Amikor hajnalban felkeltek és kimentek, hogy egy hordó vízben megmossák az arcukat, hogy egy kicsit éberek legyenek. Utána meg törölték az arcukat és visszamentek a házba. Aztán Doni érzett valamit, úgyhogy óvatosan kiment, hogy felmérje a terepet. Megnézte, hogy minden rendben van-e. Eközben Toni álmosan a Napló után kutatott. Doninak valahogy furcsa érzése támadt. Ezért finoman jelzett Toninak, hogy jöjjön ki, aki már a kezében tartotta a Naplót.

Toni: Mi az Doni? - kérdezte.

Doni: Olyan érzésem van mintha figyelnének. Neked nem? - kérdezte amíg a környéket pásztázta.

Toni: Hmm egy kicsit. - mondta aztán témát váltott.

Toni: Nem nézzük meg a Naplót? - Kérdezte.

Doni:"Most nem tudnék arra koncentrálni. - Felelte.

Doni: Folyton az az érzésem, hogy figyelnek.

Toni: Jajj Doni rémeket látsz. Senki nem figyel. Na olvassuk már a Naplót! - mondta könyörögve.

Doni: Éhes vagy nem? - váltott témát sietve.

Toni: Ööö... Igen, de...

Doni: Sietve az öcsém szavába vágtam: Akkor jó máris menjünk még mielőtt túl sokan lesznek.

Toni: Háát... Jó... - Furcsálta.

Toni: Hmm... Nem tudom mi lelte Donit, de most egy kicsit fura, nagyon fura. - mondta halkan.

De nem töprengett sokat ezen a gondolaton. Felkapták az üvegeket és elindultak.

Doni: Figyelj Toni ugyanúgy csináljuk, mint a múltkor.

Toni: Oké Doni.

...

Hozzá is láttak, hogy felvegyék a pozíciót. Felvették a pozíciót, de utána Toni ki lesett a piacra az utca mögül ahol meglapultak és megállította a testvérét.

Toni: Doni állj! - mondta suttogva.

Doni már majdnem odatette a fénybe az üveg darabot amikor pont megállt a keze.

Doni: Miért? - kérdezte suttogva bár azt se tudta, hogy az öccse miért suttog, de ő is úgy kezdett beszélni.

Toni: Azért tesó mert itt vannak a rendőrök és... Itt van a fekete ruhás is. - vette még halkabra a hangját.

Doni: Hogy Mii?! Mond, hogy rosszul hallottam. - Sziszegte.

Toni: Nem, sajnos jól hallottad.

A fekete ruhás körbe nézett és megkérdezte az egyik árust.

A fekete ruhás férfi: Mit látott pontosan?

Egy árus: Ön rendőr, uram? Mert nem válaszolok vadidegennek. - mondta.

A fekete ruhás férfi: Nem vagyok rendőr, de a rendőrségen dolgozom.

A

z egyik árus: Akkor nem válaszolok magának.

Egy járókelő: Elnézést én láttam, hogy honnan jött a fény. Onnan.

A fekete ruhás férfi: Látott is ott valakit?

Ugyanaz a járókelő: Sajnálom, de nem.

A fekete ruhás férfi: Köszönöm. - mondta azzal elment.

A testvérek ebből a betegségből nem hallottak semmit.

A fekete ruhás férfi: Nagyon, nagyon remélem, hogy nem a kölykök vannak emögött hmm..., de akkor is el kell kapnom őket. - mondta halkan.

Egy kicsit még járkált, hogyha mégis a kölykök vannak emögött akkor legyen idejük elpucolni.
Toni látta az ember kezét és azt is, hogy pont ide mutat ahol ők vannak és szólt a báttyának.

Toni: Tudják, hogy hol vagyunk. - Mondta aggódva.

A fekete ruhás mostmár közeledni közeledett kezdett.

Doni: Oké tünés! - mondta sietve.

Futás közben Toni megbotlott egy konzervdobozban és az hatalmas csörömpöléssel ért földet és a konzerv kigurult a piacra.

A fekete ruhás futásnak eredt és pont befordult a sarkon, bár a fiúkat csak egy pillanatra látta, de az éppen elég volt, hogy egy kicsit
ledöbbennyen. Azonnal utánuk rohant, amint magához tért.

Doni és Toni berohantak a relytek helyükre és meglapultak az esővizes hordó mögött. Egy kicsit még meglapultak és aztán 1 perc múlva egy lenyugodtak és mind a ketten oda mentek a kis házhoz.

Doni: Oké szerintem most van itt az ideje, hogy bele olvassunk a Naplóba.

Toni: Oké Doni. - mondta és Toni már vette is elő a Naplót.

Toni lapozni kezdte és látta, hogy van egy oldal arról a napról amikor oda látogatott a fekete ruhás a házukhoz.

Megmutatta Doninak és
Doni halkan olvasni kezdte:

Doni: ' 2014 Március 5. - ike: Most a rendőrségen dolgozom és már nem vagyok kiscserkész és már titkos ügyekben is részt veszek, de nincs más választásom, mert különben börtönben végezném és így a családomnak is nagyobb baja lenne mintha nem tenném meg. Amikor ellátogattam a házhoz, a kölyköket találtam ott. Utána elvégeztem a feladatot. Nem akartam és nem akarom megtenni, de nem volt vagy van más választásom, a főnök akarja, hogy megöljem őket nem én. Ezért megöltem a hugomat és a legjobb barátomat.

Ezután a mondat után Doni rögtön el is dobja a Naplót.

Doni: Mi, mi, mi, mmi van. Ez, ez, ez nem lehet. - mondta kétségbeesetten.

Abban a pillanatban Toninak elszállt minden ereje és reménye, hogy látják még-e és, hogy megtalálják a szüleiket valaha is.

Doni át ölelte az öccsét és dúdolni kezdett egy dalt és így Toni egy kicsit kezdett megnyugodni.

Toni: Köszi Doni.

Doni: Szívesen ezt még anya dúdolta neked amikor nagyon féltél azért, hogy megnyugogyál.

Miután Toni megnyugodott és megtörölte az orrát és a szemét így szólt:

Toni: Oké, oké, oké, álljunk meg egy kicsit. - mondta higgadtan, de Doni látta rajta, hogy szétveti a méreg.

Doni: Ez tényleg eléggé durva, Toni mi, mi ért nem is értem, hogy miért tesz és tette ezt?!?! - mondta felháborodottan.

Doni: Na, de. - folytatta a naplót.

Doni: Az unokaöccséimet el kell kapnom és be kell vinnem őket a börtönbe. Ott biztonságban lesznek.

Toni: Oké állj állj, álljunk meg egy pillanatra. Mi van?! A nagybátyánk titkos ügynök és a főnöke ki akar nyírni és ezt a nagybátyánk úgy akarja elkerülni, hogy börtönbe vet minket. " De jó. " - mondta szarkasztikusan.

Toni: Ez úgy most tényleg komoly? Mi a fene? Rikke most meghibbant? - kérdezte.

Doni: Nem tudom, de ez őrültség! - Értett egyet az öccsével.

A fekete ruhás férfi: Tudom, de ez az egyetlen módja, hogy megvédjelek titeket. - mondta bűnbánóan.

A fiúk megpördültek.

T

oni és Doni:  Te!? - Mondták egyszerre.

Doni: Te meg mit keresel itt Rikke? Miért jöttél?

Rikke: Megmagyarázni.

Toni: Nem kell a magyarázkodásod! Menj innen.

Rikke: Figyeljetek sajnálom oké csak meg akarlak védeni titeket. Nem értitek! Nem akarok erőszakhoz folyamodni.

Doni: Soha! - Tiltakozott.

Rikke látta a tüzet a fiú szemében így tudta, hogy eljött az ideje.

Rikke: Reméltem, hogy erre nem kerül majd sor, de így nincsen más választásom. Most! - Adta ki a parancsot Rikke és altatógázt dobtak a fiúk mellé.

A fiúk elájultak, de Rikke nem, mert elő vett egy gázmaszkot és azt használta.

Ebben a pillanatban megérkeztek a rendőrök és azonnal tudták, hogy mit kell tenniük a két fiúval.

Így, hát Donit és Tonit betették a rendőrautóba.