-Jó reggelt.-sétált Lloyd a konyhába ahol megtalálta Reeset. Gyengéden nyomott egy csókot a nyakhajlatába ahogy átölelte őt hátulról.
-Szia.-mosolyodott el Reese.
-Minden rendben?-kérdezte Lloyd ahogy a kávé automatához lépett.
-Minden. És veled?-nézte a férjét.
-Remekül ébredtem.-vallotta be.
-Oh, igen? Mi ennek az oka?-Lloyd pultnak támaszkodva állt meg Reese előtt. Csak egy pult választ el tőle. Gondolta.
-A feleségem mindennek az oka.
-Miért?-mosolygott Reese.
-Rég volt ilyen éjszakám.
-Ne hazudj. Emlékeim szerint rád nyitottam egy nővel mikor már házasok voltunk.
-Ő rá nem vágytam.-vallotta be.-A farkam akarta de nem én.
-Mi a különbség?-kérdezte Reese.
-Hogy téged nem csak a farkam akart.-kortyolt a kávéba.
-Hanem?
-Mr. Hansen vendége van.-jelent meg Lola.
-Vendégem? Nem vártam senkit.-mondta.
-Eleonor kisasszony az.-mondta. Reese gyomra összeugrott. Lloyd pedig ezt tudta, hisz az arca nem hazudott.
-Vezesd a dolgozószobámba. Máris megyek.
-Menj csak. Én...úgyis a kertbe akartam menni virágot szedni a szobámba.-állt fel.
-Reese...utána elvihetlek valahova?-kérdezte Lloyd.
-Majd meglátjuk, rendben?-Lloyd megakarta csókolni de Reese távozott a teraszon keresztül.
-A francba.-mondta idegesen ahogy a dolgozó szobájába ment.
-Szia...Lloyd.-ott állt ő. Eleonor. A nő akiért annyira küzd.
-Te mit keresel itt?-kérdezte.
-Nem vetted fel a telefont tegnap pedig...
-A feleségemmel voltam.-hazudhatott volna de nem akart. Akkor ő döntött, hogy a feleségével akar lenni és nem a telefont fogadni.
-Értem.-mosolyodott el Eleonor.-És most...hol van a feleséged?-ült le a kanapéra. Lloyd tudta...ez a beszélgetés hosszabb lesz mint gondolta. Fogalma sincs Eleonor mit keres itt, de megfogja tudni.
-Miért vagy itt?
-Azt hittem hiányoztam. Miért érzem úgy hogy nem látsz szívesen?
-Mert a családi házamba vagy, ahol a feleségemmel szeretném tölteni az időm.
-Csak felakartalak köszönteni.
-Nem szükséges fáradnod.
-Lloyd mi van veled?-kérdezte.
-Miért?
-Megváltoztál.
-Most vetted észre? Azóta változtam amióta egy másik csávóval is összefeküdtél.
-Nem. Te azóta vagy más amióta az a nő veled van. Mi a fene van veled? Mióta változol meg egy nő kedvéért?
-Nem ő kérte.
-Ne viccelj.-nevetett.
-Én akarok miatta változni. Mert sokszor úgy érzem ő túl tökéletes mellém. És...ha már egy cseppet is közelebb érek ahhoz hogy úgy érezzem igenis ez a nő az enyém, mert megérdemlem a tökéletességét már boldog vagyok.
-Miért hazudsz magadnak is?
-Nem hazudok.
-Lloyd. Te még mindig engem szeretsz. Kár lenne hazudnod. Denny mindent elmondott.
-Denny hazudott.
-Lloyd miért titkolod? Itt vagyok. Tiéd vagyok csak egy szavadba kerül. Dobd ki azt a nőt és...legyünk újra együtt.-Lloyd nem válaszolt.-Válassz. Ő vagy én? Boldogok lehetünk Lloyd. Mindketten erre vágytunk, egymással. Hisz emlékszel milyen csodás volt egymással nem? A vad szeretkezések, a luxus utazások, a kényeztetés amit adtam. Ő...? Mit ad neked? Válassz.

☆☆☆

-Legszebb rózsák vannak oda ültetve mégis mindig a tulipánokat választod.-sétált Reesehez Lloyd.
-Lehet a legszebbek. De a szépségük fájdalmat tud okozni egyetlen rossz érintésre. A tulipánok nem bántanak.
-Reese...
-Vissza...visszaakart szerezni igaz?-kérdezte ahogy nem nézett rá.
-Reese kérlek nézz rám.
-Holnap...holnap is ráérek kiköltözni? Vagy...-a sírás kerülgette.
-Miért akarsz kiköltözni? El akarsz hagyni?-kérdezte Lloyd.
-Mert...-fordult szembe vele de a szemei nem tudtak hazudni. Könnyek gyülekeztek a sarkában.-Mert ha Eleonor visszajön én...
-Miért akarsz elhagyni?-kérdezte meg újra.-Vagy inkább úgy kérdezem...el akarsz hagyni?
-Mi?
-El akarsz hagyni Reese?
-N-nem, én...-magyarázkodott volna.
-Választanom kellett Reese.-mondta.
-Vá-választanod?
-Közte és közted.
-Jobb ha elmegyek pakolni.-kerülte volna ki Lloydot mikor ő elkapta a kezeit.
-Azt kérdeztem Reese...el akarsz hagyni?
-Lloyd...
-Választottam. Még...gondolkoznom se kellett.
-Remek.-az ajka megremegett de tartotta magát.
-Eleonor gyönyörű. Még mindig.
-Remek...tényleg az...
-És ha visszagondolok az időre amíg együtt voltunk, Reese tudnád mi az amire....
-Értem, ez az amire vágysz. Felfogtam. Engedj.-rántotta volna ki a kezét.
-Akkor tudnád mi az amire nem vágyom.-mondta ki.-Nem vágyom erre...Reese. Most már nem.
-Mi?
-Választanom kellett és gondolkozás nélkül választottalak téged.
-E-engem...választottál?
-Téged.-fogta meg Reese kezeit.
-De...én...ezt nem értem. Azt hittem hogy...
-Lehet őrültség. Lehet hiba. Lehet csak fájdalom lesz. De...téged akarlak. Téged.
-Lloyd...
-Reggeltől estig csak rád vágyom. A mosolyodra, a szemed csillogására, az érintésedre, az ajkadra.
-Lloyd...ez...
-Tudom hogy megígértük amit meg kellett. De Reese...kérlek érd el hogy beléd szeressek és te légy az egyetlen számomra. Érd el hogy neked...újra ki tudjam mondani azt a szót. Segíts nekem őt végleg kitörölni az emlékeimből. Hogy minden új őrültséget veled élhessek át.
-Lloyd te most...arra kérsz....
-Szerelmes akarok lenni beléd. Csakis beléd.