-Igazából rá érek, igen – mosolygok az elnökre.

-Elkíséred őket? Csak ő és pár barátja.

-Elnök úr nem szeretnék közbe vágni, de Maya még nem esett át a próbákon és még nem is edzettem vele. Ezért arra gondoltam, hogy pénteken elvinném a kiképző helyre és ott maradnánk egy-két hetet. Ha tényleg annyira jó, mint amennyire mondja, akkor lehet még hamarabb is haza érünk – mondja Watson, mire Ariana mérgesen felé fordult. Látom, hogy méregetik egymást és egyikőjük sem hátrál meg.

-Igazad van barátom. Legyen így, hadd lássuk mit tud Maya.

-Apa, én is velük megyek. Tudod mennyire szeretek ott lenni – hangja mézes-mázas volt és közben teljesen az apja felé fordul.

-Rendben Ariana, de ígérd meg, hogy viselkedni fogsz és nem zavarod Watsonékat – Ariana nem szólt csak bólintott egy aprót.

-Rendben apa.

Mikor mind végeztünk az étellel, visszakísértem a lányt a szobájába. Hirtelen megfordul, mire majdnem neki szaladtam. Épp, hogy csak sikerült megállnunk, de mellkasom így is az övének ért. Nagyon gyorsan emelkedett fel, majd süppedt le az említett testrészem, amit Ariana is észrevett. Elléptem tőle, mire kissé felnevet, de ő nem mozdul. Hátát továbbá is az ajtónak támasztja és úgy néz rám. Kissé lehajtom a fejem, majd erőt veszek magamon és szemébe nézek.

-Ha Watson nem beszél bele igent mondtál volna?

-Nem tudom – a lány hirtelen magához húz csípőmnél fogva, mire kezemet reflexből feje két oldalára tettem nehogy teljesen neki ütközzek.

-Igent mondtál volna? – kérdi újra és csak szemembe néz.

-Igen – suttogom és rögtön lehajtom a fejem, de ő ezt nem hagyta. Mutató és középső ujjával állam alá nyúlt, még hüvelyk ujjával az említett testrészt cirógatta. Lehunytam a szemem. Nagyon jól esett érintése. Az ujjával végig simít ajkamon, mire észhez térek és ellépek tőle. Mi a fenét csinálok? Miért tud így az ujjai köré csavarni?

-Szükséged van még a szolgálataimra? – próbálom lelassítani szapora szívverésem.

-Igazából igen – néz végig rajtam.

-Ariana én nem vagyok leszbikus – csúszik ki ajkaim közül, mire gyorsan szám elé kaptam. A lány arcán megjelent egy hatalmas mosoly. – Elnézést, én...én nem tudom miért mondtam ezt.

-De, mindketten tudjuk miért mondtad – indul el felém, mire kissé hátráltam, de hála a fránya, szűk folyosónak, a fal ismét megakadályozott ebbe. – Mindketten tudjuk, hogy odáig vagyok érted – simít végig az arcomon, mire érzem, hogy elönti azt a pír. – Viszont nem kényszerítenélek olyanra, amit te ne szeretnél Maya. Szóval nem kell rögtön rosszra gondolni, ha azt mondom, hogy szükségem van a szolgátodra – nevet fel és ellép tőlem. – Kiszeretnék menni a kertbe. Egy pillanat és mehetünk is – mosolyog rám és becsapta maga mögött az ajtót.

Kissé megkönnyebbülve fújtam ki a levegőt és türelmesen vártam. Mi a fene ütött belém? Mi a fenéért mondtam azt, amit mondtam? Miért reagálok ilyen hevesen a közelébe? Lehet, hogy én is vonzónak találom őt?

Mikor Ariana késznek bizonyult kimentünk a kertbe, jobban mondva az üvegházba. Nagyon szépen megvolt csinálva. Az a rengeteg virág és mind annyira gyönyörű és színes. Látni, hogy valaki nagyon sokat dolgozik vele és hogy nincs elhanyagolva.

Teljesen megbabonázott a látvány. Ilyen szépet még a filmekben sem láttam. Egyszerűen gyönyörű volt, bár nem volt benne semmi különleges, csak egy átlagos üvegház, de még is annyira magával ragadott.

-Tetszik? – mosolyog rám. – Én ültettem az összesen, saját kezűleg – meséli mosolyogva és elkezd a beton járdán sétálni, ami két oldalra választotta az üvegházat.

-Igen, nagyon szépek.

-Tessék, ez a tied – tép le egy vörös rózsát és felém nyújtja. – Nem kérek cserébe semmit, talán csak egy csókot – mondja vigyorogva, mire mosolyogva megforgatom a szemeimet. – Csak viccelek. Tessék – nyomja a kezembe a rózsát.

Látom, hogy ujja elkezd vérezni a rózsa tövise miatt, ami minden bizonnyal megszúrta. A bal kezembe fogtam a rózsát, a jobbal pedig Ariana kezéért nyúltam, amit hagyott is.

-Benne maradt a tövis. Anyának szerintem van csipesze. Azzal talán ki tudom szedni – vakarom meg idegesen a tarkómat.

-Menjünk – suttogja, mire megfogtam a kezét és elkezdtem a húzni a ház felé.

Mikor ott voltunk bevezettem a szobámba és az ágyra ültettem. Én addig megkerestem anya csipeszét, majd vissza siettem a szobámba. Ariana türelmesen ült az ágyon és fejét körbe fordítva nézett körbe, mikor meglátott elmosolyodott.

-Nem épp egy öt csillagos szoba – vonom meg a vállam nevetve.

-Az enyém volt – mondja, mire kérdően rá néztem. – Apa nekem újította fel a házat. Én is ebbe a szobába aludtam, ebbe az ágyba – mondja egy elégedett mosollyal.

-És miket csináltál ebbe az ágyba csak, hogy tisztázzuk – kezdek el poénkodni, mire egyszerre nevetünk fel. – Muta az ujjad – térdelek le az ágy elé, mire engedelmesen felém nyújtja a kezét.

-Ez csak egy kis tüske Maya. Ne reagáld túl – simít végig arcomon másik kezével.

A fény felé fordítottam ujját, hogy jobban lássak.

-De az én jelenlétembe sérültél meg Ariana. Már az első napomat elbénáztam – suttogom idegesen és sikeresen kihúzom a tüskét bőre alól.

-Nem bénáztál el semmit – nyúl az állam alá és kényszerít, hogy szemébe nézzek.

Annyira szép barnák a szemei, hogy teljesen megbabonázott és szinte elvesztem azokba.

-Elmondhatok valamit? – tekintete szemem és szám között cikázik, mire bizonytalanul bólintok egy aprót. – Irtó sexyn áll neked a térdelés – nevet fel, mire hitetlenkedve megrázom a fejem.

-Fogd be – harapok ajkamra, mire kissé lejjebb hajol hozzám.

Mindketten abba hagytuk a nevetést és csak néztünk egymás szemébe, de én nem bírtam sokáig a szemkontaktust. Elakartam fordítani a fejem, de ő nem hagyta. Erősebben fogta az állam, mire kissé eltátottam a szám. Nagy levegőt vettem és lehunytam a szemem.

Most meg fog csókolni? Még soha nem csókolóztam Willen kívül mással. Mi van, ha béna leszek? Milyen lesz? Neki tuti sokkal puhábbak az ajkai, mint Willé.

Megéreztem, ahogy orra érinti az én orromat és a meleg lélegzetvételét az arcomon. Elkezdi arcom cirógatni. Már éreztem ajkát az ajkamon.

-Maya megjöttem – hallom, hogy kinyílik az ajtó, mire hátra dőltem a szőnyegre.

Ariana halkan felnevet és felállt az ágyamról. Rám néz, majd anyára. Nem szól semmit, de az arcán levő vigyor mindent elárult.

-Maya kérlek kísérj vissza a szobámba és mára végeztél is. Milyen jól néz ki Mrs. Stuart, most már tudom Maya kitől örökölte. Legyen szép estéje – mosolyog anyára a lány és már ki is lép mellette az ajtón.

-Erről még beszélünk fiatal hölgy – mondja anya kissé mérgesen.

A fenébe. Lehet anya homofób? De én nem vagyok meleg szóval nem kell ez miatt aggódnom ugye? Mármint eddig meg sem fordult még a fejembe, hogy én egy lánnyal legyek együtt. Mármint nem ítélem el az ilyen embereket, de én nem vagyok olyan, mint ők. Én hetero vagyok.

Ariana után szaladtam. Nem szóltunk egymáshoz, néma csend volt, ami elég frusztráló volt.

Felkísértem a szobájához.

-Jó éjt – köszönök el tőle.

-Álmodj szépeket Maya – küld egy puszit a levegőbe, majd becsukta az ajtót.

Visszamentem a kis házunkba, ahol anya már várt rám. A kanapén ült karba tett kezekkel. Nagy levegőt vettem és leültem mellé. Nem szólt hozzám, ami nagyon aggasztott. Még soha nem bűntett így.

-Anya...

-A forró tűzzel játszol Maya – vág a szavamba rögtön, mire szégyenkezve lehajtom a fejem.

-Én nem csináltam semmit. Anya esküszöm, hogy...

-De nem is úgy tűntél, mint aki nagyon hevesen ellenkezne – kiált rám, majd hangosan kifújja a levegőt. – Maya szeretlek, ezt te is tudod. Nem érdekel, hogy kit szeretsz. Hogy hetero vagy, hogy meleg vagy, bisex vagy bármi, nem számít. Viszont mivel szeretlek adok egy tanácsot – simít végig az arcomon, mire megtörlöm az arcomon végig folyó könnyeket és rá nézek. –Ne nézz rá ilyen szemekkel kincsem. Mert, ha nekem feltűnt, másnak is fel fog tűnni ez. Viszont, ha ez kiderült, csak te jössz ki belőle rosszul. A te szavad az elnök lányának szava ellen. Már felnőt vagy kislányom, azt teszel, amit csak akarsz, azzal akivel akarsz, de arra kérlek, hogy gondolj a következményekre is – oktat ki anya teljesen jogosan. – Egyébként tényleg nagyon szép lány. Jó az ízlésed – kacsint rám, mire szorosan megöleltem és közben szipogtam. – Nincs semmi baj. Ne sírj – simogatja meg a hátam.

-Annyira szeretlek – nyomok egy puszit az arcára.

-Én is szeretlek. Menj, aludj egy kicsit – suttogja fülembe és elenged, mire elindultam a fürdő felé.

Lefürödtem és már mentem is a szobámba. Ahogy befeküdtem az ágyba, szinte rögtön elnyomott az álom.

Reggel hangos nevetésekre keltem. Szem forgatva, kissé mérgesen kikeltem az ágyból és a nappaliba mentem, mivel onnan jött a nevetés. Anya és Watson épp kávézgattak és beszélgettek ott, mire elmosolyodtam. Olyan jó volt hallani anyát nevetni.

-Öltözz Stuart. Kapsz tíz percet, már így is késésben vagyunk szóval igyekezz – mondja Watson mogorván.

Hűha, valaki rossz lábbal kelt fel ma. Ez tuti, hogy rajtam fog csattani.

-Magának is szép jó reggelt – dünnyögöm szem forgatva.