Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

7. FejezetMúlt egy kis darabkája


Sziasztok! Megjöttem az újabb résszel. Lehet, hogy vontatottnak fogjátok ezt a részt érezni, amiért előre is bocsánatot kérek. De fontos, hogy legyen ilyen is a történetben. Jó olvasást kívánok nektek!


Luna szemszöge:

A bárpultra meredve, ülök csendben, egy kristálypohár száján húzom végig a mutatóujjamat, újra és újra. Emlékeim lassan felemésztenek, és újra depresszióba taszítanak, mint mikor Pokolra jutottam. Nem így akartam meghalni, bár az első tíz évemet se kívánom senkinek sem, amit éltem. Még, hogy a Pokolban bűnhődsz meg, inkább addig büntetnek, míg élsz. A Pokol sem egy habos torta, de itt még nem vertek félholtra, csak mert elrontottam egy szó leírását.

- Ch, köszi apa... - suttogom halkan magamnak. Közben a poharamat felemelem és kiiszom egy húzásra a tartalmát. A jégkockát neki ütögetem a pohár belsejének.

- Ha így folytatod Farkas lány, nagyobb alkoholista leszel, mint a cicusunk. – szólít meg Angel, amin már meg sem lepődők. Hiszen mióta elbántak vele olyan csúnyán sehová sem megy. Ennek örülök, hiszen így nem lesz baja Angyal srácnak. Charlie is örül, hogy Angel itt teng-leng azt remélve, hogy az ő programjai miatt vannak, amik a megváltásához kellenek. A többiek már kevésbé örülnek a szexvicc és perverzség koronázatlan királyának, de mindegy is. Angel mellém ül le és mivel Husk barátunk nincs itt, mert Alastor utasítása miatt valamit intéz, így egyszerűen benyúl a pult másik oldalához és kivesz egy borospoharat és vörös bort hozzá. Közben hallom, hogy az irodában éppen veszekednek. Charlie és Vaggie az. Al miatt, hogy társtulajdonosként van itt, de semmit se csinál, Vaggie szerint. Ez nem újdonság, hol engem szid, hol Angelt, hol pedig Alastort. Ha már vöröskét említem, reggel már nem volt a szobámban gondolom ő is ment Huskkal. Vagy teljesen máshol van. Mindegy is. Bár nem értem, miért volt mellettem. Talán a bizalmamat akarja elnyerni és alkut akar kötni velem. De minek kell neki a lelkem? Nem menne sokra velem. Egy kis kaliberű overlord vagyok, akinek a tenger parttól nem mesze van egy maroknyi területe az erdőhöz közel. Hiányzik, a kis nyaralom. Talán a megbeszélések idejére, amit Lucifer rendez, addig az időre lemegyek oda.

- Miről veszekszik a szerelmes pár? – Angie kíváncsi hangja zökkent ki. Kérdőn nézek rá, ő meg a boros pohárral az emelet felé bők.

- Ó! Éppen Vaggie szidja Alastort, hogy nem segít nekik. – mondom unottan, közben a whiskys üvegért nyúlok, hogy egy újabb adagot töltsek a poharamba.

- Gondolhattam volna, hogy erről megy a vita. Utána persze mi kerülünk terítékre Vaggienél. Téged miért utál? – néz rám érdeklődve. Halkan felsóhajtok, és az oldalának dőlök, miközben jobb kezemben a poharam van, amiből egy nagyot kortyolok. Az ital végig marja a nyelőcsövemet, de már régóta nem zavar az érzés.

- Azt gondolja, hogy el akarom tőle venni a Hercegnőt, és hogy engem Charlie jobban szerethet, mert sok időt töltöttünk együtt régen. Bár mostanában már sokkal kevesebbet vagyunk, pont Vaggie miatt. – mondom el neki őszintén a dolgokat. Szeretem Charliet, hiszen olyan ő nekem, mint egy nővér.

- Szóval akkor te is a lányokat szereted, mint Vaggie? Ha igen azzal sincs baj Luna. – mosolyog rám kedvesen. Én csak vállat vonok.

- Nem tudom. – mondom unottan. Engem ez valahogy sosem érdekelt.

- Hogy nem lehet tudni? Elég egyszerű a fasz érdekel, vagy a pina? Jó lehet mindkettő egyszerre, de akkor is ezt szokták tudni. – mondja nagy gesztikulálások közepette. A trágárságán már meg sem lepődők.

- Angie! Engem "tisztességes" katolikusnak neveltek. – macskakörmöt mutatok az ujjaimmal a tisztességes szónál. – Tehát elméletben heteroszexuálisnak nevelt az apám. De nem tudom. – vonok újra vállat, és az innivalómat egyszerre lehúzom.

- Itt nem a neveltetés számít, vagy a vallás. Én is katolikus vagyok, elméletben... Mégis a farkak érdekelnek. Kivel basztál először? – kérdez rá kertelés nélkül. Én ezen annyira megdöbbenek, hogy köhögni kezdek. Angie jó barát módjára háton csap párszol. A fulladástól megmenekülve, vörös arccal nézek rá a pornósra.

- Öm... Míg éltem senkivel sem. Tíz éves koromig laktam apámmal, annyi idő alatt apám vagy nyolc férjjelöltet talált az alig tíz éves lányának és mindegyik az apám vagy a nagyapám lehetett volna. Nagymamám meg egyet, aki végül a jegyesem is lett, ha jól emlékszem. De csak kétszer találkoztam a férfival. Annyira emlékszek, hogy csak hét évvel volt nálam idősebb, és hogy nem volt olyan gazdag, mint az apám. Kellemes fenyő illata volt, mindig. Ja és, hogy kedves volt, nem egy tárgyként bánt velem. De nem voltam belé szerelmes, kislány voltam akkor még. Utána meg az erdőben éltem, de ezt már tudod. – mesélem a múltam egy kis részét neki.

- Gáz lehetett szűzen meghalni. Biztos behoztad magadat itt a Pokolban, miután Lucifer befogadott. Szóval kivel történt Cukor borsó? – kíváncsiskodik tovább, mint egy kisgyerek.

- Senkivel. – rántok vállat. Kezdem nagyon unni ezt a beszélgetést.

- Hogy a faszba? Luna te komolyan nem tudod és még nem is csináltad? – kiáltozik velem Angie teljesen sokkolva. Hirtelen egy ismerős illat kúszik az orromba, hó és fenyőerdő keveréke. Érzékeim ki élesednek, Angie kiakadásával nem is foglalkozok.

- Mi ez a nagy hangzavar, kedveseim? – recsegő hang hallatszik a hátunk mögül. Angel majdnem elejti a boros poharat, annyira megijed, én csak unottan bele iszom a whiskybe. Lassan jobb lenne, ha az üveget venném magamhoz.

- Alastor a retkes kurva életbe! Nem tudnál erről leszokni? Majdnem kárba ment a borom! – kiabál mérgesen Angel.

- Ne haragudj! Nagyon sajnálom. – kér elnézést Al, miközben mellém ül le.

- Dehogy bánnod te. Még élvezed is, hogy megijedt Angie. – mondom komolyan és felnézek a szarvasdémonra. Ő meg csak mosolyogva vesz elő egy poharat.

- Szóval Angel mi a baj? – kérdezi meg újra. Angiere nézek, próbálok a tekintetemmel üzenni neki, hogy ne mondjon semmit, vagy hazudjon.

- Luna nem tudja, hogy a faszt vagy a pinát szereti e, és még sosem szexelt. – fakad ki újra a pókdémon.

- Angel Dust! – kiabálok rá vörös fejjel, és közben oldalba vágom. Ő csak feljajgat. Alastorra nézek, aki erőltetett vigyorral néz ránk.

- Khm... Angel ilyet nem osztunk meg másokkal, ha az illető nem akarja. Luna döntése, hogy kivel mit csinál, vagy mit nem. – mondja sokkal nyugodtabban Al.

– Husk drága barátom! Jeget kérnék. – szólítja meg a macskát Al, úgy hogy a másik itt sincsen. Csettint egyet és a zsémbes macska a semmiből a pult mögé kerül. Döbbenten pislogok rá. Husk meg vissza ránk ázottan. Miért vizes?

- Nem tudtál volna te seggfej hamarabb ide teleportáltatni mielőtt még vizes lettem volna? – kiabál a szarvassal. Al csak vigyorogva felemeli a poharát ezzel is jelezve neki, hogy jeget kér, mit sem törődve a dühével. Husk még cifrábbnál cifrább dolgokat vág Alastor fejéhez, de kiszolgálja.

- Sejthettem volna, hogy te is ugyan olyan unalmas vagy Alastor. – morogja unottan a pók és inkább Huskhoz kezd el beszélni.

- Jól vagy Luna? – kérdez hogylétem felől a vöröske.

- Amint látod, csodásan. – felelek neki szarkasztikusan. Ő csak bólint és nekem is tölt a whiskyből.

Alastor szemszöge:

Csendben hallgatom, ahogy Angel Dust próbálkozik Husknál, Luna meg teljes depresszióba esve vedeli a whiskyt. Vajon mi lehet a baj? Biztos nem Angel miatt ilyen. Mióta ide költözött azóta már megszokta, és kezelni is tudja Angel elborult dolgait.

- Hé, Vigyori! Neked volt bárkid is? – kérdezi a pornós szemtelen vigyorral az arcán.

- Nem tartozik rád a magánéletem, Kedves. – válaszolok nyugodtan.

- Ugyan már. Ezzel nagyon nem tudnék ártani neked, nem mintha akarnék. – győzköd tovább. Lunára pillantok, aki a jégkockájával szórakozik, amint látszik a kockán, hogy olvadásnak indult a képességével újra fagyasztja. Néha elég gyerekesen viselkedik.

- Legyen. Míg éltem volt egy jegyesem, de végül semmi sem lett a dologból, mivel a lány eltűnt, sosem találták meg. – válaszolok Angelnek. Luna megfogja a poharát, óvatosan megfordul közöttünk és leugrik a bárszékről, stabilan sétál a kanapéhoz.

- Charlie nincs valami munka? – kérdezi, közben leül a kanapéra. Kérdőn fordulunk mind a lépcsők felé. Mindig meglep, hogy ilyen kifinomult érzékei vannak.

- Nem, most nincsen. De leveleket kaptunk. – mosolyogva meséli. Oda szalad a farkasdémonhoz és a kezébe nyom egy borítékot. Óvatosan felbontja a viasz pecsétet és a levelet kiveszi. A borítékot hanyagul maga mellé ejti. Pár perc néma csend után halk morgást hallat. Felemeli a fejét és a Hercegnőre néz, a tekintete olyan, mint mikor meglátott a Hotelban.

- Megmondtam, hogy utálom. Tudod nagyon jól, hogy fáj ez az egész. Erre megint ezt csináltad és Luciferék is segítenek ebbe neked. Csodálatos! – kiabál kivörösödve a Hercegnővel. Majd feláll, és odébb löki Charliet, amit Vagatha nem nézi jó szemmel és a lándzsával egyenesen felé szúr.

- Mégis mit képzelsz magadról? – kiabál a félszemű lány, közben spanyolul is káromkodik egy sort. Luna egy gyors mozdulattal kiüti a lándzsát a kezéből és kék lángokkal a keze körül közelebb megy a lányhoz.

- Inkább neked kéne tudnod hol a helyed, Vagatha! Most pedig menj és pátyolgasd a Hercegnőt! – morogja teljesen kikelve magából. Akkor láttam ilyennek mikor egymás ellen harcoltunk. Közel áll a teljes démoni átalakuláshoz. Elsétál a vele egy magas lány mellett és egészen a lépcsőkig viharzik, mikor is a Hercegnő is felfogja a dolgokat.

- Csak azt akarom, hogy kicsit szórakozzál. Nem csinálsz mást, csak magadba zárkózva létezel. – kiabál a Hercegnő is, teljes démoni alakjában. Ha ezek egymásnak esnek, akkor a Hotelből semmi sem marad. Luna elé teleportálok.

- Nyugodj meg kérlek! – szólók hozzá halkan és az arcához emelem óvatosan a kezemet, de még nem érintem meg. Nem tudom miért, de tudom, hogy hatással lesz rá. Mély levegőt vesz, és nagyon lassan oda dönti az arcát a kezemhez. Felnéz rám és a lángok eltűnnek a teste körül, valamint a helységben is újra normalizálódik a hőmérséklet. Elveszi a kezemet és egy köszönőmet motyogva hátra fordul a többiek felé.

- Ha így látod, Hercegnő, akkor nem okoz gondot, ha ma este elmegyek. Angie készülődj! Három óra múlva indulni akarok. – utasítja Angelt, aki boldogan áll fel a helyéről és indul el felénk. Luna visszafordul felém, a többiek döbbenetével nem törődve elsétál mellettem. Visszasétálok Huskhoz, aki kérdőn néz rám, de nem foglalkozom vele, hanem tovább iszogatom az italomat. Vajon mi lehet abban a levélben, ami így felzaklatta?


Remélem tetszett ez a fejezet is, ha igen kérlek jelezd egy csillaggal vagy komenttel. Sziasztok! További szép napot!

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro