Három nappal később:
Steve szemszöge:

-Jó reggelt Steve.-keltett fel Eds.

-Bárcsak az lenne...-mondtam szomorúan.

-Nézd a jó oldalát, megismered a nagyszüleimet és ott van még Deena is az új lányunk, meg gondolj erre úgy mint amit az anyák szoktak a lányaikkal ilyen kis kikapcsolódás, csak gondolj erre úgy.-mondta biztatóan miközben öltözött.

-De én nem akarom hogy ti kockáztassátok az életeitetek.-mondtam majd én is át öltöztem, aztán lementünk reggelizni.

Miután ettünk úgy voltunk vele hogy elmegyünk a szüleimhez hiszen mégiscsak ők vélték.

Miután oda értünk, Hawkins egyik leggazdagabb házához becsöngettünk és anya nyitott ajtót.

-Szia anya.-köszöntem neki.

-Kezit csókolom asszonyom.-mondta Eds és kézen csókolta az anyámat ami mégis csak egy jó pont mondjuk ebbe az esetben ez nem igazán játszik hiszen a családomban mindenki homofób.

-Mért van itt ez a korcs és ez a kettő kölyök?-kérdete anya.

-Már ne is haragudj de Eddie egy tisztességes ember akinél jobbat nem is ismerek és akiket te "kettő kölyöknek" neveztél azoknak is van neve méghozzá Dustin és Max!-mondtam dühösen.

-Nyugi Steve.-mondta Eds miközben a kezét a válamra rakta.

-Bemehetünk asszonyom?-kérdezte Max.

-Ne asszonyozd csak mond azt hogy nagyi hiszen igaz nem a vér szerinti de már egy család vagyunk!-mondtam a lánynak amin anya meg is lepődött de én csak egy győzelem ittas arcot vágtam és bementünk.

-Drágám itt van a fiad, tudod Steve és néhány barátja is jött.-mondta anya a kanapén ülő apámnak aki éppen a tévét nézte és valami újságot olvasott.

-Mond meg neki hogy nem látunk itt szívesen egy buzit sem! Ne mocskolja be mégjobban a Harrington nevet!-mondta ami kicsit azért fájt mert bármekkora tapló attól még az apám.

-Elnézést uram de nem tudom hogy mi a baja a melegekkel hiszen ugyanolyan emberek vagyunk és attól még ugyan úgy szeretjük a saját neműnket mint a heterok az ellenkezőt!-mondta Eds.

-Takarodjatok.-mondta maga elé ami kicsit megilyesztett mert mindig mikor kicsi voltam akkor így beszélt mikor megvert egy övvel aminek a nyomai néhány helyen még látszódnak.

-De én...-kezdtem volna el mondani de nem engedte hogy befejezzem.

-Azt mondtam takarodjatok!-üvöltötte ránk amitől egy kicsit meg ilyedtem de nem csak én hanem Eds és anya is.

-De én csak...-próbáltam volna végig mondtani de megint félbe szakított.

-AZT MONDTAM TAKARODJATOK A HÁZAKBÓL, ÉS MEGNE LÁSSALAK ITT TITEKET TÖBBET! STEVE HARRINGTON SOHA TÖBBET NE MERD A HARRINGTON NEVET HASZNÁLNI, ÍGYIS MÁR ELÉGGÉ BEMOCSKOLTAD!!-üvöltött rám majd hirtelen felállt és adott egy ütést ami fájt de az amit mondott az mégjobban.

-Én csak azt akartam mondani hogy megházasodok és bármennyire is utállak titeket szívesen láttalak volna ott titeket de mindegy és azt hogy pár napra elutazok Hawkinsból.-mondtam miközben minnél gyorsabban próbálunk kimenni a házból mert tudom hogy az apám miatt nem lett volna jó vége.

-Hé Steve remélem tudod hogy én elfogadlak titket de csak akkor ha tényleg szereted őt, meg itt van pár dollár plusz egy hideg kóla a szemedre mert már most bevan dagadva.-mondta anya mikor utánam jött, őt sem szeretem annyira de ez nagyon jól esett.

-Nagyon boldogok vagyunk és köszi anyu sokat jelent hogy legabb te elfogadod a szitut ja van még valaki csak nem mertük apa miatt bevinni.-mondtam majd kinyitottam az ajtót ahol Robint látta ahogy dajkálja a kis három napos Deenát.

-Ő kinek a gyereke?-kérdezte anya.

-Carol három napja szült és nem kellet neki ezért örökbe fogadtuk.-mondtam miközben elvettem Robintól.

-Aranyos egy kislány, és hogy hívják?-kérdezte anya miközben a kezét nyújtotta hogy hagy fogja meg a kicsit.

-Deena, Deena Munson-Herrington, tudom furán hangzik a neve biztos de nekünk ez tetszik és az édesanyja adta neki a nevet.-mondtam.

-Nagyon édes.-mondta mosolyogva miközben szórakoztatta a kis lányt.

-Hagynánk még babázni de indulnunk ell mert még elkell köszönünk a többiektől is.-mondtam miközben anya oda adta Deenát Maxnek.

-Kár hogy nem tudtok tovább maradni, mindenesetre örültem annak hogy megismertelek titeket és üdv a családban.-mondta anya kedvesen miközben beültünk Eds kocsijába.

Nem tudom mi történhetett anyával hiszen régen amikor még ott laktam velül egy feléd alatt akkor még nem volt ilyen de persze örülök hogy legabb ő így reagált.

A továbbiakban elköszöntünk a többiektől és a bőröndökkel már indultunk is a kocsihoz.

Fél órával később:

Az út rövid volt és szerencsére Deena is jól viselte az egészet.

-Meg is érkeztünk Stevie.-mondta Eds miközben a kezét a combomta rakta nyugtatásként, ami kicsit segített.

-Ez majd még rá ér srácok mikor megöltük Vecnát!-mondta Dustin mosolyogva majd kiszálltunk és segített nekem és és Maxnek a másik két fiú mert nehéz egy még gyenge kezű félig vak lánnyal és egy pár napos lánnyal pakolni több bőröndöt.

-Szia nagyi, hoztam három olyan személyt akik nagyon közel állnak hozzám!-mondta Eds mikor bementünk.

-Végre lett barátnőd Eddie?-kérdezte mosolyogva az idős nő.

-Nem nagyi de be szeretném mutatni neked a kettő lányom vagyis lányunkat és és a jövendőbeli férjemet.-mondta Eds mosolyogva de láttam hogy nem igazán díjjazta a nagyija.

-Szóval azóta sem verted ki ezt a hülyeséget a fejemből?!-mondta szemrehányóan de egyből elmúlt a dühe miután meglátta Deenát.

-Akkor ha már megnyugodtál bemutatom a nagyobbik lányunkat Maxinet de a Maxet szereti és a kicsi lány ő meg Deena de van egy fiúnak is Dustin, ő a kocsiban vár mert mi már indulunk is vissza Hawkinsba, csak a párom és a két lány marad itt pár napra.-mondta mosolyogva Eds mert látta hogy a nagyija már kevésbé ellenszenves.

-És Eddie hogy hívhatom a fiút?-kérdezte a nagyija amire csak egy kicsit kínos mosolyt küldtem a nő felé.

-Steve, Steve Harrington.-mondtam majd a kezemet nyújtottam a nő felé amit el is fogadott.
Egy kicsit még beszélgettünk majd jött a legszomorúbb dolog, a búcsú.

-Nyugi Steve nem lesz senkinek baja hiszen már egyszer legyőztük és most még többet tudunk róla plusz többen is leszünk, nem kell félned.-mondta biztatóan miközben a kezébe fogta az arcomat.

-Remélem is, nem fogok felnevelni nélküled három gyereket!-mondtam neki.

-Ne félj pár nap múlva vissza jövünk értetek miután legyőztük sikeresen Vecnát és akkor összeházasodunk, méghozzá olyan jó lesz majd az esküvő amilyen jót még Hawkins sőt a világ nem látott!-mondta még jobban mosolyogva.

-Ajánlom is de nekem elég csak az hogy biztonságban haza gyere! Kérlek, nagyon de nagyon vigyázz magadra és a kis göndörre is.-mondtam.

-Igérem.-mondta majd adott egy búcsú csókot, amiben most mined érzelem benne volt, a szeretet, a féltés, a szenvedély, a szomorúság, a hiány és az aggódás, és egyben a vissza várás.

-Vigyázzatok magatokra fiúk!-mondtam majd beszált Eds is a kocsiba és intett egy utolsót és elindultak vissza Hawkinsba és meg még mindig szomorúan be a lakásba ahol megmutatta a már kedves néni hogy hol tudok aludni én és a kettő lány, a végső felállás az lett hogy velem fog aludni Deena a vendég szóbában és Max a kanapén igaz még választhatott egy másik szoba közül is de az nem volt neki szimpatikus.

1153 szó