Steve szemszöge:

Max állítása szerint elájultam több órára is, igaz ő is mondta hogy akkor nem érezte magát valami jól, a lényeg az hogy a szobámban ébredtem és napokon belül jön értünk Eds.

Másnap:

Végül legnagyobb meglepődésre nem Eds jött értünk hanem Nancy.

-Szia Nancy a többiek jól vannak sikerült legyőzni?-kérdezem a lánytól aki csak jelezte, hogy szálljunk be a kocsiba.

-Igen sikerült, megöltük de a többit majd Hawkinsban elmondom.-mondta a fáradtnak látszott lány.

-Ne vezessek inkább én, biztos, hogy már nagyon fáradt vagy.-mondtam kedvesen amire csak annyit mondott hogy jaj nem én csak foglalkozzak a kis Deenával.

Egész úton csak Eds járt a fejemben heszen már napok óta nem láttam.

Hawkinsban:

-Hol vannak a többiek Nance?-kérdezem vidáman.

-Bent...-mondta majd nézet ahogy befutók és ő meg Max csak szép lassan jönnek utánam, de bár nem lenne igaz amit láttam és hallottam.

-Hol van?-kérdezem mikor beértem és láttam ahogy mindenki szomorú és Dustinnak ki volt sírba a szeme.

-Mi történt, hol van Eds?-kérdeztem ilyedten.

-S...sajnálom én...-kérdett el újra sírni a fiú.

-Hol van?!-kérdeztem remegő hangon.

-Sajnáljuk de ő nem élte túl, feláldozta magát értünk, érted.-mondta Robin is szomorú hangon.

-M..mi történt...?-kérdeztem már zokogva.

-Sikerült a terv, Eddie megölte Vecnát de előtte...-kezdte el mondani Nancy mikor beért és a többiek arrébb álltak és láttam ahogy ott zokog Mike és Willt a kezeiben fogja, aki látszott, hogy nem az igazi hiszen kicsit szürkébb volt a bőre és a megalvatt vér ott volt az orránál.

-Mi történt vele...?-kerdeztem Willre gondolva.

-Emlékszel mikor 84-ben Willt megszállt az az izé és 83-ban élve hagyta, na mint kiderült azért élte túl mert ő volt Boris végső terve.-mondta halkan Tizi.

-Ki az a Boris?-kérdeztem.

-Ő állt igazából minden mögött, ha úgy nézzük akkor ő volt a hellyel lefelének az ura és egyből alatta lévő "rangon" meg vecna volt.-mondta Dustin.

-Értem...de m...mit csinált Willel és Edsdzel?-kérdeztem fájó hangon.

-Eddie megölte Vecnát majd megjelent az a három fejű sárkány é...és végzett vele...át szúrta az egész mellkasát...-mondta sírva Dustin miközben magamhoz öleltem.

-De azt mondta a harc előtt hogyha nem éli túl akkor a hálóban szedd fel a járólapot, elvileg lesz ott valami...-mondta Hopper miközben Tizit ölelgette.

Bementem a szóbánkba egy késsel majd elkezdettem felszedni vele.
Amit találtam az kicsit megdöbbentet mert egy kis doboz volt, hasonló mint amibe a drogokat rakta de ez más volt, ez nem volt annyira kopottas. Egy kis ideig csak magán elé bámultam de utána rá vettem magam, hogy kinyitom bármennyire nem akarom elfogadni a halálát és bizakodók benne, hogy mégis él mind a múltkor.

"Kedves drága Stevem!
Ha ezt olvasod akkor az azt jelenti hogy gyenge voltam és meghaltam de az is biztos hogyha ezt olvasó akkor volt értelme mert nem haltál meg és végre vége ennek a mondhatni átoknak. Az esküvőt komolyan gondoltam, azt szeretném, hogy egy csodálatos párt találj magadnak és hogy boldog legyél vele és persze a kölykökkel, muszáj lesz túllépned hiszen csak akkor lehet tényleg boldog életed és én csak ezt akarom.
Talált majd még a dobozban pénzt amit még az esküvőre raktam félre azt akarom hogy elmenj a gyerekkel ebből egy olyan "végig menni az országban a több gyerekkel egy lakoban" nyaralást, biztos élvezni fogjátok mind.
Remélem a kis lányunknak jó élet fog jutni mondjuk ez biztos hiszen te vagy a világ legjobb szülője. Kérlek mond neki és a nagyoknak is hogy nagyon de nagyon szeretem őket és ha választani kéne köztük akkor nem tudnék.
Legyen további jó életed és bármennyire is szeretnék minnél hamarabb újra látni inkább annak örülnék a legjobban hogyha jó sokára látnánk egymást újra.
Puszil a Te Edsed, találkozunk majd még egyszer és attól kezdve örökre együtt leszünk!"

Szerepelt a levélben ami nagyon de nagyon fájt de tudtam, hogy ő nem akarna így látni hiszen akkor a semmiért kellet volna meghalnia.

-Hé Steve minden okés?-jött be Robin.

-Nem semmi sincs rendben, már másodjára veszítettem el! Mért pont Eds?!?-kezdtem el zokogni a lány válan miután leült mellém az ágyra.

-Steve majd csak megoldjuk...-mondta ami kicsit felhúzott de inkább nem mondtam semmit mert tudtam hogy nem rosszból mondta, ő már csak ilyen.

-Eddievel már épp minden tökéletes lett volna erre most halott és egy újabb temetést kell szervezni neki...!-mondtam még jobban zokogva ha az eggyáltalán lehetséges.

-Steve, figyelj itt vagyunk neked bármi van/lesz mi segítünk...!-mondta az éppen bejövő Nancy.

-Igaza van, olyan vagy nekünk mintha a családunk része lennél és mi így is kerülünk szóval bármi van mi itt leszünk neked mindig!-mondta Robin is.

-Hogy viseli Mike...?-kérdeztem szomorúan hiszen próbáltam minnél több dolgot megtudni a harcról de mégis elterelni Edsről a figyelmemet.

-Még mindig zokog és ölelgetik Willt miközben azt mondogatja neki hogy nem Will hibája volt meg azt hogy mennyire szereti.-mojdta Nancy miközben kinézett az ajtón hogy tényleg meggyőződjön erről.

-Szegény kölyök, ép hogy csak egymásra találtak majd meg is halt Will.-mondta Robin.

-Steve a temetést hogy tervezed, mármint gondolom hogy a jegyese voltál te fogod most szervezni...-mondta Nancy szomorkásan.

-Igen én de ha itt lenne akkor sokkal vidámabb rendezés lenne...-mondtam még mindig sírba.

-Hé, öm Steve, bocsi hogy zavarok de mi volt a levélben?-jött be Dustin miközben egy csokis papírt szorongatott.

-Az hogy nagyon szeret minket és amit az esküvőre rakott félre pénz abból vegyünk egy lakóbuszt és járjuk körbe nyáron az USAt.-mondtam miközben a dobozt néztem.

-Sejtettem hogy velünk jönnél megcsinálod ezt a túrát de azt hittem Eddievel...-mondta miközben már nem tudta tartani a sírást és elkezdett ő is zokogni.

-Még csak felfogni sem tudom hogy juthatott ez egy ennyire jó embernek.-mondtam miközben a levelet vissza hajtogattam és a dobozt az ágy alá raktam.

963 szó