-Virág, megkérdezhetem, hogy mi a probléma ?-nézett a mellettem lévő padban ülő Virágra.
-Nincs tollam.
-És miért nincs?-kérdezte Kardos a lehető leghiggadtabban.
-Mert el raktam.
-És miért raktad el?
-Mert azt mondták, mindent rakjunk el a padunkról...-érvelt Virág.
-Te jó ég-fogta Kardos a fejét, én pedig gyorsan átnyúltam Virághoz, és letettem elé egy tollat.
-Köki-emelte fel a tollamat, és ráhajolt a lapra.

- Ki tudja megmondani miről szólt? - kérdezte Kardos.
- Egyértelműen a fogyókúráról. Valaki éhes, és kenyeret akar enni - közölte Zsolti.
- Hülye, az metafora. Mintha azt mondaná: az vagy nekem, mint Dave-nek az iPad... - szólt rá Dave.
- Ohóóóóó! - kapkodta a fejét Kardos. - Felmayer tudja, mi az a metafora?
- Igen, tudom - felelte büszkén.
- Nagyszerű. Tehát akkor mit mondott neked ez a szonett? - kérdezte a tanár. Dave összefoglalta, hogy számára mit jelentett, de Ricsi beleszólt, hogy ne vonja bele mindenbe az iPhone-t, mert "Sékszpír" tuti Blackberry-s lett volna. Ezen Dave felháborodott, úgyhogy a beszélgetés kezdett elmenni kicsit másfelé, Kardos pedig döbbenten hallgatta őket, és úgy döntött, nem szól bele, mert megtörtént az, ami még soha. Az osztályunk balhés tagjai Shakespeare-en vitatkoztak. Whoa.

Már majdnem negyedórája tartott a nyelvtanóra, amikor Zsolti kérdőn felnézett. 
– Hogy írjuk, azt, hogy „pálya”? 
– P-vel – vágta rá Dave.