- Kukoricát? - Tartotta felé Napsi a lerágott csövet, és vigorogva nézett fel rá.

- Kérsz egy fogpiszkálót? Fogkefét? Vagy egy fogászati időpontot? - Jelezte udvariasan Kolos, hogy Napsi még nem teljesen

végzett az evéssel.

- Miért? - Kérdezte Napsi, és röhögve vicsorított.

- Kajás még az arcom? - szállt be a hülyülésbe azonnal Boldi is, aki az előbb tapasztott fel a homlokára pár szem kukoricát.

- Herczegék esznek, mi? - dugta be a dzskeije zsebébe a kezét Kolos, és szórakozottan nézett végig rajtunk.

- Ki, Kolos? - üvöltötte Boldi, aki valami erősítő mellett állt, amikor elkezdődött a léggitárverseny, úgyhogy fél fülére teljesen süket lett, emiatt pedig átkozottul kiabált.

-Igen. Ő is idejön? - kérdeztem a lehető legtermészetesebben.

- MI??? Mi az, hogy ideköp?

- Idejön??? - ordítottam rá.

- Ja. Nemtom! - rázta meg a fejét.

Telefonbeszélgetés:

.....

-Papa, én vagyok az zsófi! - ordítottam.

- Szevassz, Józsikám. - köszönt vissza.

- Nem, nem!- kiabáltam, aztán kérdőn Szaszára néztem. - Úgy hangzom, mint Józsi?

Szasza a fejét rázva röhögött, én meg újra a fülemhez emeltem a telefont.

-Papa! Nem Józsi! Zsófi!