-Csókolj meg és gyere be velem a szobába. Utána visszavonom az üzenetet. 

-Te most viccelsz ugye? Azt kéred, hogy feküdjek le veled azért, hogy maradhassak? Megőrültél? – akadok ki szerintem teljesen jogosan, mire elmosolyodik és végig simít az arcomon.

-Csak kíváncsi voltam a reakciódra. Soha nem kérnék olyant, hogy feküdj le velem a munkádért cserébe. Remélem egy nap megtudsz legalább annyira bocsájtani, hogy barátok legyünk – nyom egy puszit az arcomra és elindul a szobája felé.

-Ugye nem fogsz kiszökni az ablakon?

-Amíg te őrködsz addig nem – kacsint rám és bemegy a szobájába.

A randi napja:
-Jó estét. Maya itt van? – hallom meg Nicol hangját a bejárati ajtóból.

-Szia, még készülődik, de nyugodtan gyere csak be – invitálja be anya.
-Köszönöm.

Gyorsan befejeztem a sminkelést és már indultam is a konyhába.

-Szia – köszönök neki, amit viszonoz és egy apró csókot is nyom az ajkamra. Rettentően jól nézett ki a lány. Egy barna öltöny szett volt rajta fehér blúzzal, ami nem volt teljesen begombolva. Nagyon jól nézett ki.

-Gyönyörű vagy – suttogja fülembe és végig néz rajtam. Egy fekete egyberuha volt rajtam. Rá mosolyogtam, mire kacsint egy aprót.

-Na és Nicol mit dolgozol? – zökkent ki minket anya. Kissé riadtan néztem a lányra, mire arcán megjelenik egy huncut mosoly. Kissé megráztam a fejem ezzel jelezve, hogy nehogy elmerje neki mondani, hogy mit is csinál valójában.

-Tudja asszonyom üzletember vagyok. Főleg ingatlanokkal dolgozom, de bármiben amiben pénzt látok befektetek. Na meg természetesen van egy pár részvényem is – mondja a lány egy magabiztos mosollyal, mire csodálkozva rá néztem.

-Szimpatikus lány vagy. Na de nem is tartalak fel beneteket. Menjetek csak és érezétek jól magatokat – mondja, mire elköszöntünk tőle és már indultunk is az ajtó felé. – És ne felejtsetek el védekezni – kiált anya, mire érzem, hogy fejem kivörösödik. Nicol hangosan felnevet.

-Ez még századjára sem vicces anya – kiáltok vissza és már ki is mentünk.

-Anyukád jó fej.

-Szerencsére igen. Köszönöm, hogy nem mondtad el igazából, hogy mit is csinálsz.

-De hisz elmondtam – kissé meglepődve rá néztem. – Komolyan mondtam azokat. Meglepődtél, hogy ilyen menő emberrel randizol mi? – nevet fel és kissé átkarol, úgy kísér az autóhoz, ahol kinyitja nekem az ajtót.

-És még úrihölgy is – mosolygok rá és mélyen szemébe néztem.

-Csókolj meg vagy tegyél bármit, de ne nézz így rám, mert kurvára beindulok tőle – vezeti kezét a nyakamra és hirtelen magához ránt, mire felnevetek és egy apró puszit nyomtam az ajkára, de ő továbbra sem engedett el. – Azt mondtam csókolj meg ne pedig kis puszikat adj – kezdi el nyakam cirógatni, mire kissé megnyaltam alsó ajkát. -  Gyerünk már, ne szórakozz velem – suttogja szenvedve, mire rögtön megcsókoltam. Érzem, hogy elmosolyodik, majd mikor úgy gondolta, hogy elég akkor elengedett és egy utolsó apró puszit nyom az ajkamra. Beszálltunk az autóba és már el is indultunk.

-Zavar ha rá csatlakozom? – nézek a néma rádióra, mire elmosolyodik.

-Örülnék neki. Remélem nem valami szarokat hallgatsz.

-Kinek mi a szar – öltöm ki rá a nyelvem és már el is indítottam a lejátszási listám. – Hova megyünk?

-Meglepi – mosolyog rám.

-U, de titokzatos valaki.

-De neked ez bejön – néz mélyen a szemembe, mire bólintok egy aprót. – Van egy kis meglepetésem a kesztyűtartóban – kérdően rá néztem, de arca semmit nem árult el. – Gyerünk nyisd már le – figyeli az utat, mire tettem amit kért. Egy kis doboz volt ott, amit kibontottam, majd mikor meglátta a tartalmát érzem, hogy fejem kivörösödik. Nicol épp megállt egy piros lámpánál és rám nézett egy önelégült mosollyal.

-Ez egy…

-Vezetéknélküli vibrátor – úgy mondta, mintha a világ legtermészetesebb dolga lett volna.

-Oké – túrok hajamba kissé kínosan.

-Próbáltál már valaha ilyesmit? – kérdi, mire nemlegesen megráztam a fejem. Ajkába harap és ha jól láttam rajta örül ennek a dolognak. – Azt akarom, hogy dugd fel magadnak – néz mélyen a szemembe.

-Nicol én…

-Ez nem kérés volt – valami fura bizsergés futott át rajtam, ami kellemes volt. Lehetséges, hogy beindultam csupán a gondolattól, hogy Nicol így beszél, így viselkedik velem?

Mivel a lámpa zöldre váltott, Nicol elindult én pedig kissé hátra hajtottam az ülésem. Láttom, hogy Nicol néha rám pillanat, de nem törődtem vele. Kissé félre húztam az alsóneműm és a nyílásomhoz nyomtam a szerkezetet. Szinte meglepődtem, hogy mennyire könnyen csúszott belém és, hogy mennyire nedves vagyok pedig Nicol semmit nem csinált.

-Jó kislány – kacsint rám és elkezdi a telefonját babrálni vezetés közben. Hirtelen megéreztem az apró rezgést, mire kissé riadtan a lányra néztem. – Ma este azt teszek veled, amit csak akarok. Akkor amikor akarom – hirtelen nagyon erősen kezdett el remegni bennem, mire felnyögtem és csak a lányt néztem. – Ohh babygirl, annyira szexi vagy. Szinte már ellenállhatatlan – néz végig rajtam, majd a remegés újra leáll, mire szinte kapkodtam a levegő után. – Ez még csak a közepes szint volt.

-Megakarsz ölni? – állítom vissza az ülésem.

-Csak kíváncsi vagyok a határaidra. Tudod nagyon beindít, hogy még senkivel nem csináltál ilyent, hogy kis ártatlan vagy. Imádom. Tetszik mikor rossz vagy. Na de megérkeztünk, remélem tetszeni fog – száll ki az autóból és láttom, hogy fut át az autó másik felére, mire elmosolyodtam és vártam. Kinyitotta nekem az ajtót és felém nyújtja a kezét, amit elfogadtam.

-Nem zavar ha mások így látnak minket? – annyira fura volt ez nekem, hogy nem kellett bujkálni, hogy megfoghattam nyilvánosan a kezét, hisz Arianaval ezt nem tehettem meg.

-Miért zavarna? Egy kurva szexi csaj megtisztelt azzal, hogy velem vacsorázik, akkor mi a fenéért zavarna, hogy valaki ezt megtudja?

-Nem tudom. Én csak…hülye vagyok – mondom összezavarodva.

-Arianaról van szó ugye? Jó nagy hülye, hogy letagadott téged valaha is.

Az étterem lenyűgöző volt kívül belül. Szinte az egész csak üvegből volt, így be is ugyan úgy lehetett látni, mint ki.

-Nicol kedvesem. Már vártunk – szalad oda hozzánk egy középkorú hölgy.

-Szia Jenny, hogy vagy? – nyom egy-egy puszit a hölgy arcára, aki valamiért olyan ismerős volt nekem, de nem tudtam sehova tenni őt.

-Szerencse az étterem egyre jobban megy mióta segítettél felújítani.

-Ez csak természetes. Oh elnézést az udvariatlan viselkedésem miatt. Jenny ő itt Maya a barátnőm – kissé meglepődtem a szón, de nem szóltam érte. – Maya ő itt az egyetlen és legjobb nagynéném Jenny – mutat be minket egymásnak. Hát ezért volt olyan ismerős.

-Gyertek utánam. Már biztos éhesek vagytok – mosolyog ránk kedvesen és már el is indult előttünk, mi pedig követtük őt. Egy szobába mentünk be, ahol csak egyetlen egy asztal volt szépen megterítve. A kis szoba nagyon hangulatos volt. A gyertyák kellemesen megvilágították a helyet. – Akkor jó szórakozást és bármi van csak nyomjátok meg a gombot és már jön is a pincér – mutat az asztal melletti piros gombra. – Aztán csak óvatosan – kacsint Nicolra, mire a lány felnevet és bólint egy aprót.

-Köszi Jenny – a hölgy kifáradt, mire rögtön felém fordult. – Szabad a kabátját? – nem szóltam csak megfordultam és hagytam, hogy levegye rólam. – Gyere – nyújtja a kezét, mire megfogom azt. Az asztalhoz vezet, majd kihúzza nekem a széket és be is tolja az alám.

-Miért vagy ilyen kedves? Mit szeretnél tőlem?

A lány hangosan felnevet közben elkezdi kibontani a pezsgőt. Mikor sikerült töltött mindkettőnk poharába.

-Maya Stuartot, teljes egészében – felemeli a poharát, mire én is hasonlókép tettem. – Egy új, csodálatos kezdetre.

-És arra, hogy a barátnődnek neveztél – koccintom össze a poharat, mire arca kissé elvörösödik. Zavarba jött? Azt hittem ez lehetetlen.

-Válasszunk ételt – nyújt felém egy étlapot.

Miután megbeszéltük, hogy mit eszünk Nicol megnyomta a piros gombot, mire a pincér szinte pár perc alatt ott teremt. Nicol leadta a rendelést.

-Ez lesz minden hölgyeim?

-Illetve még kérnénk egy üveg vodkát és két kancsó vizet – mosolyog Nicol a pincérre, mire az bólint egy aprót és már el is ment.

-Le akarsz itatni?

-Nem. Na jó egy picit – nevet fel.

-Miért?

-Azért mert nem tudsz ellazulni ha ezt csinálom – hirtelen megéreztem a remegést, mire elkaptam az asztal két sarkát és mélyen a lány szemébe néztem, aki úgy tűnik jól szórakozik. Kissé összezártam a combjaimat, mire megnyalja alsó ajkát. Felém fordítja a telefont. Láttom, hogy valami alkalmazásba volt benne. Ujját egy ponton tartotta, majd hirtelen feljebb húzta azt, mire a vibrátor is gyorsabban kezdett működni. Lehunytam a szemem. – Szerinted meddig bírod ki ha minimálison hagyom? – a remegés most sokkal lassabb. A telefont azt asztalra teszi, mire kérdően rá néztem.

-Nem állítod le? – kezdek el mocorogni a székbe, mire nemlegesen megrázta a fejét. A pincér megjött, mire elmosolyodik. Szerintem az arcom vörösebb volt, mint egy paradicsom. Letette elénk a kért italokat.

-Elnézést hölgyem, de jól érzi magát?

-Igencsak…nagyon meleg van…ahh – nyögök fel a mondat végén, mire a szám elé kaptam. – Elnézést csak bele rúgtam az asztal sarkába – találok ki valami hülyeséget, mire megértően bólint és már el is megy.

Rögtön Nicol telefonjáért nyúltam, de ő a kezemre csap, mire mélyen szemébe néztem. Úgy tűnik ő túlságosan is élvezi ezt a szituációt.

-Kérlek – suttogom és egyre többet mocorgok a széken. Érzem, hogy egyre jobban hatalmába kerít az eufórikus érzés.

-Mire?

-Hogy fejezd be!

-Te kérted – mosolyog rám kissé gonoszan és már értettem is, hogy miért. A szerkezet, ami bennem van extra gyorsasággal kezdett el benne dolgozni és nem is kellett túl sok idő, amig eljutottam a csúcsig. Miután ez megtörtént és összeszedtem magam kissé mérgesen Nicolra néztem. – Most mi az? Te mondtad, hogy fejezzem be. Én csak azt tettem, amit kértél. Máskor fogalmazz pontosabban – kacsint rám. – Na ne légy durcás. Inkább mesélj, milyen érzés volt az nélkül elélvezni, hogy hozzád értem volna? – nem szóltam semmit, mire újra a kezébe vette a telefont.

-Jó volt – mondom gyorsan, mire elmosolyodik és visszateszi az asztalra.

-Mennyire?

-Annyira, hogy legszívesebben itt és most letépnél rólad azt az öltönyt – mondom őszintén, mire elégedetten bólint párat.

-Imádom ezt a Mayát – kacsint rám.