- Jimin! Alszol már? - alig hallhatóan súgta az említett fiú fülébe a szavakat Yoongi, aki a szomszéd szobából átsurranva sietett Jiminhez.
Elidőztek a házban, majd vacsorára sietve értek Yoongiékhoz haza.
Utána Jimin volt az első, aki lefürdött, ázott hajjal sietett a vendégszobába. Fájt a feje, mielőbb aludni akart. Yoongi órákkal később ment el fürdeni, miután megbizonyosodott arról, hogy a ház többi lakója már az igazak álmát alussza. Hóbortja volt késő éjjelenként fürdeni, mámorító volt számára a kinti lámpák beszűrődő fénye, illetve a csend. Legnagyobb társa a csend volt, míg a zene a megmentője. Vagyis ez volt az álláspont, aztán jött Jimin.

A fiatalabbik fiú az enyhe rázogatásokra Yoongi felé fordította a fejét, és mintha minden fájdalma egykettőre elmúlt volna.

- Mit szeretnél? - kimért volt, viszont a szemeiben ott csillogott a kíváncsiság, így hát felült az ágyon.

- Beszélgetni szeretnék veled valamiről. - szűrte ki fogai közt ezt az egy mondatot. Jimin értetlenül bámult vissza rá. Fogalma sem volt, hogy mégis mi volt olyan fontos, hogy hajnali fél kettőkor fel kellett kelnie hozzá.
Yoongi szavak nélkül beszélt: megragadta Jimin kezét, és ujjaikat összekulcsolta egymással. Érdeklődve tekintett vissza rá, az egyik szemöldökét még fel is húzta. Válaszra várt.
Jimin bólintott, ezt egy igennek vette: megfogta a másik kezét, ismét összekulcsolta az ujjaikat.
Újabb bólintás, Yoongi felbátorodott, és közvetlenül leült Jimin elé.
A fiatalabbik nyelt egy hatalmasat, szíve reszketett. Egyszer sem ellenkezett, ami Yoongit bátorította.
Yoongi belül rettentően izgult, félt az elutasítástól. Haját, minek tincsei a végükön még nedvesek voltak, egy fejrázással eltávolította a szeme útjából.
Jimin lágyan mosolyra húzta remegő ajkait, ártatlannak találta Yoongit.
Felelőséggel tartoztak egymásért.

Sokáig csendben üldögéltek egymás előtt, egy szót sem szóltak.
Jimin szíve megállás nélkül kalapált, sosem gondolta volna, hogy valaha ilyen kapcsolatba kerülhet egy pár hónappal majdnemhogy ismeretlen fiúval.
Idősebbik társa arcát pásztázta tekintetével, minden vonalat, minden tökéletes tökéletlenséget felfedezett rajta, amiket kétség nélkül imádott.

A másik sem volt ezzel másképpen. Jimin gyönyörű volt Yoongi szemében, hiába keletkezett pár pattanás almácskáin, hiába verejtékezett az izgalomtól, hiába göndörödött be a víztől az egyébként egyenes haja: teljes szerelmet érzett Jimin külseje és belseje iránt.
Az elején megrémült a hirtelen feltörő, idegen érzelmektől. Nem akarta Jimint szeretni. Próbált óvakodni tőle, viszont minden próbálkozásnál csalódnia kellett: Jimint lehetetlen nem szeretni.

- Hyung.. - álmos tekintetten nézett Yoongira az előbb említett személy. Fáradt volt, és hiába vette el rosszkedvét barátja, a kialvatlanságát nem tudta.
Nagyon hálás volt neki. Hálás volt, amiért kirángatta kicsit a könyvek közül, és megmutatta neki, hogy milyen is szeretni.

- Tessék. - kíváncsian pillázott az idősebbik, láthatatlan formákat rajzolva Jimin puha bőrébe.

- Aludj ma velem. - susogta elfúló hangon. Vágyott a közelségére, vágyott a szavaira, a mozdulataira, a színes hajára, a halk nevetésére, a néma, gyermeki sikolyára, a hibátlan arcbőrére, a zenéire, a kézfejére, a támogatására, a szeretetére, egyszóval vágyott Min Yoongira. Yoongi pedig kérdés nélkül engedelkeskedett szerelmének.
Szó nélkül ledőlt a párnák közé, magával rántva Jimint is.
Jimin ráhajtotta Yoongi mellkasára a fejét onnan hallgatták egymás lélegzetvételeit.
Jimin csak egy dologra tudott gondolni: a csókra. Ami annyira tetszett neki, amit sosem akart volna abbahagyni, amiből sosem elég, aminek gondolatától is jófajta borzongás járt végig egész testén, amiről sosem tett említést azóta Yoonginak. Neki ő volt az első, ezért volt ilyen meghatározó számára.
Felnézett rá. Szemei csukva voltak, arckifejezése nyugalmat árasztott. Ajkai enyhén elnyíltak egymástól. Jiminnek hatalmas lélekjelenlétre volt szüksége ahhoz, hogy egy lágy csókot leheljen Yoongi ajkaira.
Sokáig gondolkozott azon, hogy megtegye-e, vagy sem. Hátráltatta az, hogy Yoongi majdnem aludt. Nem akarta felébreszteni.
Hosszas túlgondolás után mászott fel Yoongi szintjére, hogy arcuk egy vonalban legyen.
Először ajkait épphogy hozzáérintette másikéhoz, majd miután Yoongi felkelt a félálomból, és feleszmélt Jimin akaratára, elmélyítette a csókot.
Aztán újra megcsókolta. Aztán újra. Aztán újra, és újra...

<szerk>

uh, heló!! ez egy rövidebb, mégis annál jelentőségteljesebb rész lett.
ettől függetlenül szívesen fogadom a véleményeteket, a találgatásaitokat, illetve a kritikáitokat !! hamarosan jelentkezem

-m