Lloyd szíve nem tudott lenyugodni. Az egész repülőút egy élethossznak tűnt számára. Nem tudott másra gondolni csakhogy ne hogy későn érjen oda, és képes legyen a családját megmenteni. Bloom és Reese az egész élete. Nem veszítheti el őket. Abba biztosan belehal. A birtok felett repülve feltűnt számukra az idegen furgon a bejárat előtt. Abban is biztosak voltak hogy figyelik őket és biztosan tudják hogy már itt vannak.
-Alan te a hátsóajtó felöl mész, én a tetőről. Ha megtalálod őket, hezitálás nélkül nyírd ki mindegyiket. Bloomnak és Reesenek hajaszála se görbülhet. Világos voltam?
-Igen Lloyd.-válaszolta Alan.
-És én?-kérdezte Ransom.
-Te itt maradsz. Nem hiányzik hogy a te seggedre is vigyázzak Ransom.
-Mi? Biztos hogy nem! A feleségem...
-A lányom és Reese megmentését hagyd ránk. Várj itt ránk, rendben?-szállt le a gépről, magára hagyva Ransomot.
Lloyd a fegyvert a farzsebéből elővéve indult meg az épületbe. Lloyd előnyére szólt hogy az épületet töviről hegyire ismerte. De nem gondolta hogy ilyen hamar megtalálja a családját.
Mindketten bekötözött szájjal, összekötözött kézzel-lábbal ültek a földön. Rémület a szemeikben.-Reese, Bloom!-rohant volna oda Lloyd mikor hirtelen megjelentek a titokzatos elrablók. Lloyd megállt.
-Szia Lloyd. Rég láttunk.-szólalt meg egy női hang. Egy női hang amire évtizedekkel ezelőtt szinte őrületbe kergette volna magát ha nem hallja, de most gondolkodás nélkül repítene egy golyót a fejébe. És ott áll egy férfi akiért régen a fél karját is odaadta volna bármikor. De most a halálát kívánja mert ártott neki és a családjának.
-Ti...rohadékok!-emelte fel a fegyverét.
-A-a. Nem tenném.-figyelmeztette Denny ahogy a fegyverét Reesere szegezte.-Meghúzod...a feleségednek annyi.
-A lányodnak is.-emelte fel a fegyvert Eleonor Bloom fejéhez. Lloyd nem tudta elhinni milyen kereszttűzbe került. Meg akarja ölni őket, de most mit tegyen? Nem eshet baja a lányoknak.
-Engedjétek el őket!
-Bolond vagy?-nevetett Denny.-Erre a pillanatra vártunk évek óta. Hogy annyira szenvedj te is...mint ahogy mi szenvedtünk.
-Szenvedtetek? Mi a faszért szenvedtetek volna?! Nem fogadtatátok el hogy Reese az életem!
-Ez a cafka?! Komolyan Lloyd?!-akadt ki Eleonor.-Mikor megkaphattál volna engem?!
-És te mit adtál volna nekem?! Mindezt...a nyugalmat, a szeretetet biztos hogy nem amit a feleségemtől kaptam az évek alatt!
-Na...akkor ezt a nyugalmat és a szeretetet most megfosztjuk tőled.
-Ne merészelj hozzájuk nyúlni!-lépett előre kettőt mire a fegyvert kibiztosította Denny.
-Állj meg ott! Most állj meg!
-Engedjétek el őket....-hallott meg Ransom egy ismerős hangot. A tekintete megpillantotta Ransomot.
-A picsába!-morogta. Mi a fenét csinál itt Ransom? Megmondta neki hogy maradjon a helikopternél.
-Ransom?-lepődött meg Denny és Eleonor. Lloyd tekintete azonban nagyobb meglepettséget mutatott. Honnan ismerik Ransomot? Vagy...neki is ártani akartak? Ő a következő célpont?-Ransom te mit....? Nem ez volt a terv!
-A terv nem is arról szólt hogy ártani fogunk nekik.-lépett közelebb Ransom.
-Mi a...szent szar?-szaladt ki a kérdés Lloyd száján.
-Oh, úgy látszik nem ismered még a fiúnkat...Ransomot.
-H-hogy kit?-kerekedtek ki Lloyd szemei. De láthatóan Bloom és Reese is ugyanígy meglepődött.
-Valójában nevelt fiúnk. A szülei meghaltak még mikor kicsi volt. Illetve remekül illett a tervünkbe miszerint ő lesz a csali ahhoz hogy a családod közelébe férkőzzünk a lányod által. Mert Bloom olyan hiszékeny, annyira szerelemre vágyott hogy észre se vette kibe szeretett bele.
-Ez...ez ugye nem igaz Ransom?!-tette fel a kérdést Lloyd. Ransom nem válaszolt.-VÁLASZOLJ A KURVA ÉLETBE!-üvöltötte Lloyd.
-Ők a szüleim.-válaszolta Ransom.-És...és Bloom...-nézett a feleségére.-...valóban csak a terv része volt.
-TEHERBE EJTETTED A LÁNYOM TE ROHADÉK!-üvöltötte torka szakadtából Lloyd.-HOGY LEHETNE CSAK EGY TERV?!
-Fogadd el Lloyd...mi nyertünk. Elveszünk tőled mindent. A feleséged, a lányod....az egész boldogságod. Hagyjuk hogy végignézd a haláluk hogy utána egy életen át azzal a gondolattal élhess hogy miattad haltak meg.
-Mi? Nem! Azt már nem!-ellenkezett azonnal.-Engem megölhettek de őket ne bántsátok! Kisbabát várnak értitek? A feleségem....a gyönyörű feleségem és a lányom kisbabát várnak...nem...nem eshet bajuk.-szinte könyörgött. Miért is ne tette volna meg ha ezzel megmentheti őket?
-Szóval...meghalsz értük?-kérdezte egy szarkasztikus mosollyal Denny.
-Igen.-Reese és Bloom azonnal kiabálni és megakadályozni akarta azt amitől mindketten féltek de a szájukba tömött anyag miatt egy hang se szaladt ki a szájukon.-Csak...engedjétek őket el. Rendben...? Tiétek lehet mindenem...a vagyonom...a házaim...a cégeim...minden. De a lányom és a feleségem életét ne vegyétek el.
-Eleonor? Mi legyen?-nézett rá Denny.
-Tűntesd el őket. Lloydot pedig kötözd meg. Én fogom az első lövést a szívébe lőni.-Reese próbált kiszabadulni. Próbálta megakadályozni Lloydot de képtelen volt megmozdulni. Lloyd viszont nem bánta...egy pillanatra sem a döntését. A családjáért képes lenne meghalni...bármikor.
-Ransom...hozd a kislányt. Én viszem ezt a cafkát.-fogta meg Denny Reeset.
-Nem lesz semmi baj.-nyugtatta Lloyd őket az utolsó szavaival.-Erősnek kell lennetek rendben?-kiabálta feléjük miközben ők hozzá akartak futni.-Erősnek kell lenned Reese érted?! Bloomie, a kisbabánkért....és a kisunokánkért is rendben? Erős vagy kicsim! Vigyázz rájuk!-a szobából eltűntek. Már csak Eleonor maradt Lloyddal. Lloyd pedig készen állt arra...hogy meghaljon.

*Kérlek szavazzatok ha tetszett és iratkozzatok fel az oldalamra ❤️*