^Hye Min szemszöge^

... [...] ... Lassan ébredezek és a felkelő Nap sugarai világítják be új lakásom... Nehéz volt ott hagyni a szüleimet, de a tanulmányaim Szöulba visznek! ... Ahw... Lépkedem a szekrényem felé és ajtaját megfogva nyitom ki és ruha után keresgélve kutatom fel... [...] ... Nem is kellett olyan sok idő, mint ahogy azt gondoltam, hamar kiválasztottam a megfelelőt és nyomban elindultam a fürdőszoba felé.... Legbelül még az igazak álmát alszom, míg kívül mászkálok, mint egy zombi... Benyitok az ajtón és beljebb lépek, egészen a zuhanyig... Mindent levetettem magamról és a zuhanyfej alá bújva nyitottam meg a langyos vizes csapot... Csak álltam ott bambán, mert mozdulni nem bírtam a fáradságtól.... [...] ... Pár perc után feladtam és megtörölkőztem nagy sietősen, majd felkaptam magamra a ruhámat és kiléptem a fürdőből, törölközővel a fejemen... Lassan lesétáltam a konyha irányába, és a hűtőhöz vetettem magam... Kinyitottam ajtaját és egy pohár joghurtot vettem ki, majd a szekrényhez vonszoltam magam, ahol egy kiflit kaptam ki és ültem le reggelizni... [...] ... Nem sietősen megettem és mindent elpakolva felkaptam a táskám és a kulcsokat.. Felkaptam cipőmet, kiléptem az ajtón és elindultam az iskolába... Nem olyan hosszú oda az út, csak 15 perc mire odaérek! ... Kb. ... [...] ... Meg is érkeztem, majd felsiettem a lépcsőn, majd benyitottam és beljebb fáradtam... Első utam az igazgatóság volt, ahol hivatalosan is bejelentkezem a Szöuli Gimnáziumba... Ajtajához érve bekopogtattam, majd egy szóval beljebb engedett... Bementem és bezártam az ajtót, majd szembe ültetett le magával...

-Üdvözöljük önt Hye Min kisasszony! ...-mosolyogva köszöntött...-Nagyon reméljük, hogy minden a legnagyobb rendben találja itt magát! ... Vannak kisebb és nagyobb gondok, de azért nem tekinthetők rossz alakoknak! ... Nos, jöjjön! ... Megmutatom az osztályát! ...

Felálltunk és elindultunk ki az ajtón, ahol sok diák csevegett a folyosón és bámultak, gondolom azzal a fejléccel: Ki ez a csaj??? ... Ismerős és tipikus helyzetek sokszor előfordultak már... [...] ... 2 perc se telt el és már megérkeztünk, ahol a tanárnő mesélte el dolgaikat, ahogyan beléptünk elhallgatott... Köszöntötte őt és engem! ...

-Nos osztály! ... Szeretném bemutatni Hye Mint, az új társatokat! ... Ajánlom legyetek vele kedvesek és barátkozzatok meg bátran! ...-mondta az igazgató úr...-Ez esetben nekem még sűrgős elintézni valóm akadt, ha megbocsátanak! ...-elment...

-Semmi gond igazgató úr! ...-legyintett a tanárnő...-Üdvözlünk Hye Min! ... Én vagyok az osztályfőnök és a irodalom tanár! ... Foglalj helyet! ...

Elindultam egy pad felé, ahol senki sem ült, így leültem... Folytatta tanárnő a mondanivalóját, amit végig hallgattam... Majd egyszerűen nyílt is az ajtó, és belépett rajta szó nélkül, majd felém indult és leült mellém... Ismét semmit mondóan...

-Van fogalmad róla, mennyit késtél fiatal úr?? ...-akadt ki jogosan a tanárnő...

-Mit számít az, úgyis kicsengetnek! ... Akkor meg minek?? ...-förmedt vissza...

-Azonnal indulj meg az igazgatói fele! ...-mutatott az ajtóra idegesen...

-Örömmel! ... Legalább nem kell bent üljek az óráján! ..-lépett ki ajtót becsapva és már itt sem volt...

-Nos... Amit el szerettem volna még mondani, az....-közbe vágott a csengő hangja, amit a többiek örömmel vettek és kirohantak az ajtón...-Mindegy, majd holnap elmondom! ...-mondta az orra alatt egészen halkan... -Hyeona! ...-szólt utána és már érkezett is..

Addig gyorsan elpakoltam és a székeket betoltam a helyére, majd felém néztek, ami egy kicsit fusztráló, ha idegenek megnéznek! ...

-Hye Min! ... Gyere! ...-szólt tanárnő és egyből megindultam felé...-Hyeona megmutatja neked az iskolát! ... -mosolyogva mondta ....

Lassan kifáradt és már csak ketten maradtunk...

-Gyere! ... Még sok mindenről mesélnem kell!! ...-fogta meg karom és kihúzott a teremből...

... [...] ... Minden egyes részletet elmesélt és megmutatott... Igazán kedves, de akkor miért paráztam?? ... Talán rosszul ítéltem?? ...

-Itt sok mindenki kedves és segítőkész, kivéve...-befejezte, ahogy meglátta a későnket...

Fintorogva figyelte, ahogy elhalad mellettünk...

-Ne foglalkozz vele! ... Nem éri meg, csak összetörné egy leány szivet! ...-mesélte...

-Hiszem, hogy nem olyan, mint aminek mutatja magát! ...-mondtam...

-Nem vennék rá mérget! ... Csak nézz rá! ...-mutatta, ahogy kiléptünk az udvarra...

-Mindenkibe lakozik némi gyengeség! ...-magamhoz szorítottam pár könyvet...

-Ebbe nem lennék olyan biztos, de arra megkérlek, hogy kerüld messziről! ... Nem szeretném, ha megbántana! ...-aggódva mondta...

-Megnyugodhatsz! ... Nem fogok hozzászólni és vele foglalkozni! ...-mosolyogtam...

-Rendben! ... Nos... Mivel vége van az óránknak, így mehetnénk haza! ...-mondta...

-Egy kicsit még maradnom kell, mert még a jelentkezésemet hivatalossá kell tenni, így még maradnom kell! ... Bocsi! ...-kértem elnézést...

-Nem probléma! ... Vigyázz magadra! ...-megöleltük egymást és elindult hazafelé...

... Tényleg maradnom kellett, de mivel kezdtem unatkozni, így előkaptam a leckémet és elkezdtem megoldani... Majd lépteket hallottam meg közeledni, de nem figyeltem...

-Hye Min ugye?? ...-kérdezte egy hang és felfigyeltem, ahogy kimondta a nevem...

-Huhh?? ...-szemébe néztem...

-Segítsek?? ... Nagyon is értek a matematikához! ... Főleg a számításokhoz! ...

-Köszönöm, de már végeztem is! ...-pakoltam a táskámba a könyvem és a tolltartóm...

-Most haza mész?? ...-kérdezte meglepve...

-Igen, mennem kell! ...-válaszoltam egyszerűen...

-Elkísérhetlek?? ...-kérdezte, már szinte könyörögve...

-Ahw... Nem bánom! ... Csak ne szomorkodj! ...-vállára tettem kezemet...

-Akkor... Indulhatunk?? ...-lekaptam kezem válláról, oly hirtelen, de vicces volt...

... Felkaptam táskámat és elindultunk az iskola kapuin kívülre...

-Elnézést! ... Udvariatlan vagyok! ... Choi Lee vagyok! ...-kezemet fogta meg...

-Hye Min! ... De... Ezt már tudod! ...-elengedte kezemet...

-Hmm... Ismered Hyeonát?? ...-kérdezte...

-Természetesen! ... Ma ismertem meg és szinte már barátnők lettünk! ....

-Legyünk 3-an barátok! ...-jelentette ki...

-Barátságot jelentesz ki, mielőtt megismernél?? ... Oké! ...-nevettem el magam, mire ő is így tett..

^Jin szemszöge^

Az új lányt megláttam egy sráccal, ahogy elhagyják az iskolát! ... Utánnuk indultam és követtem egészen a házáig! .. A bokor mögött rejtőztem el, hogy ne vegyenek észre, majd meglestem őket... Végig a lányt figyeltem...

-Bingo! ...-suttogtam, ahogy belépett a házába és elindult a fickó is...

Megindultam én is hazafelé és közben ötleteltem... [...] ... Hazaértem a húgomhoz és anyát láttam meg a konyhában tevékenykedni, ahogy apa a kanapén ülve olvassa el a mai lapot! ... Mivel hétvégente én sem vagyok itthon és anyáék sem, mivel üzleti úton lesznek, így egy babysittert keresnek! ... Gyorsan berohantam a húgomhoz és szorosan átöleltem, ahogy ő is engem! ...

-Ne szoríts, mert megfulladok! ...-kértem, de megtette...

-Bátyus! ...-szólított...-Nem akarok mást a házba! ... Kérlek maradj te itthon és vigyázz rám! ...

-Megteszem érted! ...-letettem a földre és elindult a szobájába játszani...

Sajna, hazudnom kellett, mert nekem is el kell mennem! ... De megbántani se szeretném, még kicsi! ... Felmentem én is a szobámba és az ágyamra feküdtem... Csuklómat a homlokomra tettem és kifújtam magam...