59. ,,Nincs szükségem rád"
Lloyd felriadt a székbe, ahogy szinte azonnal megpillantotta az üres ágyat.
-El...elaludtam?-tért azonnal magához.-Francba.-a takarót a kezébe vette ahogy tudta ezt csak ő teríthette rá.-Még mindig annyira gondoskodó.-hajtotta össze ahogy az ágyra helyezte. A földszintre ment, de sehol se találta Reeset. A bejárati ajtót szinte kitépve a helyéről, indult az emberei irányába.-Hol van?!-kiabálta.
-Mr. Hansen.-húzták ki magukat.
-Azt kérdeztem hol van?!-kezdett ideges lenni.
-Ki-kicsoda?-dadogott az egyikük.
-Mégis kicsoda te szerencsétlen?! A feleségem!
-Ne kiabálj már velük.-hallotta meg Reese hangját, aki melléjük sétált.-Hoztam nektek reggelit.-nyújtotta át az embereknek a pékárut.-Jó étvágyat hozzá!
-Köszönjük kisasszony!-köszönték meg azonnal.
-Te pedig...-nyújtotta át a zacskót Lloydnak is.-...ne nevezz a feleségednek. Elváltunk. Emlékszel?-ment a háza irányába.
-Reese!-ment utána.
-Ma nem megyek be dolgozni, haza mehettek mindannyian.-mondta ahogy szinte le se ült az asztalhoz de már a gőzölgő croissantba harapott.
-Reese!
-Te is mehetsz. Nincs szükségem senkire. Nem akarom hogy zavarjanak.
-Hol voltál?
-Mint láthatod reggelit vettem. Baj?
-Miért nem szóltál?
-Miért kellett volna?
-Reese!
-Alan elkísért, nem voltam egyedül. Te pedig nyálfolyasztva aludtál a szobámba. Te is jól jártál én is.
-Tudnom kell merre vagy.
-Nem. Nem kell tudnod. Nem kell hogy felborítsd a magánéletem. Megvoltam biztonságiak nélkül is erre te itt sátoroztatod az embereid nálam. Egyedül akarok lenni. Értetted?
-Nem hagylak egyedül.
-Miért? Úristen! Csak nem meg fognak ölni mert a Hansen World feje vagyok? De félek!
-Ilyennel ne is viccelj!-vágott az asztalra idegesen.-Ez neked vicces?
-Az arcod igen.
-Nekem nem lesz az ha a holttested kell a karomba tartani!-Reese arca komoly lett. Látta a félelmet Lloyd szemeiben.-Neked fogalmad sincs semmiről igazam van? Neked fogalmad sincs az apámat hányszor akarták megölni mert az volt aki. Nem félnék ha én lennék a helyedbe mert tudom hogy nekem nem mernek ártani. De te még nagyobb veszélybe vagy mint az apám.
-Miért lennék nagyobb veszélybe?
-Mert nő vagy Reese. Hatalommal teli női vezető, aki mellesleg a volt feleségem. Szerinted az ellenségeim nem fognak nyomozni?
-Nem félek senkitől.
-Ez marha jó!-nevetett.-De én félek!-kiabálta.-Félek érted?! Úgyhogy ha megtennéd hogy nyugton maradsz azt megköszönném.
-Nem zárhatsz be.
-Nem. Tényleg nem. De ne akadályozd a munkám. Védeni foglak mert védeni akarlak. Tudod mire vagyok képes érted...vagy fel kell világosítsalak?
___________________________________________
-Uram.-bökött a fejével Alan a bejárat irányába. Lloyd megpillantotta Reeset aki nem éppen hétköznapi öltözéket viselt.
-Édes.-sétált elé.-Mi ez rajtad?
-Ruha?-kérdezte szarkasztikusan.
-Csak nem elég ruha. Hova készülsz így?
-Egy ismerősöm hívott bulizni.
-Nem. Biztos hogy nem.
-Mi?
-Nem mész sehova, legfőképp nem így.
-Miért? Szarul nézek ki?
-Nem édes, marha szexin nézel ki. Pont ezért nem mehetsz így.
-Ugye most szórakozol?
-Nem. Amúgyis azt mondtad ma nem mész sehova. Már majdnem hazaküldtem az embereim.
-Mehetnek. Lehet szerencsém lesz és nem itthon alszom.
-Akkor hol?
-Valami dögös pasinál aki alatt végignyögöm az egész éjszakát.-játszott Lloyddal, ahogy elindult a kapu irányába.
-Hé.-kapta el a kezét.-Ne játsz velem édes. Azt mondtam nem mész sehova.
-Én játszani? Veled? Soha.
-Akkor fordulj vissza.
-Azt lesheted.
-Édes.
-Menj haza a menyasszonyodhoz Lloyd. Nem kell aggódnod. Neked is lehet kellemes éjszakád lesz ahogy nekem is.
-Azt hiszed megengedem hogy bárki is hozzádérjen?
-Nem kell az engedélyed. Én magam fogok azért könyörögni hogy megérintsenek.
-Reese.
-Alig várom hogy ma estére felszedjek valakit akinek az ujjai bebarangolják a testem. A nyelve hevesen ízlelne meg és az életet is kidugja belőlem. Erre vágyok most.
-Kicsi lány, egy szavadba kerül és mindezt megteszem neked. Indulj vissza a szobádba.
-Nem veszed észre Lloyd? Nincs szükségem rád.
-Mi?
-Nincs szükségem rád.-ez valahogy máshogy érintette Lloydot. Ismerte Reeset, így tudta hogy amiket mond csak az ő húzása miatt teszi. De ez a kijelentés fájt neki. Hisz ha tudná neki mennyire szüksége van rá. Lloyd elengedte a kezeit.
-Érezd jól magad.-hagyta ott őt.-Mindenki haza. Mára végeztünk.-adta az utasítást az embereinek. Reese pedig meglepetten tapasztalta hogy Lloyd minden gondolkodás nélkül ült be a kocsiba ahogy elhagyták a háza területét.
___________________________________________
-Drágám.-érkezett az ajtóba Eleonor.-Merre voltál már?
-Dolgoztam.-mondta ridegen.
-Én azt értem, de hol voltál? Az a lotyó asszisztensed azt mondta nem vagy az irodádban.
-Az a lotyó asszisztens a munkáját végezte. Én kértem személyesen hogy senki se zavarjon.
-De én a menyasszonyod vagyok.
-És?-ment az irodája felé. Menekülni akart de Eleonor akár egy pióca olyan volt.
-Szólni akartam hogy van egy kis meglepetésem mára neked.
-Nem érdekel.-ült le.
-Biztos vagy benne?-húzta szét a köntösét.-Mit szólsz? Teljesen új. Csak miattad vettem.
-Visszakötnéd a köntösöd?-nem izgatta őt. Egyáltalán nem. Ha Reese tette volna ezt már az asztalon ülne ahogy ő a lábai között harcol az éhsége ellen. De ez mással nem megy. Többé nem.
-Ugyan már Lloyd.-állt meg előtte az íróasztalnak dőlve.-Régen imádtad mikor új fehérneműt vettem. Az egész éjjelt végig szexeltük. Csináljuk újra ezt. Ha szeretnél az ágyhoz is köthetsz. Kegyetlenül magadévá tehetsz.-Lloyd telefonja csörgött. Ő pedig gondolkodás nélkül vette fel.
-Helló.
-Szükségem van rád...-Lloyd felállt ahogy azonnal olyan helyre ment ahol Eleonor nem hallhatta.
-Részeg vagy? Mennyit ittál?
-Csak...egy keveset.-nevetett. A hangja korántsem arról árulkodott hogy józan.-Hiányzol Lloyd.
-Merre vagy Reese? A barátaid melletted vannak?
-Te voltál az egyetlen személy mellettem...és most már te se vagy itt.
-Reese add oda valamelyiknek a telefont. Had beszéljek velük.
-Hé, pultos.-kiabálta Reese.-Magával akarnak beszélni.
-Velem?-hallotta az értetlenkedő kérdést Lloyd.-Halló?
-Van valaki a hölggyel maga előtt?-kérdezte Lloyd.
-Nincs. Órák óta egyedül iszik itt a pultnál.
-Merre van?
-A Hawaii's Pubba.
-Kérem vigyázzon rá amíg oda nem érek. És ne adjon több alkoholt neki.
-Mit képzel, hogy bébicsősz vagyok?
-Egy vastag csekklista lesz nálam. Gondolom nem kell befejeznem.
-Siessen.-hallotta a választ.
-A francba.-ment az irodájába ahol még mindig Eleonor várta. A kocsikulcsot a kezébe vette ezzel Eleonorba elindítva a kérdést.
-Hova mész?
-Nem kell az orrodra kötnöm.
-De hisz most jöttél haza.
-Haza? Ez rég nem az otthonom. Nem hiszem hogy el kellene mondanom hol az én otthonom.-nem volt kérdés. Ott ahol Reese van.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro