–Maya hinned kell nekem – hallom, hogy hangom elcsuklik és szemembe könnyek gyűltek. Maya hirtelen letér egy földes útra, amin ide-oda zötyögtünk, majd mikor elég messzire ment megállt.

-Akarok hinni neked Ariana, el sem tudod képzelni, hogy mennyire szeretnék hinni neked, de itt van ez a fura érzés, ami nem hagy nyugodni és nem tudom, hogy kéne viselkednem veled. Teljesen összezavarsz és képes volnék érted olyan dolgokat tenni, amit másokért sohasem érted?

-Tudod...azt hiszem ezt hívják szerelemnek. A szerelem őrülté tesz minket és nem mi irányítunk. Semmi mást nem akarunk csak boldoggá tenni a másikat nem számít, hogy ezért mit kell tennünk, kivel kell szembe szállnunk.

-Szóval szerinted szerelmes vagyok beled? – harap ajkába és idegesen felnevet.

-Tudom, hogy az vagy, de ez nem gond – lassan füléhez hajolok – mert én is egyre jobban beléd szeretek – nyomok egy puszit az arcára, mire elmosolyodik és újra indítja az autót. Gyorsan megpördült és már mentünk is haza felé. Az egész út elég halkan telt, nem nagyon beszéltünk egymáshoz. Mindketten teljesen bele merültünk a gondolatainkba. Vajon igaz az amit mondtam neki? Tényleg kezdek bele szeretni? Talán még sem vagyok olyan szívtelen dög, mint amilyennek beállítanak, talán én is lehetek szerelmes. Ez a lány annyira felkavart, még soha senkire nem gondoltam ennyit, mint rá. Még soha senkivel nem törődtem ennyit, mint vele. Sajnos amit Bruno mesélt a lánynak igaz. Azért dobtam ki mert meguntam őt. Nem tehetek róla, én tényleg próbáltam szeretni Brunot, de minél közelebb került hozzám annál jobban megrémített a dolog és ez most sincs máshogy. Maya minél közelebb kerül a szívemhez annál jobban félek. Félek, hogy megbántom, félek, hogy valami rosszat mondok neki, de legjobban attól félek, hogy megunom.

-Megjöttünk – zökkent ki a gondolat menetemből, mikor leparkolt a garázs elé.

Kiszállt az autóból, én pedig követtem. Hátamat az autónak támasztottam, mire tisztes távolba megállt előttem.

-Ki akartam nyitni – vakarja meg zavartan a tarkóját.

Kinyújtom kezem, amivel éppen elértem a derekát, így közelebb tudtam húzni magamhoz.

-Én gyorsabb voltam – suttogom fülébe, mire kissé elkezd mocorogni.

Homlokom az övének támasztom, mire a lány lehunyja a szemét. Láttom, hogy gyorsabban veszi a levegőt és arca kivörösödik. Én is lehunytam a szemem. Csak álltunk ott egymásnak dőlve, hallgatva egymás halk lélegzetvételét.

-A tegnap este csodálatos volt. Ha lehetett volna egy kívánságom azt kívántam volna bárcsak soha ne ért volna véget – suttogom, mire elkezd bólogatni ezzel alátámasztva az állításom. – Alig várom, hogy újra megismételjük hétvégén – hirtelen kinyitja a szemét, mire egy pillanatra elfelejtettem levegőt venni. Világos zöld szeme most szinte fekete volt akkorára kitágultak a pupillái. Elmosolyodtam mivel pontosan tudom, hogy ez mit jelent. Ő is annyira akarja, mint én. – Ugye velünk jössz? – kérdem aggódva, mikor továbbra sem reagált.

-Azt hiszem igen – mondja és nyel egy hatalmasat.

-Annyira aranyos volt – csókolom meg, amit nem viszonoz. Kissé eltávolodok tőle. Láttom, hogy mosolyog és szeme továbbra is csukva van. – Játszani akarsz Maya? Akkor játszunk – kezdem arcát csókolgatni, mire hangosan kifújja a levegőt. Megnyalom ajka szélét, mire össze rezzenik és kissé eltátja ajkait. Ezt kihasználva újra megcsókoltam, amit most más viszonzott.

-Maya – hallom meg Watson hangját, mire a lány el akart ugrani tőlem, de én nem hagytam. – Remélem ismered a szerződésed minden egyes részét – kiált a férfi idegesen. – Téged pedig apád hívat. Aztán veled is akar beszélni Stuart szóval akár el is kísérhetnéd a főnöködet – emeli ki az utolsó szót, majd mérgesen elmegy onnan.

Maya már indulna is, de én újra visszahúzom magamhoz.

-Mi a baj?

-Watsonnak igaza van, ez úgy sem működött volna köztünk – kezd el szipogni és megtörli az arcán végig folyó könnyeket. Annyira rossz volt ilyen szomorúnak látni őt.

-Maya minden működik köztünk és egy hülye szerződés sem vethet véget a mi kapcsolatunknak oké? – nyomok egy puszit ajkára, ami most nagyon sós volt a megszokott édes helyett, a könnyei miatt.

-Mi van ha apád épp most fog engem kirúgni? – kérdi fáradtan.

-Beszélek vele az érdekedben. Nem lesz semmi baj, ígérem Maya – felé nyújtom a kezemet, amit bizonytalanul elfogad és már meg is indultunk apám irodája felé.

Először én mentem be, addig Maya kint várt. Ahogy beléptem apa mérgesen rám nézett, majd int a fejével, hogy üljek le.

-Nem rúghatod ki!

-Miért is nem? Ezt nézd – csúsztatja elém a telefonját.

*Ariana Garcia, az elnök lánya egy utcai verekedést kezdeményezett, ahol bár senki nem sérült meg komoly, elég sok pofon elcsattant. A szemtanuk szerint az elnök lánya csak úgy neki rohant egykori barátnőjének. A verekedésnek a lány testőre vetett véget. Vajon mi kényszerítette a lányt egy ilyen szörnyű tettre?*

-Mérges voltam.

-Mérges voltál? – kérdi apa és idegesen felnevet. – Holnap ezzel lesz tele az újság. Hogy a fenébe irányítsam Amerikát, mikor még a saját lányomat sem vagyok képes kordában tartani – kiált rám és mérgesen az asztalra csak, mire lehajtom a fejem.

-Sajnálom! Mit akarsz még hallani? Igazad van apa, de te nem tudod, hogy...

-Nem is akarom tudni!

-Oké, azt akarod, hogy felnőtként viselkedjek még is úgy beszélsz velem, mint egy tizenéves kisgyerekkel. Ezért most apa követelem, hogy viselkedj velem felnőtként és hallgass meg. Alkut ajánlok neked – dőlök hátra a székbe.

-Még is milyen alkut?

-Nyilvánosan bocsánatot kérek a lányoktól és nyilatkozni fogunk róla, hogy ez csak két barát közti veszekedés volt. Minta diák, illetve minta lányod leszek.

-Cserébe?

-Cserébe nem rúgod ki Mayát és nem szólsz bele a kapcsolatunkba. Figyelmen kívül hagyod a szerződés azon részét, amely erre vonatkozik.

-Úgy rémlik egyszer már kértél egy hasonlót...annak is mi lett a vége?

-Az most nem számít, Maya más. Apa és nagyon kedvelem őt – nézek mélyen a szemébe.

-Legyen – nyújtja felém a kezét.

-Még egy kérdés... Miért bánsz vele ilyen keményen?

-Tudtad, hogy a nők többet kibírnak, mint a férfiak? Erős lány, de lehet ennél sokkal erősebb, legyőzhetetlen. Kíváncsi vagyok, hogy hol a határa, hogy mikor fogja azt mondani, hogy nem bírja. Küld be - ezzel apa lezárta a beszélgetést.

Kimentem az ajtón. Maya fel-alá járkált és arca elég fehér volt. Mikor meglátott rám nézett.

-Nem lesz baj. Majd gyere a szobámhoz - nyomok egy puszit az arcára.

Bement az ajtón, én pedig felmentem a szobámba és vártam rá. Elég sokáig elhúzódott a beszélgetés. Mikor valaki kopogott szó szerint felugrottam az ágyból és oda siettem. Maya állt ott, megfogtam a nyakkendőjét és behúztam a szobába, mire kissé meglepődve néz rám és arca kivörösödik. Kezemet derekára vezetem és finoman az ajtónak támasztom a hátát, miközben továbbra is nyakkendőjével játszadozom.

-Mit mondott?

-Hogy az azért nem rúg ki mert alkut kötött veled és hogy ha nem védelek meg, élve feldarabol. Köszönöm Ariana – ölel meg szorosan, mire elmosolyodtam és elkezdtem hátát simogatni.

Leültünk az ágyra és Maya szinte rögtön hátra dőlt rajta.

-Ugye nem gond? – kérdi és szinte rögtön felült ahogy megkérdezte. Felé fordultam és vállánál fogva vissza nyomtam őt az ágyba. Én is a hátamra feküdtem és csak néztem a plafont. Egy pár perc után Maya elkezdte kézfejem cirógatni, mire elmosolyodtam és lassan összefontam ujjainkat. Felé fordultam, de ő továbbra is szigorúan csak a plafont nézte. Közelebb másztam hozzá, elkezdtem arcát puszikkal halmozni, mire mosolyogva felém fordul. Megcsókoltam, amit viszonzott is. Kezemet lassan nyakára vezetem, mire elmosolyodik. Csípőjére ülök, mire kezei derekamra vándoroltak. Elkezdtem arcát elhalmozni puszikkal és folyton csak a reakcióját figyeltem. Mikor ezt meguntam egy puszit nyomtam az ajkára.

-Emlékszel, mikor azt mondtad nekem, hogy nem vagy leszbikus? – harapok finoman ajkára, mire halkan felszisszen. Elmosolyodtam és rögtön egy csomó puszit nyomtam az előbb említett helyre. Bólint párat és próbál megcsókolni, amit nem hagyok neki, a nyakán lévő kezemmel vissza nyomom őt az ágyba, mire ajkába harap az én hasam pedig bukfencezett egy hatalmasat. Hogy lehet ennyire gyönyörű? Hogy veheti el ennyire az eszemet? – És még most sem vagy az? – suttogom ajkára, mire halkan felnevet és megcsókolt, amit most hagytam is neki. Lassú csók volt, tele érzelmekkel, vágyakkal. Viszont ez nekem nem volt elég. Begyorsítottam, amin Maya meglepődött, de próbálta felvenni a tempót. Megnyaltam alsó ajkát, mire rögtön eltátotta a száját. Ezt kihasználva nyelvemmel vad táncba kezdtem az ő nyelvével. Mikor elváltunk szinte egyszerre kapkodtunk levegő után. Láttom, hogy a lány arca teljesen vörös, mire halkan felnevetek és újra megcsókolom.

Egy pár perc után érzem, hogy teste elkezd felhevülni, mire elmosolyodtam. Lassan elkezdtem kigombolni az ingjét, mire szinte rögtön kinyitotta a szemét és úgy nézett rám mint mindig mielőtt szeretkezünk. Mintha félni. Nem értettem, hogy miért néz így, hisz soha nem bántanám, de úgy érzem ezt meg kell beszélnünk. Biztos van valami oka annak, hogy nem szereti ha hozzá érnek és hogy így reagál ha a testi élvezetről van szó.

-Baj van? – kérdi mikor abba hagytam az ingje ki gombolását.

-Szerintem beszélnünk kellene!