^Hye Min szemszöge^

Mindenre fény derült! ... Én meg elszúrtam! ... Ismételten! ... [...] ... Rögtön kirohantam a szobából, majd egyenesen lementem a konyhába, ahol még javában állt meg előttem Jin! ... Meglepődve néztünk egymásra, mintha 1000 éve nem láttuk volna egymást és most találkozunk újra! ...

-Beszélhetünk?? ...-kérdeztük, szinte egyszerre, mire mindkettőnknek elakadt volna a szava...

-Ránk férne! ...-mondta, majd leültem a székre...-Kint sokkal jobb a levegő, persze, ha nincs ellenedre! ...-mondta halvány mosollyal, ami rögtön lekerült róla...

Felálltam és nem zavart egyáltalán, hogy kint beszéljünk újra! ... [...] ... Meg kell hagyni, nyugtatóbb a hangulat itt kint! ... Az udvar kellős közepén ültünk le a fűbe... Rögtön az égre néztem, majd hirtelen kifeküdtem a földre... Még jó meleg volt! ...

-Hye Min! ...-lesütötte szemét...-Én.... Bocsánatot szeretnék kérni tőled! ... Nem tudom, mi ütött belém! ... Túl reagáltam! ... Nem szabhatom meg, hogy mikor, kivel barátkozz! ... Tudom, sok hibát elkövettem már! ...-hanyatt vágta magát és a csillagokat kezdte el vizslatni...

-Mindketten nagyon bánjuk, amit tettünk egymással! ... Tudom, miken mentél keresztül! ... Ezért is sajnáltalak meg! ...-ekkor már felé fordítottam a fejem, hogy szemébe nézzek...-Nézz rám! ...-kértem rá, mire megtette...-Mindannyian követünk el hibákat, de azt tudjuk, hogy miként bocsássunk meg magunknak! ... De ahhoz meg is kell bocsátanod annak a személynek is, akivel "fenyegetően" viselkedtél...-magyaráztam...

Megszólalni sem tudott ... Meg is értem! ... Nagyon bánja a dolgot! ... [...] ... Még mindig itt heverünk és a hulló csillagokat figyeljük... Nagyon szép látvány! ... Kezdtem egy kicsit reszketni, mivel már a levegő is hűlni kezdett... Ezt Jin észre is vette, de nem mondott semmit, így közelebb jött és magához ölelt... Majd egymás szemébe néztünk, közelebb hajolt és megcsókolt... Viszonoztam minden egyes ajak mozgását, amivel az enyémet is mozgatni kezdte... Először lassan, majd tenyerével közre fogta arcomat, mivel egyik kezemet tarkójára helyeztem és közelebb húztam magamhoz... Kirázott a hideg is, amit észrevett... Majd lassan elvált ajkamtól...

-Nagyon hideg a bőröd! ...-nyelt egy nagyot...

-Nem fázok, tényleg! ...-mondtam szinte akaratlanul...

Mosolyra húzta a száját, majd felállt és karomat elkapva húzott fel! ...

-Ne hazudj tubicám! ...-magához húzott és átölelt...-Libabőrös vagy! ...-simogatta meg karomat, mire egyre jobban előtört a libabőr...-Gyere, mielőtt még megfázol! ...

Összekulcsolta kezét az enyémmel és lassan lépdeltünk a bejárat felé... Beléptünk és már is indultunk a szobáink felé...

-Szép estét! ...-mosolyogva mondtam, mire elindultam saját szobám felé...

Benyitottam, majd beljebb mentem... Bezártam volna, de egy akadály zúdult az ajtó elé... A lába... A régi jó, de bevált mozdulat... Beljebb jött és ténylegesen bezárult a szoba ajtaja...

-Mit csinálsz?? ...-kérdeztem értetlenül...

-Nem engedem, hogy ennyitől ketté váljon az utunk! ...-végig szemembe nézett, majd egyre közelebb lépdelt hozzám...

Derekamra kapott és átölelt, majd leheletét a nyakamon éreztem meg és lassan már ajkát érintette a vékonyabb részen.. Mellkasára helyeztem tenyerem, hogy eltaszítsam.... Elkapta a kezem és a tarkójánál összefonta...

-Ne csináld! ... Gondolj a húgodra! ...-mondtam, mire csak elnevette magát...

-Gondolok rá! ... De nem tehetek róla, hogy megőrjítesz! ...-közelebb lépett és a nyakamat kezdte el kényeztetni...

... Néhol jólesett, de néhol csak rosszul jött, de inkább nem szóltam semmit! ... Már régen elaludt Hyona, ezért nem is akarom felébreszteni a kiáltásommal! ... De már érzem, hogy mindjárt kiáltok! ... [...] ... A megkínzott nyakszirtemet kezdte apró csókokkal hinteni....

-Kérlek, hagyd abba!! ...-könyörögtem...-Fáradt vagyok! ...-nyafogtam...

Távolabb állt, majd hagyta, hogy befeküdjek ágyamba... Betakartam magam és már teljesen elnyomott az álom... Megjegyezném azt is, hogy csak VOLNA, mivel éreztem, hogy a mellettem lévő üres helyet foglalta el Jin... Kezével közrefogta az enyémet és cirógatni kezdte... Elrántottam volna, hogy ne csinálja, mert írtóra csikiz, de engedelmes voltam és amúgy is elfáradtam, így már ténylegesen elaludtam...

--------------------Reggel-----------------------

Felébredtem... Az ébresztő hangja végig síklott a szobán keresztül egyenesen célba ért a fülembe, amit nagyon nem szeretek! ... De mivel ez egy halk ébresztés volt, szóóóvaaaal.... Akkor is idegesítő és most már elment az álom is a szememből, de ahogy felültem, észrevettem, hogy egyedül vagyok a szobában! ... Lehet, hogy ismét csak álmodtam?? De akkor mit keresek egy idegen házában, vagy... Várjunk! ...

-A valóságban vagyok! ...-megcsíptem a karomat, majd nyílt is az ajtó...

-Ahogy mondod! ...-lépett beljebb egy tálca reggelivel az iskola rosszfiúja...

-Akkor... Nem csak egy álom volt, amikor...-nem folytattam, amin kérdőn meredt rám...

-... Amikor...??-kérdezte, majd leült az ágyra és elém helyezte a reggelit...

-... Felejtsd el! ... Úgy se fontos! ...-legyintettem és csak megráztam a fejemet...

Egyik kezét arcomra helyezte és hüvelykujjával simítani kezdte, majd közelebb hajolt, hogy megcsókoljon, de hirtelen benyitott Hyona, aki meglepően nézte, ahogy hirtelen eltávolodott Jin...

-Tudtaam!! ...-jelentette ki ránk mutatva, miközben arcán nagy mosoly ült...

-Lebuktunk! ...-mondta mosolyogva és kishúgára nézett...

-... Najó, indulok, mert anyáék el akarnak vinni valahova vásárolni! ... Sziasztok!! ...-elköszönve lépett ki a szobából és az ajtót maga után bezárta...

-Most már csak mi ketten! ... Egy szobában! ...-közeledni kezdett mindenével...

Előkapta az evőeszközt a tálcáról, majd felkapott vele egy darab Bibimbap-ot... A számhoz emelte, majd a számba helyezte azt... Lassan rágni kezdtem a nagy falatot...

-Okos kislány vagy! ...-mondta...

-Még okosabb is, mert képzeld! ... Magamtól is tudok enni! ...-'dicsekedni' kezdtem, ha lehet így nevezni...

-Nem így veszem észre, tubicám! ...

... Egy pillanatig csak lestük egymást, mint a farkasok, amikor egymást nézik! ... Ezt a tevékenységet nevezik 'farkasszemnek'! ... [...] ... Már nemsokára kivégeztük, de már a végén én kezdtem el etetni Jint, amit nagyon élvezett! ... Majd félretette a tálcát és feljebb mászott... Kezét a karomra tette, majd közelebb húzott magához... Arcomra vezette egyik kezét, amivel elsimított egy tincset a fülem mögé...

-Mindig féltem, hogy... Hogy többé már...-ekkor nyelf egy nagyot...-Végleg nem láthatlak! ... Amikor megláttalak, hogy... A reptérre tartassz... Féltem, hogy elveszítelek! ... Ezért is mentem utánnad! ...-magyarázni kezdte, közben arcát fürkésztem...

Mindkét kezemet arcára helyeztem és egyenesen a szemébe néztem... Ahogy ő is az enyémbe...

-Tényleg mérges voltam rád, amikor elkezdted a féltékenységet, de semmi okod nem volt rá, és nincs okod rá! ... Hiszen Lee csak egy...-nyeltem egyet- .. Csak egy barát! ... Nem több! ...-hangommal próbáltam nyugtatni...-Akibe igazan beleszerettem, az itt van előttem! ...-homlokon pusziltam...

-Ne csináld ezt kérlek! ... Ne menj el! ...-könyörgött...

-Eszemben sincs itt hagyni! ...-nyugtattam...

Amit jutalomképpen derekamra kapott, majd közelebb jött és ajkait az enyémre tapasztotta, majd lassan mozgatni kezdte, amit viszonoztam... Szeretem! ... Szeretem, amikor nyugodt és próbálja megmagyarázni gondjait! ... Már teljesen hozzám simul, amikor már annyit éreztem, hogy gyengéden simít oldalamon és már az ágyon heverek! ... Felettem Jin helyezkedett el... Kezemet fejem fölé helyezte el, majd vissza vándorolt a derekamra... Nyakamat kezdte ismét kezelésbe venni...

-Szeretlek! ... Teljes szívemből, tubicám! ...-suttogta, mikor a fülemhez emelkedett...

Szemembe nézett... Mindent tisztán láttam...

-Én is szeretlek! ...-válaszoltam...

Hirtelen bőrömön megéreztem kezét a pólóm alatt... Kirázott a hideg is, amit észrevett... Mosolyra húzta a száját... Majd ajkamnak esett... Hajába túrtam kezemmel és tincseit kezdtem 'izgatni'! ... De csak morgás hagyta el a torkát...

Istenem! ... Miért kínzol vele?? ... Belül örömködök, míg kívül írtózom a ezektől a gondolatoktól, deee... Most kívételt teszek! ...