a vállát, majd megragadta a magasabb fiú karját, és kihúzta őt a focipályára.

Louis lefeküdt a puha fűben, míg Harry nekiállt egy újabb virágkoszorúnak.

"Miért csinálod ezeket?" kérdezte Louis, a féig elkészült korona felé mutatva Harry ölében.

Harry ajkait lebiggyesztve rázta meg fejét.

"Én csak...Nem tudom. Kiskorom óta csinálom őket. Amikor bántottak, ezek olyanok voltak számomra, mint valamiféle pajzs. Megvédtek a világ elől. Éppen ezért csinálom őket."

Louis csak bólintott, majd megfordult, hogy a feje pontosan Harry ölében legyen.

Harry csak mosolygott, miközben Louis hajával játszadozott.

"Ez szomorú Harry. De Istenre esküszüm, ha valaha valaki bántani merészel téged..Én szószerint meggyilkolom őket." Harry elmosolyodott. Louis gyönyörű volt.

Harry befejezte a virágkoszorút, aztán rárakta Louis fejére. Louis mosolygott, és ez így volt rendben. Harry megszokta ezt...