huszonnégy.
"Sajnálom bébi, én csak-"
"Te csak mi Lou? Azt mondtad, hogy nem fogod őt bántani." beszélt Harry teljesen felháborodva a történteken. "Tudom, de annyi dolgot mondott rád, amiket nem hagyhattam" válaszolta a kékszemű, mire a göndör hangosan felhorkant.
"A szavak csak szavak Louis! Attól még nem fognak leállni" rázta fejét Harry hevesen. Louis megfogta a karját és szembe fordította magával.
"Andy-t kirúgták, édesem. Leálltak." suttogta. Harry ajkába harapott. "T-tényleg?"
"Hazudtam neked valaha?"
"Köszönöm Lou. Sajnálom, hogy letámadtalak" sóhajtotta a göndör. Louis vállat vont és óvatosan megcsókolta. "Semmi baj, édesem. Menjünk haza"
Louis hazavitte Harry-t, és megcsókolta őt mielőtt kiszállt volna. "Találkozunk este édes." mosolygott, majd egy utolsó intés után elhajtott.
Harry belépett a konyhába és egyesével üdvözölte édesanyját valamint nővérét. Vigyorgott, amikor Gemma behúzta őt a másik szobába.
"Mi ez a mosoly? Az a fiúcska volt?" érdeklődött Gemma kíváncsian mosolyogva, mire Harry óvatosan biccentett.
"Csókolóztunk és..ez komplikált, mert mind a kettőnknek tetszik a másik és már randiztunk is, de még nem kérdezte meg, hogy akarok-e a barátja lenni" magyarázta a göndör. Gemma bólintott, aztán izgatottan felsikkantott.
"Annyira boldog vagyok miattatok srácok! Ezek szerint Louis újra átjön!" kiabálta.
"Ma én megyek át, de talán holnap?" kérdezte a göndör.
"Ez egy randi"
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro