2. fejezet
Eddie szemszöge:
Amint bejött Nancy egyből abba hagytuk a csókolózás és mentegetőzni kezdtünk mivel mi mást csináltunk volna.
-Nézd Weeler ez csak egy véletlen volt nem jelentett egyiküknek sem semmit!-mondtam egy kis mosollyal de legbelül az arcába röhögtem volna, hogy végre sikerült, de Steve arcán láttam mégha a lány nem is de én igen, hogy fájt amit mondtam és nekem is fájt de legalább sikerült meggyőzni a Weeler lányt vagyis így gondoltam.
-Tényleg Steve?-nézet szemrehányoan a fiúra akibe nem tudom mikor de bele szerettem, pedig még a suliban utáltuk egymást. Majd folytatta a számomra egyik legfájdalmasabb módon: De rajtad különc, megsem lepődtem hiszen drogos, alkoholista gyilkos vagy aki még meg is erőszakolt valakit a Hawkins gimiben, honnan tudjam, hogy nem ezt akartad volna Steve-vel is hiszen ő a város legjóképűbb pasija. Biztos hogyha nem jövök akkor megerőszakoltad volna mint azt a szegé...-kezdte el a rágalmakat a fejemhez vágni de nem tudta befejezni mert Steve adott neki egy tockost akkor amikor látta, hogy lassan elsírom magam. (Amúgy imádom Nancy-t de na ide még talán még az első évados bandáját tudtam volna még írni de Nancy-t többen ismerik)
-Most pedig takarodj innen Nancy és jegyezd meg egy életre amit most mondok Eddie nem egy gyilkos és a soha senkit nem erőszakolt meg és a legfontosabb amit főleg ne felejts el azaz hogy Ed-nél jobb embert nem ismerek és igaz, hogy nem vagyok meleg de inkább vele jönnék össze mint veled mert te egy kétszínű alattomos dög vagy aki elhitette velem hogy szeretsz de te Jonathan-t szereted!-mondta a legilyesztőbb hangján amitől meg is ilyedtem de nagyon majd mikor Nancy elment akkor közelebb jött Steve és megölelt és csak annyit tudott mondani hogy sajnálja.
-Köszönöm!-mondtam majd elkezdtem sírni és nem sokra rá a karjaiban elaludtam.
Másnap láttam, hogy páran ahoz a házhoz jönnek ahol én voltam ezért úgy határoztam, hogy elmegyek a koponyakőhöz és onnan vokitokin próbálom elérni Dustint.
Ami sikerült is félig meddig mert igaz felvették de nem Dustin volt, hanem a Weeler lány aminek nem örültem.
Már vagy másfél vagy kettő órája várom hogy ide érjenek a többiek ezért kicsit feszült vagyok mert mi van ha történt valami.
Steve szemszöge:
Már lassan kettő órája itt bolyongunk az erdőben mert Dustin nem hisz nekem pedig nekem van igazam hiszem a gimiben napi szinten jöttem a koponyakőhöz, majd miután végre hallgatót rám oda is értünk persze ott megint lecsesztem, hogy láthatja nem mindig neki van igaza de erre csak annyit kaptam válaszul, hogy igenis anyuci amin a többiek (Dustin, Max, Lukas, Nance, Robin) mind röhögni kezdtek kivéve Eddiet ő csak kérdőn nézet rám én meg csak egy válránditással jeleztem neki, hogy nem én találtam ki és nem is nagyon szeretem ha így hív.
-Egyébként mért tartott majdnem kettő óráig mire ideértetek? Tudtommal ide az út Hawkins legtávolabbi pontjáról is max másfél óra de ti nem olyan messziről jöttetek!-mondta a szemét forgatva de nem vette le rólam a szemét az is biztos amit szerintem Nancy is észre vett.
-MÁR TUDOM!!-üvöltötte Dustin amit nem értettem.
-Mit tudsz haver?-kérdezem miközben összeborultam a haját amit nagyából a sapkája megakadályozott de azért összeborultam a haját.
-Az iránytű volt a rossz és nem én tévedtem!-mondta miközben az iránytűjét babrálta.
-Jó igen hibás műszert használtál de akkor is tévedtél!-mondtam csípőre tett kezekkel miközben lejebb hajoltam, hogy rendesen a szemébe tudjak nézni.
-Jó aha ez most nem érdekel. Emlékeztek, hogy mi tudja át forgatni az iránytűt?-kérdeze mire mindenki csak nézet majd Lukas és Max egyszerre szóltak meg.
-Mi azt mondod van a közelben egy kapu a hellyel lefeléhez?-kérdeze a nagy szerelmes párunk.
-Pontosan!-mondta majd elindult abba az irányba, igaz nekem kétejeim voltak hiszen félkészetlenül megyünk vecna othonába az egyik kiszemelt áldozatával azaz Maxxal.
Persze Eddie ott hagyta a kulcsát ezért vissza futott érte én meg megvártam amin nagyon meglepődött.
Eddie szemszöge:
Most egy csónak ülünk azaz én Steve, Robin és Nancy.
-Valamelyikunknel lekéne menni megnézni a kaput!-mondta Robin amire Steve elkezdte levenni a sárga pulóverét amit valamiért hozzám vágott. Végig őt bámultam tágranyilt szájjal amit észre vett de nem igazán érdekét csak az, hogy egyszer együtt legyek vele ha ez egyáltalán lehetséges, persze ő is engem bámult ami egy kicsit zavarba hozott de ezt persze a Weeler lány is észre vette aki ezen felháborodott ezért egy győzelem ittas arcot vágtam és ezt még Robin is észre vette de ő csak sunyin nézet a többiek meg mind ezt nem látták szerencsére és egy zseblámpát nejlon zacskóba raktam hogy lásson is rendesen..majd Steve beugrott a vízbe.
Steve szemszöge:
Miután beugrottam a vízbe egy kis idő után sikerült megtalálnom a kaput de megláttam hogy valami vagy inkább valaki mozog a másik oldalon ezért elkezdtem felfelé úszni. Miután végre felusztam és megnyugodtam, hogy nem sikerült épségben visszaérni de visszatartott a vízbe és átvitt a kapun.
Eddie szemszöge:
Amíg Steve a víz alatt volt én a pulóverét szorongattam meg rá is szerettem volna gyűjteni de az a hülye Buckley a vízbe dobta a drága cigimet.
Majd megnyugodtam, hogy Steve sikeresen vissza úszót de azért mikor készült volna bemászni a csónakba berántotta egy inda szerűség majd Nancy pár perc elteltével vízbe ugrott amit nem értettem, hogy mért habozott annyit hiszen ő tud úszni velem ellentétben mert én már rég Steve után mentem volna csak ha beugrok akkor nem csak őt kell megmenteni hanem engem is.
Majd miután Weeler beugrott utána ugrott vagy inkább gurult Buckley is én meg csak káromkodtam hiszen mégsem maradhatok itt egyedül mert mitt gondolna rólam Steve.
Nagy nehezen eljutottam a kapuit majd át is mentem rajta méghozzá egy evezővel a kezemben mert nem tudhatom.
Amit láttam attól majdnem elsírtam magam, Steve-et az indák lefogták már majdnem megfojtották és közben néhány denevérre hasonlító íze élve elkezdte kiharapni belőle darabokat.
Az evezővel ütöttem le a denevérek nagy részét amíg a lányok fedeztek és az indák próbálták leszedni a kezeiről meg a lábáról majd mikor sikerül akkor hirtelen egy nekem akart repülni de Steve nyakánál megfogta és szét harapta a denevért miközben a denevér vére csak folyt ki a szájából ami olyan fekete színű volt. Az ahogy a denevért elintézte hogy megmentsen az nagyon vonzónak és metálnak találtam olyan volt mint Ozzy Osbourne csak Steve jobban nézet ki.
Majd Steve majdnem össze esett gondolom a vér veszteség miatt de sikeresen elkaptam.
-Jól vagy haver?-kérdeztem miközben a kezét próbáltam árrébb rakni hogy megnézzem a sérülését de nagyon ellenkezett.
-Voltam már jobban is Ed de ha arra vagy kíváncsi hogy túl élem-e akkor a válaszom igen.-mondta egy kis kamu mosolyt magára erőltettve.
-Szerintem Steve állapota miatt muszáj lesz visszamennünk, azonnali segítség kell neki szerintem!-mondtam miközben a kezeimben fogtam azt a személyt akit a világon a legjobban szeretek.
-Rendben támogatom az ötletet, ja várj nézd mennyi denevér jön! Nem tudnánk legyőzni őket és csak megöltnénk magunkat!-üvöltötte Nancy a képekben majd a ruhájából letépte egy darabot aztán szépen félre lökőtt és elkezdte bekötni Steve hasát mert ott volt a seb.
Steve szemszöge:
Azt hittem, hogy itt a hellyel lefelében fogok meghalni de Eddie és a lányok megmentették az elevenen megevéstől.
Mikor már minden rendben volt hirtelen megszédültem és majdnem össze estem de Eddie elkapt és a kezeiben tartott ami nagyon romantikus volt és minden nagyon jó volt majd Nancy ellökte Ed-et és a ruhájából letépet darabbal elkezdte bekötni a seben ami nagyon fájt és volt egy olyan érzésem, hogy ezt direkt csinálja így, hogy fájjon.
Miután bekötötte egyből elkezdtük az erő felé menni mert ott a denevérek kevésbé tudnak mindet talán megölni.
1258 szó
A következő fejezet holnap után jön.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro