A bál napja előtt, este:

-Van egy fair ajánlatom – mondja Ariana, aki újra kiüti kezemből a botot, amit rögtön felkapok. – Hogy kicsit ösztönözzelek – próbál megütni, de blokkoltam, mire elégedetten elmosolyodik.

-Hallgatlak – támadok most én, de ő mindenféle erőlködés nélkül védi azokat.

-Ha nyersz akkor holnap te mondod a programot. Te döntöd el mikor megyünk ruhát venni, milyen ruhát stb...viszont ha én nyerek – a botjával átfogja az enyémet és közel húz magához – én irányítom az egész napod – nyom egy apró puszit az ajkamra, majd ellök magától.

Ariana pontosan tudta, hogy mivel ösztönözhet és ezt ki is használta. Szinte rögtön jobban ment a védekezés, de még így sem tudtam legyőzni. Kábé öt percig bírtam vele tartani a ritmust utána, egy váratlan pillanatba kiütött láb alól.

Idegesen megcsaptam a földet, mire csípőmre ül és elkezdi arcom cirógatni. Szinte rögtön lenyugodtam és kezeimet combjára vezettem.

-Reggel 9-ig aludhatunk utána nincs megállás a bálig – kacsint rám, majd feláll és a kezét nyújtja.

Haza mentünk és gyorsan egymás után elmentünk zuhanyozni. Ezután lementem a nappaliba jó éjt kívánni anyunak és Watsonnak, majd vissza a szobámba.

Ariana már nyakig be volt takaródzva és ajka kissé szét volt nyílva. Szegénykém nagyon fáradt volt. Ezen a héten volt a vizsga időszak plusz még nekem is segített esténkén edzeni, ezen kívül pedig az ő edzésein is részt kellet vennie.

Bebújtam mellé és egy puszit nyomtam a homlokára. Mivel még nem voltam álmos gondoltam picit telózok. Az instát bújtam, de mivel azt hamar meguntam átmentem tik tokra. Mivel még a minimális hangon is nagyon halk volt, teljesen levettem a hangot, hogy ne zavarjam Arianat.

Igazából fogalmam sincs, hogy mikor aludtam be, de reggel az ébresztő hangjára keltem. Ariana rögtön kinyomja azt és vigyorogva néz rám. Szenvedve vissza dőltem.

-Készen állsz? – fekszik rám egész testével, mire nevetve megrázom a fejem és kezemet fenekére vezetem. - Mikor lettél te ennyire rossz? – kezdi el nyakam csókolgatni, mire felnevetek és elkezdem az előbb említett testrészt simigatni. Halkan sóhajtozik, mire tudtam, hogy nem fogunk egy hamar kikelni innen. – Ne csináld – suttogja, mikor derekánál kezdtem játszadozni.

-Mit? – kérdem egy ártatlan mosollyal.

-Ezt. Tudom, hogy mire megy ki a játék – hirtelen magam alá fordítottam amin mindketten meglepődtünk.

-És mire megy ki? – csókolom meg nagyon lassan. Szinte rögtön éreztem, hogy ő gyorsítana, de nem hagytam.

-Arra...arra – kezd el sóhajtozni, mikor hasa alját cirógatom. Nyelt egy nagyot és láttom, hogy próbálja magát össze szedni. – Arra, hogy kevesebb időnk legyen a shoppingra. Viszont én ezt nem hagyom – fogja meg a kezem és lehúz magához egy utolsó csókra, majd szó szerint lebök magáról, mire kínlódva felnyögök. Letettem lábaimat a földre, de továbbra sem mozdultam. Mikor Ariana ezt észre elém sétált és letérdelt a két lábam közé. Összefogta kezeimet és egy puszit nyomot rá.

-Ígérem, hogy jó lesz...csak bízz bennem – közelebb hajoltam, mire egy nagy, cuppanós puszit kaptam tőle.

Miután elkészülődtünk el is indultunk az első megálló felé, ami egy ruha üzlet volt. Ahogy beléptünk eltátottam a szám. Egy csomó ruha, annyi színben, hogy a felét most látom először.
Ariana megragadja a kezem és az eladó felé húz minket, aki szinte már vigyorog ránk.

-Ariana – üdvözli az eladó egy csókkal, amit a lány nem viszonoz, sőt picit ellöki magától.

-Bella ő itt Maya, a barátnőm – nyomja meg az utolsó szót és magához húzz.

Most komolyan elhozott egy olyan helyre ahol tudja, hogy az exe dolgozik? Nagyon mérges voltam rá és ezt ki is mutattam ugyan is picit távolabb álltam tőle. Tudom, ez elég gyerekes viselkedés, de szerintem még is érthető. Mármint ki örülne annak, ha a barátnője exe még mindig érezne valamit iránta?

-Sajnálom. Miben segíthetek? – vált át a lány rögtön egy másik hangsúlyra.

-Ruhát szeretnénk venni Mayának – végig mér tetőtől talpig és elégedetten bólint párat.

-Már tudom is a színedet, piros. Most már csak a stílust kell kitalálni. Gyertek, gyertek!

Követtük a lányt, aki a próba fülkék felé vitt minket.

-Mire gondoltatok? Mármint stílusban?

Épp kezdtem volna mondani, de Ariana közbe szólt.

-Legyen a hátulja teljesen nyitott és legyen hosszú az ujja, illetve semmi képpen ne legyen az alsó része feszülős.

...

Hosszú nap volt ez a mai. Esküszöm jobban elfáradtam, mint mikor edzéseim vannak.
Fáradtan bele vetettem magam az ágyba és meg sem mozdultam. Hirtelen azt éreztem, hogy Ariana rá ül a fenekemre.

-Gyere...ezt vegyük le – kezdi el fel felé húzni a pólóm. Próbáltam neki segíteni és sikeresen le is vettük. – És ezt is – suttogja miközben kikapcsolja a melltartóm.

-Mit csinálsz? – kérdem enyhén vörös fejjel.

-Amiért ilyen jó lány voltál egész nap – suttogja fülembe és elkezdi az az mögötti részt csókolgatni, mire halkan fel nyögők – ezért kapsz egy kis jutalmat – kezdi el vállam masszírozni, mire szinte rögtön lehunytam a szemem és élveztem az érintését.

Mint az kiderült a hónapok alatt Ariananak arany keze van, ha masszírozásról van szó.

-Baby - suttogja fülembe, mire lassan rá nézek.

Mikor észre vettem, hogy az egész felső testem ki van takarva ijedten eltakartam magam. A lány halkan felnevet. Kezeit a kezeimre vezeti és elkezdi azt cirógatni. Csak a szemembe nézett, mire kissé eltátom a szám.

-Imádom az ártatlan kis fejecskédet – nyom egy puszit az arcomra és egy trikót nyújt felém, amibe rögtön bele bújtam. – Lassan készülődnünk kell – ül a csípőmre és csak most láttam, hogy az ágy tele van smink cuccokkal.

...

Mikor beléptem a fehér házba szinte fel sem ismertem. A mindig csendes házba, most egy csomó ideges ember szaladgált fel-alá.

Ariana, mintha csak megérezte volna, hogy kényelmetlenül érzem magam, rögtön közelebb húzott magához.

Annyira szép volt. Ő mindig nagyon szép, de most egyszerűen tökéletes volt. Orgona lila ruháját az én piros ruhámhoz választotta, hogy még jobban passzoljunk. Haja szinte hasonlóan van fonva, mint az enyém, csak neki az egész haja be van fonva még nekem hátul elég sok haj omlik a hátamra. És a smink, ami rajta van...egyszerűen tökéletes.

-Maya – hallom meg az elnök hangját, mire rögtön kizökkentem gondolat menetemből.

-Apa – forgatja meg a szemeit a lány és kissé ellép tőlem.

-Nagyon szép vagy, menj üdvözölni az érkező vendégeket. Én addig beszélek Mayával! – a lány megforgatja a szemeit és elsétál. – Maya, nagyon szép vagy. Jól áll a piros!

-Köszönöm.

-Lassan jönnek a fiúk szülei. Bruno apja szinte biztos, hogy ajánlatot fog neked tenni, mert tuti őt is elbűvölőd majd a kinézeteddel, de te nemet fogsz neki mondani megértetted? – szorítja meg kissé a csuklóm, mire mélyen szemébe néztem és bólintottam egy aprót. – És még valami...soha ne vedd le a szemed a lányomról, mert ha csak egy karcolás is lesz rajta reggelre, te a háromszorosát fogod vissza kapni – veregeti meg a vállam, majd tovább sétál, mire rögtön Arianat kezdtem keresni. Az ajtóban állt, pont ahogy az apukája megkérte.

Mikor meglátott rám mosolygott és kacsintott egyet. Ajkamba haraptam és nevetve lehajtottam a fejem.

-Most már hivatalos? – hallok meg egy csalódott hangot magam mögül. Oda fordultam. Bruno állt ott kék öltönybe, ami rettentően jól állt neki.

-Micsoda?

-A barátnője vagy – sóhajt egy nagyot.

-Bruno én...

-Nem gond. Örülök, hogy boldog vagy. Csak reménykedem benne, hogy tényleg komolyak a szándékai veled – simít végig az arcomon.

-Bruno – szólal meg egy mély, ijesztő hang.

-Apa – mosolyodik el a fiú és mit sem törődve velem szorosan megöleli az apját. Kissé elmosolyodtam a családi jeleneten. Bruno sokat mesélt nekem az apjáról, hogy mennyire jó a kapcsolatuk és ezt látni is.

-Te pedig minden bizonnyal Maya vagy – nyújtja felém a kezét, amit el is fogadok és már meg is ráztam volna, de ő hirtelen szájához emeli és egy csókot nyom a kézfejemre. – Hadd mutatkozzak be... Berry – mosolyog rám. A férfi nem tűnt olyan idősnek, látni rajta, hogy dolgozik azért, hogy így nézzen ki.

-Berry – sétál mellém Ariana és kezét a derekamra helyezi és kissé jobban magához húz.

-Ariana, hogy vagy?

-Köszi jól. Mit szeretnél Mayától?

-Csak beszélgetünk. Egyébként üdvözöl Nicol – Arianara néztem, aki szinte fújtatott olyan mérges lett a név hallatán.

-Ki az a Nicol?

-A lányom – Berry úgy tűnt, mintha direkt idegesíteni akarná Arianat. – Arianat rengeteg éjszaka fűzi hozzá. Volt, hogy napokig ki sem jöttek a szobából.

-Fogd be Berry. Gyere Maya, nagyon kellemetlen itt a legkör – rángat el onnan a lány. A kertbe mentünk, ahol a kis táskájából előhúzott egy szál cigit, majd meggyújtotta. Idegesen járkált fel-alá.

-Jól vagy?

-Ja.

-Ariana – meg akartam fogni a kezét, de ő elrántotta azt. Hangosan felsóhajtok és csak nézek rá. Teljesen megbabonázott. Annyira szép, hogy az leírhatatlan, még így is, mérgesen. – Jó volt a kapcsolatotok?

-Rettentően. Szerintem még senkit nem szerettem úgy, mint őt. Ő volt az első nagy szerelmem és miatta nem tudok többé szeretni – harap ajkába idegesen.

-Oh...

-De próbálkozom – fogja meg a kezem, de továbbra sem néz rám. – Mert vannak akik miatt nagyon is megéri próbálkozni és te is ilyen személy vagy Maya. Te már akkor elloptad a szívem mikor ott álltál az ajtómba. Esetlenül, félve, ragyogó szemekkel – simít végig az arcomon.

-És mi történt kettőtök között?

-Tudod a maffia családban nem számít, hogy fiú vagy, vagy lány. Ott csak az évek számítanak és mivel Nicol az első szülött, így ő fogja örökölni a maffiát Berry halála után. Először hallani sem akart róla, aztán egyre jobban elkezdte élvezni ezt a hatalom dolgot. Rossz dolgokat tett... még velem is.

-Mit tett?

-Nem számít. Csak egyszer fordul elő és után rögtön szakítottam velem... Hogy csinálod?

-Még is mit? – nevetek fel, mikor eldobja a cigi csikket.

-Megnyugtatsz még akkor is, amikor szinte lehetetlen.

-Lehet a levendula parfüm az oka – egyszerre felnevetünk és közelebb sétál hozzám. Elkezdi arcom cirógatni, mire lehunyom a szemem. Össze támasztja homlokunkat, mire kezeimet derekára vezetem.

-Most jól nyisd ki a füled Maya...rengeteg minden akar majd közénk állni, de én nem fogom hagyni ezt. Tudod miért? – a szívem ezerszer gyorsabban vert. Most fogja kimondani...mindjárt kimondja. – Azért, mert teljesen beléd szerettem Maya – mintha csak tűzijáték robbant volna bennem. Arcomon a mosoly levakarhatatlan volt. Megcsókolt, de ez most teljesen más volt, mint az eddigiek. Sokkal lassabb volt, lágyabb és nem kapkodtuk el.

Valaki tapsolt, mire rögtön szét rebbentünk. Egy számomra ismeretlen hölgy állt ott, viszont mikor megláttam Ariana fejét szinte biztos voltam benne, hogy ki az.

-Nicol...